Válogatott válogató

A szövetség szakemberei szerint sok a tehetség a 2000-es korosztályban, de nem elég. Már nyolcvanfősre szűkítették azt a bázis, melyből kikerül a későbbi korosztályos válogatott magja. A gyerekek Telkiben vettek részt felmérésen.

Nagy-Pál Tamás Nagy volt a forgalom Telkiben, ugyanis az MLSZ az OTP Bozsik-program keretében nyolcvan 2000-es születésű játékosnak tartott válogató edzőtábort. Közülük kerül ki az a 15-20 fő, akikkel két év múlva az U17-es válogatott megkezdheti az Európa-bajnoki selejtezőket. Ennyi gyereket finoman szólva sem könnyű feladat koordinálni, de a szövetség egyesületi programvezetője, Kiss Baranyi Sándor szerint minden rendben zajlott az edzőtábor során. „Világos, percről percre kidolgozott program alapján dolgoztunk. Minden részterületnek megvolt a felelőse. Összesen húsz alközponti szakmai igazgató hozta a gyerekeket Telkibe, őket bevontuk a szervezési feladatokba, stábtagok lettek. Mellettük három edző, két-két kapusedző és masszőr, egy orvos, valamint jómagam foglalkoztunk a gyerekekkel, vagyis mintegy harmincfős stáb munkálkodott. Minden problémamentesen zajlott.” A szakember beszélt arról, hogyan jutott el idáig ez a nyolcvan gyerek a program gondozásában. „A korosztályban nagyjából tízezer gyereknek van versenyengedélye. Ők hatéves koruk óta vannak a rendszerben. A fókusz az U12-es korosztály környékén kerül rájuk, amikor a körzeti válogatottak tagjai lesznek. Egy évvel később szűkül tovább a kör százhét alközpontra, centrumonként tizennyolc-húsz játékossal. Az U14-es korosztályba lépéskor alakulnak ki a megyei válogatottak, ez hússzor húsz gyereket jelent. Tavaly nyáron voltak megyei táborban, azt követően a szakmai igazgatók egységes edzésprogram alapján foglalkoztak velük. Ezután jött a szűkítés húsz megyéből nyolc régióra, majd tovább területi válogatottakra, így jött össze a nyolcvan fő.” Telkiben tehát már csak Budapest, Pest megye, Kelet-Magyarország, Nyugat-Magyarország és Dél-Magyarország kiemelt tehetségeinek volt jelenése: 16-16 mezőnyjátékosnak és 2-2 kapusnak. A négy nap során több szempontból is vizsgálták a gyerekeket. „Először is megnéztük, egyáltalán alkalmasak-e az élsportra. Antropometriás, mozgásszervi, illetve ortopédiai vizsgálatok segítettek a felmérésben. Aztán a fizikai adottságokat mértük fel. A gyorsaságot, a kitöréseket, az irányváltások képességét. A technikai bázis is fontos szerepet kapott természetesen, melyet speciális, hat feladatból álló pályán teszteltünk. Figyeljük a mérkőzéseken nyújtott teljesítményt is, az egy-egy elleni támadó- és védőfeladatokat, továbbá az átadásokat, átvételeket, labdakontrollt, cselezések hatékonyságát és a lövéseket. A mentális képességeket sportpszichológiai tesztekkel vizsgáljuk. Itt a döntésképesség, a motiváció, a koncentráció, az önbizalom, az intelligencia, a kommunikáció, az agresszivitás és az együttműködés a fő szempont.” A program vezetője az edzőtábor hangulatából is ízelítőt adott nekünk. „Jelen van a játékosság és a fegyelmezettség is. A gyerekeket feldobják a körülmények és örömmel vesznek részt a foglalkozásokon. Rendkívül motiváltak, de nem versenyeznek egymással. Koncentráltan és fegyelmezetten viselkednek. Semmiféle magatartási problémánk nem volt. A gyerekek hozzáállása teljes mértékben segítette az edzőtábor sikerességét.” A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy számtalan tehetséges játékost láttak, de ez még mindig nem optimális, arra törekednek, hogy évről évre még többet tudjanak felvonultatni. Emellett azt is fontosnak tartják, hogy ezek a gyerekek a mai modern futball irányelveinek figyelembe vételével ne csak tehetségek maradjanak, hanem a teljesítmény is kijöjjön belőlük a későbbiekben. „Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy nagyságrendileg negyven klub tud olyan feltételeket teremteni infrastrukturálisan és humán erőforrás terén, hogy az országos kiválasztóra gyerekeket delegáljon – folytatta. - Zömében a kiemelt utánpótláscentrumokból érkeznek a játékosok.” A válogatás folyamata még messze nem fejeződött be. „Most megtudtuk, hogy azonos környezetben, hasonló képességű játékosok ellen mire képesek a gyerekek. A következő két évben tovább monitorozzuk őket, illetve a korosztályban azokat a játékosokat, akik biológiai vagy mentális képességeiknek köszönhetően a későbbiekben jutnak el odáig, hogy kiemelkedjenek kortársaik közül. A lényeg, hogy két év múlva az U17-es Eb selejtezőjére valóban a korosztály legtehetségesebb játékosai alkossák a válogatottat. Addig pedig senkit nem veszítünk el szem elől és a gyerekek is pontosan tisztában vannak azzal, hogy mik az erényeik vagy miben kell még fejlődniük.”