A beiskolázással megkezdődött a munka a Nemzeti Kézilabda Akadémián. Annak jártunk utána, mit szólnak az egyesületek a balatonboglári intézmény indulásához.
K. D. – Támogatunk és tiszteletben tartunk mindent, ami a kézilabda felemelkedését szolgálja, így a balatonboglári akadémiát is. Korrektséget kérünk cserébe. Rengeteg pénzt és energiát fektettünk az utánpótlás-nevelésbe, remek szakembereink vannak, és azt kérjük, hogy ezt a munkát ne tegyék tönkre, hiszen ugyanazt a célt szolgáljuk. Győrből ne akarjanak játékosokat elvinni, mert itt jó helyen vannak. A kiépített rendszerünket nehéz felülmúlni, hiszen van lehetőség játszani a felnőttek között is, és mindenkinek megtaláljuk azt a helyet, ami a képességeinek megfelel, és a fejlődését segíti – mondta kérdésünkre a győri utánpótlás szakmai igazgatója.
Róth Kálmán szerint ha nem érzik, hogy közös a cél, akkor nehéz lesz egységes magyar kézilabdát alkotni. Hozzátette: nem híve a küzdelemnek, aki menni akar, azt úgysem tudják Győrben tartani.
– A versenyhelyzetnek azt a célt kell szolgálnia, hogy minél több gyerek ismerkedjen meg a játékkal, és később olyan szintre jusson, hogy segítse a sportágat. Nehéz lesz a kluboknak rivalizálni azokkal a feltételekkel, amelyekkel az akadémia rendelkezik, de Győrben olyan hagyományai vannak a képzésnek, hogy felvesszük vele a versenyt. Az lenne a lényeg, hogy minél több ilyen bázis létesüljön, hiszen minél több a kiválasztási lehetőség, annál nagyobb az esély, hogy megtaláljuk az igazi tehetségeket – fejtette ki. A szakmai igazgató bízik abban, hogy korrektek lesznek a körülmények, és pár ember nem felejti el, hogy a válogatottak hosszú éveken keresztül a győri fiatalokra épülve értek el eredményeket.
Az edző arról is beszélt, hogy nem érti: a nemzeti akadémián való munkát és az utánpótlás-válogatottak kapitányi posztját hogyan lehetett összekapcsolni, hiszen nem biztos, hogy minden válogatott játékos az intézményből fog kikerülni.
Eddig rengetegen jelentkeztek távolabbi településekről is Győrbe, de Róth Kálmán arra számít, hogy ezentúl, a balatonboglári akadémia hatására kevesebben lesznek. – Megpróbálunk „győriesíteni”, ami jól is elsülhet, hiszen a helyi kötődésűek másként játszanak a klub színeiben. Az általános iskolában visszaállítjuk a kézilabda-osztályok rendszerét, tízéves kortól kezdjük a képzést.
Az FTC-ben működő Fiedler Erika érdeklődésünkre azt válaszolta: a toborzással nem volt gond eddig sem, hiszen sokan jelentkeztek valamennyi korosztályban, így a klub megtehette, hogy válogatott közöttük, és nem hiszi, hogy az akadémiával ez a helyzet változna. Az 1998-as születésű lányok edzője szerint eddig sem volt eredménytelen az egyesületek utánpótlás-nevelése, beleértve a kisebbeket is, mivel sok tehetséget adtak a sportágnak. Nem hiszi, hogy a boglári intézménynek konkurenciaként kellene fellépnie, hiszen közös az érdek, ahhoz pedig együttműködésre van szükség, hogy a sportág továbbra is eredményes maradjon.
Az FTC edzésein nem beszédtéma az akadémia, és Fiedler Erika nem tud arról, hogy a játékosok közül bárki jelentkezett volna Balatonboglárra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindenkinek saját döntése, hogy mit választ, ha az akadémiát gondolja jónak, akkor erőszakkal nem szabad a klubban tartani senkit.
Régiós központok
A férfi szakágban több klub is komolyan foglalkozik az utánpótlással, az új generáció mégsem kopogtat a válogatott ajtaján. A sportág helyzetéről és az akadémiáról először Kárpáti Krisztiánt, az FTC-PLER ifjúsági csapatának edzőjét, régióválogatott-mestert kérdeztük.
– A férfi utánpótlás egyre vékonyabb jégen táncol, hiszen évről-évre szűnnek meg az egykor nagy nevelőegyesületként funkcionáló klubok. A képzés elitje öt-hat csapatra maradt, ami a rendszernek nem jó, mert egyre kisebb a merítési lehetőség. Az utánpótlás-válogatottak eredményei is azt támasztják alá, hogy egyre nagyobb a baj, hiszen vagy nem jutunk ki az aktuális világversenyre, vagy rendszerint a mezőny második felében végzünk. Ennek ellenére vannak nagyon tehetséges gyerekeink, csak a létszámmal van a gond. A válogatottban elmaradt fiatalításnak két okát látom. Az egyik az eredménykényszer, a másik pedig az, hogy nagy a különbség a jelenlegi csapat gerincét alkotó és a feltörekvő, fiatal játékosok tudása között.
Kárpáti beszélt arról is, hogy vegyes érzései vannak a nemzeti akadémiáról:
– Sem a klubok, sem a kézilabdás társadalom nem kapott egyértelmű és pontos választ a képzésről. Nagy volt a bizonytalanság az indulás és a korosztályok tekintetében is. Biztos vagyok benne, hogy a neves szakemberek nagyszerű képzésben részesítik a fiatalokat, de nagy kérdés, hogy az az akadémiai rendszer, amely Nyugaton már megszűnőben van a funkcionális hibái miatt, gondolok itt elsősorban a családidegen, zárt, ingerszegény környezetre, mennyire fog működni nálunk. Arra még nem lehet egyértelmű választ adni, hogy egy ilyen intézmény oldhatja-e meg a sportág gondjait, de mindenképpen szélesebb bázis kiépítésében gondolkodnék. Nagyszerű lenne, ha minden régióban lenne akadémiai központ, ahova a terület legtehetségesebb játékosai kerülnének. Ebben az esetben nem kerülnének olyan messze a családi környezettől, és nagyobb lenne a képzésben résztvevő gyerekek száma is.
Az FTC-PLER ifjúsági csapatának edzője szerint a balatonboglári rendszerrel nehéz versenyezni, de nem is kell. Mindenkinek ott kell játszania, ahol jól érzi magát, illetve ahol szerinte a legjobbat kapja. Ezért aki az akadémiában gondolkodik, fájó szívvel ugyan, de el fogják engedni a klubtól, ugyanakkor Kárpáti fontosnak tartaná, hogy valahogy kárpótolják a nevelőegyesületet, mert különben a kisebb-nagyobb klubok munkája érdektelenné válik.
Juhász István, a szövetség szakmai igazgatója, az akadémia egyik oktatója: — Az 1998-as születésűek felvétele lezajlott, az érintetteket már értesítette az iskola.. Nem töltöttük fel teljesen a létszámot, hagyunk öt-hat helyet a pótfelvételizőknek, áprilisra vagy májusra. A juniorok közül több mint harmincan jelentkeztek, de ebből csak három-öt fiatal üti meg az NB I-es szintet. A jelentkezők március végéig kapnak választ. Megvannak a kiszemeltjeink, áprilisban felvesszük a kapcsolatot velük és a klubjukkal. Van olyan csapat, ahol négy balátlövő tagja a keretnek. Nem hiszem, hogy akadálya lenne annak, hogy közülük kettő lehetőséget kapjon arra, hogy NB I-ben játsszon, hiszen ez a klubnak is jó.
Remekül dolgoznak Balatonfüreden, ezt mutatja, hogy az együttes megvédte címét a juniorbajnokságban, és a klub adta az előző év legjobb játékosát a junior és az ifjúsági korosztályban is. Az egyesület szakágvezetője, György László honlapunknak elmondta: a juniorkorúak jó helyen vannak Füreden, tökéletes munkát tudnak végezni velük.
– Közülük sokan már a felnőttekkel edzenek, az NB I-ben is játszanak, vagyis jó úton haladnak, a fejlődésük töretlen. A fiatalok sorsa a saját kezükben van. Minden lehetőséget megkapnak, hogy NB I-es játékosok legyenek, és tudásukat a korosztályos válogatottban is kamatoztatni tudják. Nem jelezte senki, hogy az akadémián folytatná, de egy játékosnak én javasoltam, hogy jelentkezzen.
György László közölte: a továbbiakban is fiatal csapat marad a füredi. Próbálják fejleszteni, építeni az utánpótlást: az ifik feljebb léphetnek, valamint keresik az újabb tehetségeket is.
Együttműködés a konkurenciával
Veszprémben, a legsikeresebb férfiklubban örülnek az új akadémiának. Az egyesület utánpótlását működtető alapítvány elnöke elismeri: konkurencia jelent meg, de együttműködésre törekednek, hiszen az szolgálja a kézilabda érdekeit.
─ Egészséges rivalizálásra számítok, ellenségeskedés szóba sem kerülhet. A boglári akadémia minket is ösztönöz, hogy még jobban, még hatékonyabban dolgozzunk, nyilván ők is teljesíteni akarnak, ez pedig javíthatja színvonalat. Az a jó, ha vannak riválisok, és mint a német bajnokságban, több nagyszerű csapat verseng, mert azokat legyőzve még értékesebb a siker. A sportágnak arra van szüksége, hogy előbányássza az utánpótlásból azokat a tehetségeket, akik aztán a válogatottban kiválóan tudnak teljesíteni ─ mondta Juhász László.
Az elnök szerint érdemi együttműködésről akkor lehet beszélni, ha látják a konkrétumokat, de az alapok már megvannak, hiszen a boglári intézmény főigazgatója, Mocsai Lajos korábban éveken át a klubban dolgozott, és ő lektorálta a veszprémi akadémia tervezetét, míg Csoknyai István a veszprémi juniorokat irányítja, de a serdülőválogatott edzőjeként kötődik a szövetséghez is. Míg sok csapat nem szívesen engedné el juniorjait az akadémiára, Juhász László éppen támogatja ezt az elképzelést. Mint mondta, előnyös lenne, ha az NB I-ben induló akadémiai együttesben szerepelhetnének azok a veszprémi tehetségek, akik már kinőtték a korosztályos bajnokságot, de a felnőttek közé még nem férnek be.
A veszprémi alapítvány 250 gyerek útját igyekszik egyengetni. Épül az új sportcsarnok, és a bázis is folyamatosan bővül: hét iskolával vagy sportegyesülettel állnak partneri kapcsolatban, köztük az Éles Kézisulival is. Az alsóörsi intézménynek különleges szerepet szánnak, ott már 12 éves kortól foglalkoznának a gyerekekkel. Éppen ebből az iskolából jelentkeztek többen a balatonboglári akadémiára az 1998-as születésűek közül. Juhász László közölte: tudtak a felvételizőkről, nem is akarták megakadályozni őket, de a legtehetségesebbekhez ragaszkodnak.
Az elnök is elismeri, a veszprémi akadémián folyó munka igazi fokmérője az, hogy hány játékos kerül be a bajnoki címvédő és BL-ben vitézkedő felnőttcsapat keretébe. Néhányan már debütáltak, de vannak további tehetségek, így hamarosan akár három-négy játékos is feljebb léphet. Az akadémia két éve működik, de Juhász László szerint még legalább három-négy év szükséges ahhoz, hogy folyamatosan ellássa utánpótlással az együttest.
─ A veszprémi közönség is azt szeretné, ha a mi fiunk játszana, de ehhez még idő kell. Nagy dilemma ez, hiszen a korosztályos bajnoki sikerek is fontosak, de a klub szempontjából mégis akkor vagyunk hasznosak, ha kétévente kinevelünk egy-egy szupertehetséget.
