Beiskolázták az óvodásokat

Diósgyőrben is tudják: nagyon fontos az, hogy a gyerekeket a lehető legkorábban a klubhoz és a sportághoz kössék, így nagyszabású óvodai válogatót tartottak.

Nagy-Pál Tamás Nem kevesebb, mint hatszáz gyereket néztek meg a szakemberek DVTK edzőközpontjában, s közülük hatvanat ki is választottak. De nem ez az egyetlen program, mellyel az óvodásokat a Diósgyőrhöz próbálják kötni.

„Már kétezer-tizenkettőben elindítottuk az ovifociprogramot, amely tizenegy intézményben működik – mondta érdeklődésünkre Fuhrmann Géza szervezési igazgató.– Hetente egyszer tartunk edzést az intézményekben összesen mintegy százhatvan gyereknek. Ezzel párhuzamosan már a sulifoci is beindult. Ennek keretében hozzávetőleg száz diákot tréningezünk öt iskolában. Ennek óriási előnye, hogy nem kell a gyereknek Diósgyőrbe jönnie, hiszen helyben tartjuk neki az edzéseket. Most már nagyjából háromszázan vannak, akikkel nem az utánpótláscentrumban foglalkozunk. Közülük évente tízen-tizenöten kerülnek a közvetlen utánpótlásba.” A direktor így foglalta össze a mostani válogató tanulságait: „Huszonegy óvodából hatszáz gyereket hoztunk ide buszokkal, edzőink mérték fel a gyerekek képességeit. Egyszerre általában két óvodai csoport volt itt és tizennégy-tizenhat szakember foglalkozott velük. Közülük válogattunk ki hatvan gyereket, akiket szeretnénk leigazolni az U6-os, U7-es és U8-as csapatainkba.” A gyerekeket játékos sorversenyeken figyelték meg, de természetesen a labda is előkerült. „Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire küzdenek, mennyire figyelnek oda az utasításokra, vagyis mentális szempontokat tartottuk a legfontosabbaknak. Azért gondoltuk így, mert nem feltétlenül voltak egy szinten. Van olyan óvoda, ahol többet foglalkoznak a sporttal és van, amelyikben kevesebbet. Az ügyességet pedig tudjuk fejleszteni, a hozzáállást nehezebben.” Ám nemcsak a fiúk, hanem a kislányok között is keresték a jövő labdarúgóit: „Tíz éves korig edzhet együtt a két nem, de az is célunk, hogy legyen külön lánycsapatunk is a jövőben. A most kiválasztott óvodások közül nagyjából tíz volt kislány. Mindenkinek nagyon tetszett egyébként az egész. A gyerekek felszabadultak voltak és a végén alig akartak hazamenni.”

Volt olyan csoport, melynek tagjait még a stadionban is körbevezették: „Ezzel is szerettük volna a Diósgyőrhöz kötni a gyerekeket. Emiatt van az a programunk is, hogy minden meccsen másik óvodás csoport kíséri be a játékosokat. Ehhez nem kell részt venniük az ovifociprogramban, még csak űzniük sem kell ezt a sportot, a lényeg, hogy megismerjék a szurkolói élményt, amely fogadja őket a pályán.” Logikus, hiszen, ha megtetszik nekik a légkör, akkor akár már a most is meglehetősen népes miskolci szurkolótábort gyarapíthatják. Fuhrmann azt is megjegyezte, hogy a DVTK-ban nem csak a piramis alján folyik jó munka az utánpótlásban: „Ennek több jele is van. Például az, hogy az U19-es csapatunk feljutott az első osztályba és sikerült is bennmaradnia. Vagy éppen az, hogy az első csapat Liga Kupa meccsein többen is pályára léptek az U21-es garnitúrából. De ott van Eperjesi Gábor és Bacsa Patrik is, akik már alapemberek a felnőtt alakulatban. Sok a válogatott játékosunk, minden korosztályban van legalább egy.” Ez nem kis dolog, hiszen a borsodiaknak jóval fejlettebb infrastruktúrával ellátott akadémiákkal kell felvenniük a versenyt: „Úgy érzem, Bene Ferenc szakmai igazgatónak köszönhető a siker. Minden héten meetinget tartunk, vagyis folyamatos az edzők között a szakmai tapasztalatcsere. Persze ettől függetlenül még nehéz az akadémiákkal versenyezni, de dolgozunk azon, hogy csökkentsük a hátrányt. Például rendbe szeretnénk tenni a kollégiumot. Ezzel szemben van előnyünk is: a DVTK nagyon vonzó a kisebb klubok és a gyerekek számára is, hiszen komoly felnőtt csapatunk van. És persze csodálatosak a szurkolóink.”