A dorogi csoda

Március műhelye nem lazsált az év hátralévő időszakában sem. Fölényesen megnyerte az országos egyesületi pontversenyt, 111 érmet – köztük 41 aranyat – gyűjtve be a korosztályos egyéni bajnokságokról, hármat a kadet-világversenyekről. Dorog kisváros, és a birkózók olyan szomszéd településekre építenek, mint Esztergom, Tát, Tokod, Nagysáp, Csolnok. Ahogy mondani szokás: innen szép nyerni.

Szekeres István Egyszerűen lenyűgöző volt a fiatal dorogi birkózók teljesítménye 2013 márciusában. Mondhatni, mindent vittek. Nyertek az összes utánpótlás-korosztályban, egyéni versenyen és csapatbajnokságon, kötött- és szabadfogásban. S mint utólag kiderült: a Hónap műhelye-választásból is egyértelműen jöttek ki győztesként.

A díjátadó ünnepségen derültséget keltett, amikor Lévai Zoltán, a szakmai vezető azt mondta, sípot szeretne venni a Decathlon félmilliós keretéből, mert sokszor már nem győzi hangerővel az edzések dirigálását. Szobakerékpárokról is szó volt, az állóképesség fejlesztéséhez. Továbbá fogyasztóruhákról… És pulzusmérő órákról! Ez nagyon komoly szakmai színvonal szimbóluma: a tudatos (fiatal) sportoló önellenőrző alkalmatossága. Puksa Ferenc, a Dorogi NC elnöke, aki ma is birkózik a veteránok versenyein, most megerősítette: valóban arra költötték a sportszervásárlási utalványt, amire az első pillanatokban tervezték. A márciusnak vége lett, aztán a díjátadó öröme is átcsúszott az emlékezet birodalmába… De a társaság nem pihent meg, például a babérjain, hanem ugyanazon a hőfokon folytatta a versenyévet. Parádés a teljesítmény! Már a felsorolás is önmagáért beszél: 1.) A Dorogi NC nyerte a sportágban az egyesületek 2013. évi pontversenyét, nagy fölénnyel utasítva maga mögé a patinás, nagy klubokat is. 2.) Az országos egyéni bajnokságokon és a diákolimpián 111 érmet nyertek, 41 (!) aranyat, 27 ezüstöt és 43 bronzot. 3.) Három korosztályban szerezték meg a csapatbajnoki aranyat, nyertek továbbá három ezüstöt és két bronzot. 4.) A döntő első köre után még vezettek, végül a harmadik helyen zártak a felnőtt-csébén, ahol szinte csak utánpótláskorú srácok birkóztak – sokszor – világklasszisok ellen. Erősítettek ugyan két azeri „vendégmunkással”, de sok köszönet nem volt bennük. 5.) A nemzetközi mérlegük is tekintélyes: a kadet-korosztályban az Eb-n Lévai Zoltán harmadik, Torba Erik ötödik, Papp Bertalan pedig tízedik lett, míg a világbajnokságon Papp Bertalan ezüst-, Torba Erik bronzérmet nyert, míg Lévai Zoltán a mamut mezőny tizenkettedik helyén végzett. A márciusi Hónap-siker után így mutattuk be őket… „Kihelyezett szakosztálya működik Esztergomban (mintegy hatvan kis birkózóval), Nagysápról huszonöten, míg Tátról és Tokodról tízen-tízen ma már bejárnak edzésre a fiatalok. A dorogi bázison felkészülőkkel együtt a DNC versenyzői létszáma megközelíti a kétszázat, s öt szakember irányítja a munkájukat.” Mielőtt elmondanánk, hogy most hol tartanak, beszéljünk kicsit másról!

Dorog kisváros. Voltak virágzó korszakai, de a bányászat és az ahhoz kapcsolódó ipar megszűntével halmozottan hátrányos helyzetbe került. A sport is csak önkormányzati támogatással maradt életben. A birkózók szerencséjére (is), dr. Tittmann János polgármester igazi sportbarát, aki a lehető legtöbbet igyekszik kipréselni a költségvetésből a fiatalok testedzésére. A Dorogi NC sem dúskál anyagiakban. Puksa elnök, aki menedzser is egyben, elmondja: „Az önkormányzattól kapjuk a pénzünk felét, a negyven százalékát magunk teremtjük elő – tagdíjakból, pályázatokból, és a maradék tíz jön össze támogatóktól.” De most olyan fejlesztést terveznek, ami előtt le a kalappal. Hatalmas elszántságra utal. Lévai Zoltán szakmai vezető egy szuszra mondja el: „A sportágfejlesztési támogatásnak köszönhetően szeptembertől kilenc edzővel nyolc különböző helyen (Dorogon és Esztergomban két-két, Táton, Tokodon, Nagysápon és Csolnokon egy-egy bázison) összesen tizenegy csoportban (Dorogon ötben, Esztergomban kettőben, Táton, Tokodon, Nagysápon és Csolnokon egyben-egyben) készítünk fel kétszázötven-háromszáz fiatalt.” Közismerten a birkózó-szövetség adja át a legnagyobb összeget az egyesületeknek a kiemelt állami támogatásból, annak a hatvan százalékát. Természetes, hogy az eredményeik alapján a dorogiaknak is sok jut. (Az elosztást, a pontos összegeket az első szakasz lezártával közzétesszük honlapunkon.) Kész tervvel várták ezt az időszakot, és Lévai mester is ezért jelenti be, mi mindent valósítanak meg szeptembertől. Most tehát elmondhatjuk, hogy a Dorogi NC a magyar birkózás talán legmarkánsabb regionális központja. És lesz még inkább. Tovább is van. Mondjam még? Bár a kedves olvasó válaszát nem hallottam, gyanítom, hogy érdekli. A még újabb fejlesztés eredményeképpen küzdősport-centrummá is válhat a dorogi bázis. Az önkormányzat törekvése, hogy a birkózáson kívül, a sportág (és a cselgáncs) elemeit tartalmazó grappling, a hozzá közel álló szumó és további keleti küzdősportok „templomát” alakítsák ki. A megvalósítási terv készülőben van, a jelek szerint mintegy harmincmillió forintra lenne szükség. S mivel az önkormányzat tulajdonában lévő hostelt is megkapta az egyesület, használatra, már nem is tűnnek túl merésznek a tervek. Mi azonban most maradjunk csak annyiban: a Dorogi NC 2013 márciusának a műhelye lett.   A márciusi győztest bemutató írás INNEN érhető el. A díjátadásról ITT számoltunk be.