Terepen a világ legjobbja

Poór Brigitta sporttörténeti sikert ért el, hiszen aranyérmet szerzett a spanyolországi Extremadurán rendezett tereptriatlon-világbajnokság U23-as mezőnyében. A versenyt most rendeztek meg először a két sportági szervezet, az „extrém” XTERRA és a hagyományos változatot képviselő Nemzetközi Triatlon Unió (ITU) közös szervezésében.

dzsoni – Mikor érkeztél haza? – Kedd este jöttünk meg Győrbe a párommal. Hétköznaponként itt élünk, a hétvégéket a családdal töltjük Sopronban. – Mennyire nőtt meg az ismertséged az elmúlt napokban? – Egyelőre azt tapasztalom, hogy többen keresnek tévéktől, újságoktól; lám, most is éppen egy interjút adok... – Miben áll az XTERRA és az ITU közös szervezésében most először megrendezett egyesített viadal jelentősége? – Mi, xterrások hosszabb, keményebb, technikásabb pályákon versenyzünk, amelyeket jelentős szintkülönbségek és letörések nehezítenek. Ez alkalommal az ITU országúti triatlonos megméretéseire jellemző terepen mentünk, konkrétan kerékpárral négy 5 km-es kört, futva két 3 km-es kört teljesítettünk, minimális szintkülönbséggel. – Volt-e speciális taktikád? Mi az erősséged, ami az élre segített? – Nem szoktam taktikázni, igyekszem a maximumot kihozni magamból: ami a csövön kifér. Egy észt testvérpár mögött harmadikként jöttem ki a vízből az egy kilométeres úszást követően, a kerékpárral megelőztem a duót, és a futás során sikerült megőriznem a vezetést egészen a célig. Ez azért érdekes, mert egyébként a biciklizés a leggyengébb számom. Igaz, az utóbbi időben messze abban fejlődtem a legtöbbet. – A három közül van-e kedvenc versenyszámod? – Mindegyik közel áll a szívemhez, de ha választanom kell, akkor az említettek dacára a bicikli. Mindig más a pálya, ez rendre új kihívás elé állít, ráadásul csupa gyönyörű helyen tekerünk. – Mióta űzöd a sportágat? Miért éppen ezt választottad? – Úszóként kezdtem, aztán hét-nyolcéves koromban egy baráti társaság révén kötöttem ki a triatlonnál. Több mint tíz évet a hagyományos, országúti szakágban töltöttem, aztán négy éve, 18 évesen váltottam át a terepre. Ez érdekesebb, változatosabb, továbbá mindig új kihívást jelent. – Kinek köszönheted a sikereidet? – Először is a szüleimnek, akik elindítottak a pályán. Az elmúlt három évben sokat segített a párom, Karafa Balázs, aki egyébként kerékpározó, valamint a trénerem is. Ők biztosítják számomra a hátteret ahhoz, hogy megfelelően fel tudjak készülni a versenyekre. – Esélyesnek számítottál a vb előtt? – A tavaly őszi világbajnokságon második lettem, a dobogóra itt is mindenképpen szerettem volna felérni, és a felnőttek között is minél jobban szerepelni, nem is feltétlenül a helyezés, hanem az időeredmény tekintetében. Ez sikerült is, hiszen az elit győztes Melanie McQuaidtól csak kilenc percet kaptam, ami egy közel kétórás versenyen nem olyan rossz. – A veletek együtt rajtoló felnőtt mezőnyben a 15. helyet szerezted meg. Milyen tervekkel vágsz neki az elit viadaloknak? – Ezentúl a felnőttek között fogok versenyezni, és szeretnék minél többször bekerülni a top 7-be a Világ Kupa-futamokon. Európában öt XTERRA VK-viadal lesz az idén, az első május végén, Szardínián. Szeretnék eljutni tengerentúli viadalokra is, leginkább a Hawaii szigetén rendezendő világbajnokságra, ám ez már elsősorban az anyagiakon múlik. – Miért pont az első hetet említetted, és nem, mondjuk, az első tízet vagy ötöt? – Azért, mert az első hét helyért jár Világ Kupa-pont, és ami szintén nem mellékes, pénzdíj is. Jó esetben ez arra is elég, hogy akár meg lehessen élni belőle. – Jövőre olimpiát rendeznek. Láthatunk-e téged Londonban? – Sajnos, erre nincs esélyem, mert a tereptriatlon nem, csak az országúti változat szerepel a játékok műsorán. Márpedig én ezzel a műfajjal már felhagytam, de ha nagyon akarnék, a hátralévő egy évben akkor se lenne esélyem bekerülni a kvalifikációt érő legjobb ötvenes mezőnybe. A kettő egész más típusú edzésmunkát igényel. Az extremadurai közös szervezésű verseny, persze, többünket elgondolkodtatott, hogy előbb-utóbb talán mi is bekerülhetünk az ötkarikás programba. – Mivel foglalkozol, amikor éppen nem utazol, illetve edzésen vagy versenyen vagy? – Főként tanulok. Már csak a záróvizsgám van hátra az oklevél megszerzéséig a Benedek Elek Főiskola felsőfokú képzésén. Meg aztán itt van nekem Marcipán. Ő Bichon Havanese, pici, fehér és nagyon aranyos. Aki még nem találta ki, annak elárulom: kiskutya. – A tereptriatlon idei legnagyobb európai eseményét, az Eb-t az idén Magyarországon, Visegrádon rendezik. Most már mindenki győzelmet vár tőled… – Kíváncsian várom, hogy mire leszek képes. Sok magyar induló lesz, nagyon készülünk rá, az biztos. A verseny főszervezője, Tóth Viktor remek pályát fog építeni. Nagyon ért hozzá, nem véletlenül, hiszen ő volt az első magyar, aki részt vett a Hawaii szigetén rendezett vb-n. A helyi terepviszonyok egészen kiválóak, elég, ha csak azt mondom, hogy az út felvezet egészen a Fellegvárig. Az elit- és korosztályos versenyek mellett lesznek gyermekprogramok és egyéb látványosságok is, egyszóval nagy buli lesz; ajánlom mindenkinek! Részletes eredmények a Triatlon/Eredmények/Nemzetközi menüpontban.