Kendo az iskolában

A közelmúltban a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség rendkívül fontos lépést tett annak érdekében, hogy népszerűsítse és elfogadtassa a japán vívást: Hajdúnánáson elindult az iskolai keretek közötti képzés. A Mihalik Hunor főtitkárral, a program megvalósítójával készített interjút a szövetség hivatalos honlapja közölte.

UP-info - Hogyan kezdődött? - Szólláth Tibor szövetségi tag, aki egyben Hajdúnánás polgármestere is, kereste meg szakmai igazgatónkat, Abe Tetsushit több mint egy évvel ezelőtt azzal, hogy lenne-e lehetőség japán kendo tanárt Hajdúnánásra hívni? Mivel akkoriban Japánban a profi kendo nehéz időszakot élt meg, a munkaerőpiac telítettsége miatt még volt esély, hogy egy egyetemet végző diákot idecsábítsunk. Azóta a japán kormány azonban bevezette a kötelező Budo oktatást az iskolákban, amivel átalakult a helyzet. Az oktató meghívása így egyelőre meghiúsult, de a programot a városi köztestület megszavazta és Tibor is úgy gondolta, hogy már eleget várt ezzel, így jött a kérés egy hazai kendo tanár felvételére. Itt kerültem én a képbe. - Ha egy kicsit kitekintünk külföldre, milyen hagyományai vannak az iskolai kendo oktatásnak? - Mint említettem, Japánban sokáig csak ajánlott, de idén már kötelező eleme lett a középszintű oktatásban a Budonak. Ugyanakkor a kendo ebből a szempontból is némi hátrányt élvez a talaj, a felszerelések és eszközök beszerzése, anyagi terhei miatt. Ezzel szemben a judo vagy a karate csupán egy felsőt és egy nadrágot igényel. Európai szinten nem sokat hallottam ilyen jellegű kezdeményezésről. Ha van is, nem nagyon híresztelik. Pedig az igen nagy szó, ha ennek a nehezen érthető életmód-sportágnak sikerül az iskolai oktatási rendszerben benne lenni. Idehaza viszont már voltak és vannak elsősorban egyetemi szinten kendo oktatások. Például a Veszprémi Egyetemen, ahol Abe sensei tartott edzéseket, illetve még ma is jár a kreditpont azoknak az egyetemistáknak, akiket Balogh sensei oktat az egyesületén belül. De ugyan ez a kreditrendszer volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem testnevelési karán is, ahol szintén Abe sensei, illetve jómagam oktattam. - Milyen tematika mentén halad az oktatás? - Mindenképpen ortodox kendót szeretnék átadni, hiszen én is ebben hiszek, ezt tanultam szinte egész életembe. Viszont a korkülönbségből adódóan másképp kell motiválni egy 10-11 éves egy tinédzsert és egy felnőttet. Érdekes műhelymunka lesz, azt mondhatom. - Milyen korú és érdeklődési körű fiatalokat vártok? - Felsőtagozatos iskolásoktól, 10-11 évesektől kezdve az úgynevezett szépkorúakig, tehát idősekig bárkit szeretettel várok. Ami alapvetően két részre osztja a csoportot is, az egyik az iskolai részleg, a másik pedig a városi klub lenne. A kezdő csoportokba több csatornán is lehet jelentkezni, de a legpraktikusabb a facebook-oldalunkon felvenni velünk a kapcsolatot és kitölteni egy „űrlapot”. - Várható más településeken is a kendo iskolai oktatása? - Egyelőre az a cél, hogy itt tegyünk le jó alapokat és legyen mérhető a hatása. Legyenek jobb jegyek, nagyobb szorgalom és aktív közösségi élet. Ha azt még mérni is tudjuk majd, akár pszichológiai és szociológia módszerekkel, akkor már lesz valami konkrétum a kezünkbe, ami más településeken, intézményekben is fontos kiindulási alap lehet.