Összejöhet a mesternégyes

Már csak a férfi juniorcsapatnak kell túljutnia az Eb-selejtezőn, és akkor mind a négy idei utánpótlás-világversenyen jelen lesz a magyar kézilabda. Mármint megint. A korosztályos-válogatottak egymásra épülnek, és mindegyiknek az élén a nemzeti akadémia edzői állnak.

UP-info Tizenegy év után először fordulhat elő, hogy az ifjúsági és junior, női és férfiválogatott is kvalifikáción keresztül vívja ki a részvételt a soros világ- és Európa-bajnokságon - olvasható a szövetség honlapján, Juhász István szakmai igazgatóval készített interjúban. Ami a lányokat illeti, ők a tavalyi eredményeikkel már biztosították helyüket az idei U18-as és U20-as vb-n, és az ifjúsági fiúk ugyancsak sikerrel szerepeltek a januári Eb-selejtezőben. Már csak az U20-as srácok hasonló teljesítménye hiányzik a „pókerhez”. „Nagyon remélem! – vágja rá Juhász István a kérdésre, hogy összejöhet-e a nagy sorozat. – A junior fiúkra komoly erőpróba vár április elején Svájcban, az Európa-bajnoki selejtezőn. A házigazdák, a korosztályos-világbajnoki ezüstérmes horvátok és a litvánok ellen nem lesz egyszerű, két csapatot kell megelőzniük, hogy eljussanak a nyári ausztriai kontinensviadalra. Ez remek eredmény lenne, mert kevés az olyan európai ország, amely mindkét szakágban folyamatosan jelen van valamennyi utánpótlás-világversenyen. Tavaly erre rajtunk kívül csak a dánok, a franciák, a horvátok, a németek, a spanyolok és a svédek voltak képesek.” Mivel a négy ifjúsági- és juniorválogatott közül három már biztosan ott lesz világversenyen, esélylatolgatásra is van lehetőség. A junior nők tavaly Eb-ezüstérmet nyertek, ráadásul az év utánpótlás-csapata lettek. Velük kapcsolatban Juhász reméli: a horvátországi vb-n is az élbolyban végeznek. Az ifjúsági lányokat tavaly három edző is vezette: az utolsó, Papp György immár segítője a szeptemberben kinevezett szövetségi edzőnek, ifj. Kiss Szilárdnak. A szövetség szakmai igazgatója úgy véli, jó sorsolással az első hatba érhetnek. Az ifjúsági fiúk a berlini selejtezőn veretlenül jutottak az augusztusi lengyelországi kontinensviadalra. Ez lesz az első világversenyük, ez helyezi el őket a nemzetközi mezőnyben. Hogy mennyit változik a világ, arra Juhász szavai is rávilágítanak. „A sikeres Európa-bajnok selejtezőjük előtt két hónap alatt hét tétmérkőzést játszhattak. A spanyolok, a horvátok, az oroszok, a franciák és a lengyelek ellen. A 2005-ben junior-világbajnoki bronzérmes együttes, amelynek tagja volt Császár Gábor, Gulyás Péter, Mikler Roland, Nagy Kornél, Putics Barna, Schuch Timuzsin, Szalafai Gábor és Zubai Szabolcs, az ifjúsági korosztályban eltöltött két éve alatt talán összesen játszott hét felkészülési mérkőzést.” Juhász úgy látja: a legtöbb országban vagy a női vagy a férfi szakág utánpótlása erősebb. Itthon igyekeznek minél nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy mindkét nemben sikeresek legyenek a csapatok. Serdülő- és ifjúsági korban a képzés, a tehetséggondozás a legfontosabb, míg a juniorok mezőnyében már egyértelműen az eredményesség számít: cél, hogy minél többen váljanak stabil felnőtt NB I-es játékossá és válogatottá. Viszont a hagyományok és a sportfinanszírozási rendszer miatt már az ifjúsági világversenyeken is elvárás a jó szereplés. A szövetség hat utánpótlás-válogatottat működtet. A serdülőknek még nem rendeznek világversenyt, viszont havi összetartásokon, rendszeres tesztmérkőzéseken szerepelnek. Fontos, hogy az ebből a korosztályból kilépő kézilabdázókkal tudjon erősödni az ifjúsági válogatott. A lányokkal Bohus Bea, a fiúkkal Vágó Attila dolgozik. Ők is, ahogy mindegyik utánpótlás-válogatott vezetője, a Nemzeti Kézilabda Akadémia edzői, igazodva a szövetség koncepciójához. „A korosztályok egymásra épülő szakmai modellje, amelyben az edzők dolgoznak, óriási muníciót rejt magában, és biztosak vagyunk benne, hogy remekül beválik hosszú távon is.”