Rohamoztak a méhek Kocsordon
A történet csak elsőre tűnik mulatságosnak. Közeli udvaron álló kaptárakból méhrajok zúdultak a futballpályára, amelyen éppen U16-os mérkőzés folyt. Nem nézőnek érkeztek, hanem akcióba kezdtek: megcsíptek mindenkit, akit értek. A meccset le kellett fújni.
Nagy-Pál Tamás Alig húsz perc után, 1-0-s álláskor szakadt félbe a Kocsord–Nagykálló U16-os megyei bajnoki a minap. Ezúttal nem a „szokásos balhé” tört ki, vagyis nem felbőszült nézők, ne adj' isten játékosok szó- és ökölpárbaja miatt fújta le a bíró a a meccset. Méhek viselkedtek agresszívan. Egészpályás letámadásuk során gyerekeket, edzőt csíptek meg, legvégül pedig a játékvezetőt is. A vendég gárda trénerével, Kis Tamással rekonstruáltuk az eseményeket. – Megcsípték? – A tarkómon. – És allergiás? – Szerencsére, nem. – Pontosan mi történt? – A bemelegítéskor még semmi nem tűnt fel. Aztán a tizenötödik perc környékén megjelentek az első méhrajok. A gólt is úgy kaptuk, hogy négy játékosom állt az oldalvonal mellett. Az egyiknek például a szeme alól kellett kihúznom a fullánkot. Utána egyre több gyerek szólt, hogy megcsípték. Jeleztem a sporinak, hogy így nem tudjuk folytatni a meccset. – Hogyan reagált? – A huszadik percben lefújta ideiglenesen a meccset, és beküldött minket az öltözőbe, megmosakodni. Közben két játékosomat el kellett szállítani a mátészalkai ügyeletre. – Már jól vannak? – Szerencsére igen. Az egyikük csak hitte, hogy allergiás, de kiderült, hogy nem. A másik volt az, akit a szeme alatt csíptek meg. Elég csúnyán feldagadt neki, de ő sem volt allergiás, így a kalciuminjekció gyorsan hatott. Egyébként az egyik srác, aki a padon ült, biztosan tudta, hogy allergiás, ezért rögtön be is küldtem az öltözőbe. – Az ideiglenes szünet után miért nem folytatódott a mérkőzés? – A játékosaim és én is ragaszkodtunk hozzá, hogy ez így nem biztonságos, ezért nem vállaljuk a folytatást. – A többiek is egyetértettek? – Folytatni akarták. De én úgy voltam vele, hogy inkább odaadom nekik 3-0-lal a meccset, mert az egészség többet ér. Én ezekért a gyerekekért felelősséggel tartozom. Ha véletlenül valamelyikről kiderül, hogy mégis allergiás, csak nem tudott róla, akkor mit mondok a szüleinek? – Gondolom, ez az érv hatott… – A bíró próbált még győzködni, aztán ahogy hármat fújt a sípjába, az orrán megcsípte az egyik méh. Én vettem ki a fullánkot. – Van róla fogalma, hogy kerültek oda a méhek? – Már odafelé az egyik családi ház udvarán láttunk vagy tíz kaptárt. Rögtön furcsálltam, hogy sportpálya mellett erre bárki is engedélyt kapott. A méhek egyértelműen abból az irányból jöttek, egyszerre. – Jelezték valamilyen hatóság felé? – A játékvezető beírta a jelentésébe. Remélem, hogy kivizsgálják az esetet. De ez talán nem is a szövetség, hanem a polgármester hatásköre lesz, ő adhatja ki az engedélyt méhészetre. – És mi a helyzet a meccsel? – A megyet szövetség felszólította a két klubot, hogy játsszuk újra, próbáljunk időpontot találni. – Volt része bármi hasonlóban eddigi edzői pályafutása során? – Még soha. Az előfordul, hogy egy-egy macska vagy kutya átszalad a pályán, de veszélyben még nem éreztem magam. – A gyerekekre nem lehet negatív hatással ez az eset? – Játszottunk azóta, és nem volt semmi probléma. Bár, ha méheket látnának, elképzelhető, hogy elszaladnának. De bízzunk benne, hogy ilyen nem fordulhat többet elő.A Nagykálló VSE U16-os csapata jelenleg ötödik helyen áll a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei bajnokság Keleti csoportjában. Kis Tamás a szezon elején vette át a korosztályt, és nagyon büszke az eddigi teljesítményükre. Apró történettel meg is magyarázta: nemrég a már bajnok Leveles gárdájával találkoztak. Bár kikaptak 2-0-ra, a meccs után az ellenfél edzője odament hozzá gratulálni, mondván, hogy a legszebb focit játsszák az egész bajnokságban. Ez Kis filozófiájából fakad, aki nem a bajnoki helyezést tartja a legfontosabbnak, hanem a játékosok fejlődését és a tetszetős futballt. Munkájának már kézzelfogható eredménye is van: három tanítványát nemrég leigazolta az NB III-ban szereplő Nyírbátor, míg negyedik társuk a Nyírsuliba került.