A ferencvárosi Ibrahimovic

A vereséget nem ismeri. Fizikailag erős és agresszív a „magyar Ibrahimovic”. Második bajnoki mérkőzésén mesternégyest ért el az U21-es bajnokságban. Popov Patrik tizenhét éves. Óvodáskora óta focizik a Fradiban.

Nagy-Pál Tamás A ferencvárosi Popov Patriknak szenzációs meccse volt a legutóbbi. Bő fél óra alatt négy gólt rúgott a Vácnak az U21-es bajnokságban. A csatártehetség elmondta honlapunknak, hogyan jutott el idáig. Beszélt a vágyairól és azt is megtudtuk tőle, mi a közös benne és Zlatan Ibrahimovicban. – Az 56. és a 89. perc között értél el mesternégyest a Vácott. Szinte hihetetlen. Mi történt ebben a bő fél órában? – Az ellenfél picit tompább lett, mi viszont tudtuk tartani azt a ritmust, amit a meccs elején felvettünk. A társak is jól kiszolgáltak. Hiába lőttem én a gólokat, csapatmunka volt a javából. – Akkor mutasd be ezt a csapatmunkát, légy szíves! – Először szabadrúgás utáni kavarodásból voltam eredményes, majd ketten vittük a kapusra a labdát, csak a hálóba kellett gurítanom. A harmadiknál átemeltem a kapust, az utolsót pedig a rövid felsőbe vágtam. – Egyéni rekordról beszélünk? – Kétszer lőttem már négynél többet is. U16-osként volt mesterhatosom, míg az U13-as korosztályban a Gyulának nyolcat vágtam. – Ősszel még az U17-es csapat tagja voltál, rúgtál is tizenöt gólt, most pedig az U21-esek között két meccs alatt ötöt. Hogy sikerült ilyen hamar felvenni az új ritmust? – Szerintem az U17-es és az U21-es korosztály között nincs akkora különbség. Az idősebbek picit labdabiztosabbak, minimálisan gyorsabb a játék. Fizikálisan persze erősebbek. – Pedig már kérdeztem volna, hogy mégis mi a titkod? – Nincs titok. Közhely, de a futball csapatjáték, egyedül nem tudnék semmit csinálni. Mögöttem vannak, ziccerbe hoznak, nekem pedig az a feladatom, hogy belőjem a kapuba a labdát. – Ezzel máris a tizenkettedik helyre ugrottál a góllövőlistán, a hátrányod öt találat az éllovashoz képest. Ha ilyen ütemben termelsz, még a gólkirályi cím sem lesz elérhetetlen. Célod odaérni? – Ha már így haladok, természetesen szeretnék gólkirály lenni. Egyébként is mindig arra törekszem, hogy én legyek a legjobb. – Vérbeli csatárként nyilatkozol. De vérbeli fradistaként vajon elcserélnéd-e a díjat arra, hogy a 28. fordulóban az Újpest ellen győztes gólt szerezz? – Nehéz kérdés. A lila-fehérek elleni meccseink mindig különlegesek. Az lenne a legnagyobb ajándék, ha be tudnék találni ellenük. – A bajnoki cím sincs messze, hiszen három pontra vagytok csak a Videotontól. – Az egész csapat abban reménykedik, hogy befogjuk a Vidit, és a tabella élén végzünk. – Volt már benne részed? – Négyéves korom óta a Fradiban játszom, és nyertem már itt bajnoki címet, gólkirály is voltam. Arra is büszke vagyok, hogy az U17-es válogatottnak is tagja vagyok. – Miért pont a Fradit választotta a család annak idején? – Az első emlékeim közé az tartozik, hogy mindig ott volt a labda a lábam körül. Emiatt döntött úgy az édesapám, hogy levisz a Fradiba. – Mennyi lemondással járt, hogy a korosztályod egyik kiemelkedő alakja lettél? – Szerintem nagyjából ugyanolyan az életem, mint bármelyik kortársamnak. A legnagyobb különbség az, hogy a délutánok nagy részét, úgy háromtól este hétig, a Népligetben, a pályán töltöm. – És milyen támadóvá sikerült fejlődnöd? – Olyanná, aki nem tud veszíteni. Fizikailag erős vagyok, a helyzeteimet jól használom ki, és megvan a megfelelő agresszivitásom is. Zlatan Ibrahimovic is hasonló csatár, ő a példaképem. – De azért van még feljebb is? – Természetesen! Mindenben fejlődnöm kell, hiszen még nem vagyok profi játékos. – És mikor lehetsz? – Bízom benne, hogy minél hamarabb. Négyéves korom óta arról álmodozom, hogy a Ferencváros NB I-es csapatának tagja legyek. Remélem, két-három éven belül már stabil kezdőjátékosnak mondhatom magam az első gárdában. – Egyéb vágyak? – Ha itthon már elismert focista leszek, akkor valamelyik topligába szeretnék igazolni.