UtánpótlásSport
2024. március 19.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Kézilabda

2014-06-01 17:52

Visszaalakul a rendszer

Gyakorlatilag véget ért a kézilabda-gyermekbajnokság. Új szisztémában húszezer fiatal játszott nagyjából tízezer meccset. A rendszer finomhangolását már nem az eddigi igazgató, Török Mihály végzi, ő januárban leköszönt. Múltról, jelenről és jövőről olvashat itt.

reb Az U9-es és U11-U12-es küzdelmek lezárultával befejeződik a kézilabda-gyermekbajnokság. Az idei, ugyancsak átszabott rendszer jövőre ismét átalakul. Az évzáró apropóján érdemes górcső alá venni a jelen-jövő párost.
gyerekbajnoksag_cseh_peter_mksz
gyerekbajnoksag_cseh_peter_mksz
Az elmúlt években kuparendszerben zajlott a még szivacskézilabdázó U7-es korosztálytól egészen U14-ig a leányok és fiúk küzdelme. Megyei, régiós és országos elődöntő vezetett a fináléig. A programot vezető Török Mihály meglátása szerint ebben a szisztémában a korán kieső csapatok keveset játszottak. Ráadásul az eltérő erőviszonyok miatt előfordulhatott, hogy az egyik területről gyengébb együttesek jutottak tovább, míg a másikban erősebbek maradtak hoppon. Ezeket látva a 2013-2014-es szezonban a korábbitól jelentősen eltérő lebonyolításban rendeztek meg – még leírni is sok – nagyjából tízezer meccset. Kettéválasztották a mezőnyt: a kiemelt bajnokságban korosztályonként a tavalyi első nyolc helyezett alanyi jogon indult, hozzájuk nevezés alapján csatlakozott további nyolc (ahol többen voltak, ott selejteztek is). Emellett, akik nem tudtak vagy nem akartak a kiemeltben indulni, a régiós bajnoki rendszerben szerezhettek értékes tapasztalatot. Török nagy eredménynek tartja, hogy átlagosan nagyjából harminc meccset játszottak az ifjak, továbbá, hogy kiegyenlítődtek az erőviszonyok. Tizenöt százalékra csökkent azoknak a meccseknek az aránya, amelyek tíz feletti gólkülönbséggel dőltek el (vonatkozó statisztika nincs a korábbi évekből, de érezhető a csökkenés). Az ezévi rendszerben azonban több olyan elem volt, amely legalábbis vegyes fogadtatásban részesült. Kezdetben sokan berzenkedtek a kötelező sorcserétől. Egyrészt ez magával vonta, hogy minimum 12, de inkább 14 játékost kellett nevezni, sőt minden meccsen ennyivel kellett megjelenni. A szabályok miatt, azaz, a két részre szedett első félidőben (U11-12-ben ez kétszer 12 perc, U13-14-ben 15) kötelező volt sort cserélni, akár még a kapusnak is a mezőnyben kellett folytatnia (a harmadik játékrészben bárki szerepelhetett). Ennek köszönhetően nem fordulhatott elő olyan – Török szerint nem gyerekmeccshez méltó – esemény, hogy a pályára lépést előreíró szabály miatt betolták a fiatalt a játéktérre, majd azonmód le is kapták. A reguláknak az eljárás eleget tett, az már más kérdés, hogy a gyerek fejlődésében mennyit segített…
gyerekbajnoksag02_cseh_peter_mksz
gyerekbajnoksag02_cseh_peter_mksz
Ezzel sokan megbékéltek, a szülőktől is érkezett visszajelzés, hogy végre nem csak kispadra viszik el a csemetét. Azzal már jóval kevesebben, hogy a játékrészek elején korosztálytól függően kötelező volt nyitott védekezést játszani. Ezzel az volt a cél, hogy a későbbi, komolyabb szintű szereplést segítsék elő: ne büntetést magával hozóan, kézzel, hanem lábbal kövessék az ellenfelet. Bár sérülésveszélye miatt sokan bírálták a megoldást, a fiatalok fejlődtek. Ugyanakkor joggal kapott kritikát a szervezés amiatt, hogy gyakran csúsztak az alapszakasz találkozói. Mindenki legalább kétszer játszott egymással, ám a mérkőzések lefutása korántsem volt egyenletes. Egy-egy tornán jellemzően négy csapat vett részt, ahol a szövetség a beosztást jelölte ki, ám azt, hogy ki, hol és mikor rendezze, már nem. Edzőktől származó információink szerint akadt is bonyodalom. Sokszor, ha valahol vállalták is a rendezést, az ellenfelek különböző okokra hivatkozva elnapolták a részvételt. Így (is) fordulhatott elő, hogy az U11-12-ben például az utolsó alapszakaszbeli meccset május 28-án tartották meg. – Az volt a probléma, hogy több edző kényelmét zavarta, hogy nem kijelöltük, hol és mikor kell játszani, hanem aktívan részt kellett vállalnia a csapat programjának megszervezésében – mondja a gyermekkézilabda-igazgató. – Dönthettünk volna úgy is, hogy a szövetség szervez mindent, ám akkor a költségvetés nagy része arra ment volna el, hogy tálcán kínáljuk a készterméket. Ebben nem értett egyet mindenki.
torok_mihaly_cseh_peter_mksz
torok_mihaly_cseh_peter_mksz
Az említett büdzsé 150 millió forint volt, ehhez jött további tízmillió a rájátszásra. Ebből az alapszakaszban a játékvezetők és adminisztrátorok bérére futotta, a legjobb nyolc alsó- és felsőházi küzdelmeiben pedig szállásra és étkezésre is. A szövetség  hangsúlyt helyezett arra, hogy lehető legkevesebb kritika érje a bíráskodást: képzett, a mindent eldöntő szakaszban NB I-es, NB I/B-s meccseken fújó sípmesterek tevékenykedtek. Török úgy látja, a rendszeren egyértelműen lett volna mit finomítani, javítani. Azonban ezt már nem ő végzi: megerősítette információinkat, hogy még januárban lemondott posztjáról. Abban maradtak a vezetőkkel, hogy az évet még befejezi, jövőre viszont biztosan nem ő irányít. Az ugyanakkor már körvonalazódik, mit tartogat a 2014-2015-ös kiírás, amelyet a szövetség honlapján, április végén tett közzé (ezt itt találja). A leírtak szerint egyértelmű lesz a rendezés helyszíne és ideje, változik a játékidő és visszatér a régiósból országos elődöntőn át a fináléba vezető, kvázi kuparendszer. Változnak a korosztályok és a kötött védekezési forma (a félpályás, egészpályás emberfogás helyett 3-2-1-es nyitott védekezés), ugyanakkor, ha kicsit más paraméterekkel is, marad a kötelező csere. Az idei gyermekbajnokságban több mind húszezer fiatal játszott nagyjából tízezer mérkőzést. A tervekből kiderül: a cél a következő szezonban is a létszám növelése és a színvonal emelése – hogy a változások mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, arra csak a jövő adhat választ. Az U10-es és U13-14-es korosztályok mindegyikében a Győri ETO nyerte a lányok, a PLER a fiúk küzdelmeit. Az összes eredményt a gyermekbajnokság honlapján találja.