Postás SE: teremkeresőben

Budapest-bajnok, valamint országos 5. és 6. helyezett csapatai vannak, sőt a 2002-s korosztály legígéretesebb játékosa is ebben az együttesben játszik. Mégis a többség nem tud a Postás SE kézilabda-szakosztályáról. Zuglóban észre sem veszik őket, a kerületben – papíron – az FTC tartja fenn a kézilabda-utánpótlást.

eFBé Harmincasok, negyvenesek:, talán nekik még mond valamit az a név, hogy Postás SE. A jelenleg is működő egyesületnek két komoly eredményekkel rendelkező szakosztálya az asztaliteniszezőké és a tornászoké. Nem kevésbé lehet eredményes néhány éven belül az új kézilabda-szakosztály, amely másfél éve éledt újjá. A múltról annyit, hogy a korábban többször az NB I/B-ben szerepelt csapat 2007-ben tűnt el, de nem teljesen: Teszák Alexandra vezetésével néhány junior játékos maradt, ők tovább dolgoztak, edzettek, elkerültek más egyesületekhez. Három éve Kovács Nóra vezetésével elindult Zuglóban a kézilabda-utánpótlásképzés. Egy év alatt harminc játékossal bővült a csapat, ma több mint százharmincan játszanak itt. Valamennyien a Postás SE játékosai, lévén 2011-ben a Kovács Nóra vezette korosztályos garnitúrák csatlakoztak Teszákékhoz. Jelenleg négy edző, az említettek mellett Németh Mariann és Wenzel Tamás foglalkozik a fiúkkal és a lányokkal, a legkisebbek 2006-ban, a legidősebbek 1993-ban születtek.

Kovács Nórát a Postás SE sporttáborában értük utol: a klub a Postás-sporttelepen több szakosztályának összefogásával szervezett kéthetes sporttábort. A teljes létszám felét a kézilabdázók teszik ki. – Ősztől újra körbejárom a kerületi iskolákat, és megpróbálok toborozni. Ez abból áll, hogy ha engedik, kiteszem a csapatot népszerűsítő plakátot – mondja Kovács Nóra vezetőedző. – Sajnos, előfordul, hogy nem tehetek ki semmilyen információt. Vannak olyan iskolák, ahol két éve megtiltják ezt azzal a címszóval, hogy ott már van foci és kosárlabda, nem kell újabb sportág. Néhány helyen ott kell hagynom a plakátokat, megígérik, hogy lepecsételik őket (az iskolákban csak az intézmény hivatalos pecsétjével ellátott plakátokat lehet elhelyezni – A Szerk.), aztán bízhatok abban, hogy valóban kirakják. A lényeg azonban az, hogy a legtöbb helyen kedvesen fogadnak. – Örömteli az is, hogy nő a játékosok száma, s úgy tűnik, az edzőké is.

– Ketten kezdtük, az elmúlt szezonban már négyen voltunk. Azzal, hogy jövőre nyolc-kilenc korosztályt indítunk, újabb edzőkre lesz szükség. Valamelyest csökkenhet a játékoslétszám azzal, hogy a fiúkat adott kor után más csapatba küldjük, erről a XVI. kerülettel kötöttünk megállapodást. – A lányoknak mi a következő lépcsőfok? – Idén ismét indítottunk felnőttcsapatot az NB II-ben. Elsősorban a juniorjaink miatt tettük, hogy lássák, van továbblépés. A hosszútávú cél mint minden utánpótlással foglalkozó csapatnak, és nekünk is az, hogy a fiataljaink egyszer a Postás SE felnőttcsapatában játszhassanak. – Az anyagi gondokkal, s az egyéb támogatáshiánnyal a gyerekek is tisztában vannak? – Őket ebből kizárjuk, a szülők segítségével biztos hátteret adhatunk. A szülők ellenben látják, hogy milyen a helyzet. Példaként legyen elég annyi, hogy az én korosztályos csapatom heti négy alkalommal edz, mindig máshol. Ez a vándorlás sokakat elijeszt. – Van olyan pillanat, amikor úgy érzi, feladja a küzdelmet? – Azt be kell látnunk, hogy ha nincs terem, ahol állandóan biztosíthatjuk az edzéslehetőséget, akkor jön a „létszámstop”, újakat nem vehetünk fel.  Vízválasztó hónap lesz az augusztus, akkor kiderül, lesz-e termünk, együtt tudunk-e dolgozni az iskolákkal. Bízom benne, hogy jó irányba mennek majd a dolgok, és felfigyelnek az eredményeinkre.

Postás-sikerek a 2012/13-s szezonban: Főnix-kupa: 2002-s korosztály, leányok, 2. hely; Budakalászi-torna, 1998-s leámy korosztály, 2. hely; Erima-bajnokság budapesti régió, 2002-s leányok, 2. hely, 2003-s leányok, 1. hely. Előbbi csapat az 5., utóbbi a 6. helyet szerezte meg ugyanebben a sorozatban az országos döntőn. A Budapest-bajnokságot a 2002-s csapat megnyerte az FTC-vel szemben. A 2004-2005-ös fiúk ugyan kezdők, de már most megnehezítik több olyan csapat dolgát a meccseken, amelyek játékosai két év előnyben vannak.

A Postás SE kézilabdacsapatának a legnagyobb támaszt és segítséget a szülők jelentik. Ma már kevéssé ismert körükben a „Segítsünk társadalmi munkában”-elmélet, Serley Zsolt azonban úgy érzi, másképp nem juthat egyről a kettőre a csapat. Ha úgy hozza az élet, ő a marketinges, ha kell, szállít, vagy épp tárgyal. Sokszor azonban falakba ütközik. – Nem jutunk el az önkormányzatban a megfelelő személyekig, az iskolákban pedig tornatermet, ezáltal megfelelő edzéslehetőséget nem sikerül szerezni. Általában az a válasz, hogy élő szerződéseik vannak, nincs már lehetőségük mással is megegyezni. A Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával jó a kapcsolatunk, az iskola igazgatónője maximálisan támogat bennünket. Eredménye is van az együttműködésnek, abból az iskolából szinte azonnal csatlakoztak gyerekek több korosztályos csapatunkba is. Sajnos, az ő tornatermük nem a megfelelő méretű, de legalább van, s nem kell annyit vándorolni...