Olimpia Karelin sportága nélkül?

Még nem végleges, hiszen csak első fokon született meg a döntés, miszerint nem kerül a 2020. évi olimpia programjába a birkózás. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának friss döntését még két fórum is elutasíthatja.

Szekeres István Az orosz kötöttfogás klasszikus alakját, a háromszoros olimpiai bajnok Alekszandr Karelint Amerikában a hollywoodi sztárokat megillető rajongás vette körül. A szibériai nehézsúlyú, aki civilben amúgy több nyelvet beszélő bölcsész, aztán éppen akkora szolgálatot tett az Egyesült Államokban amúgy is nagyon népszerű sportágnak akkor is, amikor nem nyerte meg a negyedik olimpiáját, hiszen a sydneyi döntőben az amerikai Rulon Gardner győzte le. Akiből persze nemzeti hős lett. Nagyon nehéz lett volna még elképzelni is, hogy a birkózás kimaradjon, amikor pedig – az ókori görög játékok után – az újkori olimpiák alapító sportága is. Életünk számos fontos tevékenységéről szokás azt mondani: egyidős az emberiséggel. A birkózásra ez nem egészen igaz, mert több kutató szerint meg is előzte. Gondoljunk csak a fiatal emlős állatok – az élet harcaira felkészítő – hempergőzésére, amikor az egyik cica vagy kutya a hátára kényszeríti, „két vállra fekteti” a játszótársát. A különböző koroknak és tájaknak megvolt a maga speciális, test test elleni küzdelmi formája. Máig megmaradt az ősi, népi birkózások ezer fajtája, az afrikai törzsek beavatási szertartásaitól a svájci hegyekben űzött Schwingenig, amely évről évre turisták tízezreit vonzza a fesztiváljaira. A mai értelemben vett versenybirkózás a 19. század közepétől fejlődött ki, és vált az egyik modern sportággá. Az sem lehet kifogás ellene, hogy – mint azt sokan tévesen gondolják: – kevés helyen űzik, hiszen a Nemzetközi Birkózó-szövetségnek (FILA) 180 tagországa van, amelyek túlnyomó többsége rendszeresen részt vesz legalább a kontinensbajnokságokon. A vébéken általában száz ország mintegy ezer versenyzője lép szőnyegre. A londoni olimpiára – a gyilkos nehézségű kvalifikációs sorozat dacára – 71 ország tudott versenyzőt küldeni, ami azt mutatja, hogy legalább 71 országban űzik a legmagasabb szinten a sportágat. A fiatalok versenyeztetése is világméretű. Ma a junior és a kadet korosztályban évente rendeznek kontinentális és világbajnokságokat. A tavalyi junior vébén például öt földrész 579 fiatal birkózója lépett szőnyegre a három fogásnemben, és az érmek 27 országba jutottak, köztük például Mexikóba és Vietnamba. A magyar birkózás – Lám Bálint révén – aranyérmet nyert. A birkózás a magyar sport egyik sikerágazata, Londonban a harmadik legeredményesebb sportágunk volt. A felnőtt-világversenyeken 99 aranyérmet nyertünk: tizenkilencet olimpián, huszonötöt világ- és ötvenötöt Európa-bajnokságokon. És lesznek is még aranyaink, olimpiákról is! Mert a birkózás küzdősport, és ezt a – ma vesztésre álló – csatát is meg fogja nyerni, az elterjedtsége és a lobbiereje miatt. A megdöbbentő döntést követően máris készülnek stratégiák Oroszországtól Japánon át az Egyesült Államokig, hogy meggyőzzék a döntéshozókat - nem utolsó sorban a saját, a végső szavazásban is részt vevő NOB-tagjaik révén. Üzenet a fiataloknak: nem szabad csüggedni! Ha a 2020-as olimpián mégsem lenne jelen a sportág, 2024-re visszaverekszi magát a programba. Aki ma, tízévesen megy fel először a szőnyegre, akkor még csak huszonegy lesz… Ami pedig köztudottan nyerő szám!