Legendáról kapta a nevét: Vasas Kubala Akadémia

December 9-én ünnepélyes keretek között vette fel a Vasas Labdarúgó Akadémia az angyalföldi klub és a Barcelona legendás játékosának, Kubala Lászlónak a nevét.

Nagy-Pál Tamás A Vasas 2011-ben 100 éves jubileumát ünnepli, ez is közrejátszott abban, hogy idén vette fel Kubala László nevét a labdarúgókat képző akadémia. Kubala az 1948-49-es szezonban volt az angyalföldi klub játékosa, utána Olaszországba, majd Spanyolországba került. A fénykorát a Barcelonban töltötte, egy időben Kocsis és Czibor csatártársaként. A katalán szurkolók rajongással csodálták játékát, meg is választották minden idők legjobb Barca-játékosának, az őt ábrázoló szobor a Nou Camp stadion előtt áll. A Kubala családot a legendás játékos egyik fia, Carlos képviselte, aki a szombati El Clásicóra utalva édesapja szavait idézte. "Soha nem játszottam olyan El Clásicón, mely döntetlenre végződött volna, ezeken a mérkőzéseken ez nem volt opció." Markovits László, a Vasas SC ügyvezető elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kubala család együttműködése sokat segített abban, hogy gördülékenyen menjen az akadémia átnevezése. Rabatin József, a Vasas Akadémia ügyvezető igazgatója Kubala hármas jelszavát emelte ki, amelyet elmondása szerint az akadémián is mindig szem előtt fognak tartani: "Akarni, tudni, bízni".

Ezután az akadémia résztulajdonosa, György Tamás vette át Carlos Kubalától és Markovits Lászlótól a névadásról szóló deklarációt. Az ünnepség végén az akadémia együtteseinek csapatkapitányai átvették az új mezt, amelyen már az új név díszeleg.

Az akadémia

Az akadémiai rendszer elsősorban elitképzést valósít meg, de a gyerekek élethosszig tartó sportolásra való nevelését is feladatának tekinti. A labdarúgók képzése 6-tól 19 éves korig tart, vagyis 18 korosztályos csapat tartozik jelenleg a kötelékébe. Harminc szakképzett edző vezeti a képzést.

Ezen az akadémián – a Magyar Futball Akadémiától és a Puskás Ferenc Akadémiától eltérően, legújabb nyugati trendet követve – a család szerepe meghatározó, ezért kizárólag a vidéki gyerekek kapnak kollégiumi elhelyezést, ezt hívják nyitott képzésű akadémia rendszernek. Az igazi elitképzés 12 éves korban kezdődik. 15 éves korukig Pasaréten trenírozzák a fiatalokat, utána pedig már Angyalföldön vesznek részt edzéseken. A kiválasztásnak négy állomása van, vagyis bármilyen korosztályba felvesznek tehetségeket. 6-8 éves korig az óvodai csoportokból merítenek. Átfogó válogatón lehet bekerülni az akadémia első osztályába. 12-15 éves és 16-19 éves korig a kiválasztás a játékosügynökök és edzők ajánlásával történik az edzői team kapcsolatrendszerén keresztül. A Kubala Akadémia tehát Pasaréten és Angyalföldön is működik, összesen 11 különböző méretű mű- és élőfüves pályán. A pályák minőségi besorolása első osztályú. Ezen kívül az akadémián található fitneszterem, fedett sportcsarnok, tanulószoba, orvosi rendelő, orvosi szoba, rehabilitációs terem, mosoda és étterem is. Az akadémisták sportiskolai rendszerben a SOTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban és a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézetben tanulnak. A sportolók beiskolázását a Vasas teljes körűen biztosítja.

Kubala László

Kubala 1927. június 10-én született Budapesten. Itthon a Ferencváros és a Vasas játékosa volt. Legnagyobb sikereit labdarúgóként a Barcelona színeiben érte el, ahol 1951-1961-ig kereste a kenyerét. Összesen három válogatottban is pályára lépett, a magyar mellett a spanyol és a csehszlovák nemzeti csapatban is. A spanyol válogatottat később 11 éven keresztül szakvezetőként irányította. A Vasasban az 1948-49-es szezonban szerepelt, innen menekült a Rákosi-diktatúra elől Olaszországba. 1951-ben került Barcelonába, ahol hamar a szurkolók kedvencévé vált. A legenda szerint miatta kellett a katalánok stadionját a többszörösére bővíteni. Négyszer nyerte meg a bajnokságot, ötször az akkor még Copa Generalissimo néven futó spanyol kupát, kétszer a Spanyol Szuperkupát. Két VVK-diadal is van a gyűjteményében, hogy a nemzetközi sikereket is megemlítsük. Pályafutása során 16-szor szerzett mesterhármast, és egyszer-egyszer mesternégyest, -ötöst, sőt -hetest is. Utóbbit a Sporting Gijón ellen érte el egy 9-2-es győzelem alkalmával. Gránátvörös-kék mezben összesen 349 mérkőzésen 270 gólt szerzett. Visszavonulása után a spanyol válogatott szövetségi kapitányaként volt jelen az 1978-as argentinai világbajnokságon, majd az 1980-as Európa-bajnokságon is. 1999-ben még azt is megérte, hogy a Barcelona a 20. század legjobb katalán játékosává válassza, míg a sportújságírók megszavazták után a század második legjobb spanyol játékosának, Alfredo Di Stéfano mögött.