Még takarított is a TF-en

Játékos-pályafutásnak indult, edzői karrier lett belőle. Ennek csak az egyik kiemelkedő momentuma, hogy elsőként ő hívta válogatottba a sportág egyik jeles alakját, Dávid Kornélt. Legalább ilyen büszke a tizennégy évig futó szabadidős mozgásfejlesztő programra. Nagy Gábor paksi edző a MOL Tehetséggondozásért-díj egyik idei kitüntetettje. reb Éppen jókor keressük Nagy Gábort, a paksi Atomerőmű SE kosárlabda-szakosztály  junior férficsapatának edzőjét, aki az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium testnevelője is. Lyukasórája van, így szívesen és beszédesen eleveníti fel a kosárlabdával lassan negyven éve tartó kapcsolat kezdeteit. Ahogy a legtöbb edző, ő is játékosként kezdte. Budapesten, a mai Trefort gimnázium csapatában játszott, illetve négy évet a Gang-Mávagban is, s bár rövid ideig a labdarúgás és az öttusa felé is kacsingatott, végül a parketten vitte kadet-válogatottságig. Azonban hamar belátta, ennél magasabbra nem juthat. Kosárlabdázóként.

Edzőként viszont tartalmas pályafutás kezdődött, még az aktív játékkal párhuzamosan. Az csak a gyakorlás része volt, hogy olykor – mert az edző nem ért rá – már a gimnáziumban a lánycsapatokkal meccselt. Ahogyan a hivatás követeli, a Testnevelési Főiskolára vezetett az útja. Ám elsőre nem vették fel. Másodszorra sikerült, de addig is a TF-en volt: takarított. Az atlétikai csarnokban csöveket hordott, porszívózott, csinálta, amit kellett, s közben oda is járt edzésekre. Ráadásul Albertfalván már saját csoportot vitt. Negyedéves volt a főiskolán, amikor saját csapata lett a KSI-ben, ahonnan aztán, ugyanazzal a gárdával a Tungsramban találta magát. Történt ugyanis, hogy a vízilabda kivételével megszüntették a KSI labdás szakosztályait, a Tungsram pedig átvette őket. Ekkor már főállású, országos bajnokságot nyert edző volt. Időközben az ifjúsági-válogatottat is irányította, ő hívta meg először a válogatottba a sportág NBA-ben is szereplő sztárját, Dávid Kornélt. – Az egyik meccsen sok ponttal nyertünk, de az ellenfél soraiban feltűnt nekem Kornél, aki vagy húsz pontot szórt – mondja az 1991 utánpótlás-edzőjének választott tréner. – Látszott, hogy erős és jó felépítésű, de még nem volt kellően képzett. Viszont éreztem benne a lehetőséget, meghívtam a válogatottba. Ez lökés volt a karrierjében, a Malévból átkerült a Honvédba, a többi pedig történelem. A tehetségével, szorgalmával kivívta helyét, behozta a kezdetben még érezhető lemaradását. A behívóval meggyorsítottam a berobbanását. Mondjuk úgy, talán a szerencsefaktora voltam. Ha már gyorsaság: a pesti élet állandó rohanás volt, tanítás délelőtt, edzések délután, hétvégén meccsek. A nyugalom szigetére érkezett, amikor 1992-ben Paksra költözött. És alkotni vágyott, nem csak a kosárlabdapályán. A bázis bővítésére többedmagával elindította a Labdavarázs-programot 8-12 éves gyerekeknek, de amire talán még büszkébb, 1997-2010 között ezt szabadidős mozgásfejlesztő programmá bővítették.

– Azokkal foglalkoztunk, akiket sehova sem igazoltak le, akik kicsit ügyetlenebbek vagy túlsúlyosak voltak. Akadt olyan év, amikor kétszáz feletti létszámmal dolgoztunk! Sajnálom, hogy két-három éve befejeződött. Akár országossá is ki lehetett volna terjeszteni. Ingyenes program volt, sokat segíthetett volna az egészségmegőrzésben, és abban, hogy megszerettessék a gyerekekkel a mozgást. Közben persze a versenyszerű játéktól sem szakadt el, hol szakágvezetőként, hol edzőként, jelenleg a juniorok mellett tevékenykedik. A tartalmas pályafutásból hosszú lenne felsorolni, hány korosztályos vagy felnőtt-válogatott játékos került ki keze alól, többen már edzőként, testnevelőként dolgoznak. A díjra például az egyik jelenlegi tanítványa, a most az Egyesült Államokban vendégjátékon szereplő Papp Márk édesapja jelölte. - Először nem is tudtam, hogy a programban a tanárokat, edzőket is jutalmazzák, azt hittem, csak a fiatalokat. Nagyon büszke vagyok rá, mert ahogy nézem, talán előttem még nem is került kosárlabdaedző az elismertek közé. Persze kapásból mondhatnék nyolc nevet, aki legalább ugyanennyire megérdemelte volna. De örülök, hogy nem csak a gyerekek visszajelzései igazolják, hogy valamit jól csináltam. Az edzőről készült videót itt tekintheti meg.

A MOL Tehetséggondozásért-díj: Az Új Európa Alapítvány 2006 óta évente százmillió forintot fordít a fiatalok, a pedagógusok és a gyermekegészségügy támogatására. Az elmúlt hét év során már több mint ötven kiváló pedagógus példamutató munkáját ismerte el az alapítvány. A 2013. évi MOL Tehetséggondozásért Díjat a sportszakemberek között Gyöngy Attila birkózóedző (Eger), Keszthelyi Miklós jégkorongedző (Budapest), Nagy Gábor kosárlabda-edző (Paks) és Suba László atlétaedző (Debrecen) vehette át.