Barbosu Tibériusz és Baranyi József is aranyérmet nyert a keszthelyi schoolboys Eb-n. Farkas József az egész csapatra nagyon büszke, úgy véli, szép jövő előtt állnak a fiatalok.
Nagy-Pál Tamás Kitűnő eredménnyel zárta a serdülőválogatott a keszthelyi schoolboys Európa-bajnokságot: hét medált, köztük két aranyérmet szerzett. A csapat edzőjét, Farkas Józsefet kértük meg arra, hogy pár mondatban meséljen a dobogósok teljesítményéről.
Baranyi Jóska
Rostás Ármándó, Petrovics Mátyás és Gábrisch Krisztián is az elődöntőig menetelt a kontinenstornán, de a hármas a fináléba már nem tudta beverekedni magát.
– Ármándó 3-0-ra kapott ki orosz ellenfelétől – kezdte a szakember. - Pedig rendre szépen leforgott, de nem volt elég erőszakos és nem érte el az oroszt. Nem ő kezdeményezett és hiányoztak a befejező ütései. Matyi egyértelműen a torna felfedezettje. Hatalmas szívvel bokszolt. Közel állt a győzelemhez, majdnem felőrölte nála lényegesen képzettebb ellenfelét. Ráadásul komoly szemsérülése is volt, ami nem törte meg, túltette magát rajta. Krisztián határozott egyéniség és jó alkatú srác. Pozitív figura, aki nagyon beleillik ebbe a csapatba. Szépen és ügyesen bokszolt úgy, hogy mindössze tíz meccs van a háta mögött. Mindhármuktól gyönyörű eredmény ez a harmadik hely.”
Ahogy Budai Renátótól is, aki Farkas érzése szerint megérdemelte volna, hogy a döntőben is a kötelek közé léphessen: „Hatalmas egyéniség a srác. Látszólag súlycsoportjához gyenge, alacsony kisgyerek. Ennek ellenére úgy éreztük, hogy győzött a nagyon képzett orosz ellen. Sokáig húzták a bírók a döntést és végül 2-1 lett. Csalódottak voltunk, mert nálam egyértelműen nyert: okosabb, virtuózabb bunyót mutatott és dominált végig. Az orosz az erejével küzdött, míg Renátó a rafináltságával.”
Ezüstéremnek is örülhetett a magyar csapat, Ármándó testvérét, Renátót csak a döntőben tudták megállítani. „Ragyogóan bokszolt az elődöntőben. Ügyes, okos és egyben erőszakos is volt. Törékeny testalkata van és súlycsoportjában magas srácnak számít, ami azt követelné meg, hogy második szándékból üssön. Ennek ellenére nem várta meg a támadásokat, vívó stílusban verte meg ellenfelét. Ha kellett a belharcba is belement, pedig hosszú kezei vannak. Az angol elleni döntőre sajnos elfáradt. Sokat erősödött alkatilag az elmúlt időszakban és emiatt még a finálé napján is fogyasztani kellett, pedig minden utasítást betartott. Ha így fejlődik tovább, nagyon szép dolgokat érhet el.”
barbosu-tiberiusz
Két hazai ökölvívó viszont egyáltalán nem talált legyőzőre. „Barbosu Tibériusz hengerelt az elődöntőben, minden menet az övé volt. Bármilyen helyzetből nagy lendülettel ment előre, hatalmas akarat volt benne. A döntő első menetében aztán ez a lendület túl nagyra sikeredett. Begörcsölt tőle és szétesett. Az a felvonás elment, amit a szünetben el is árultunk neki. Mondtuk, hogy nyugodjon meg, mert ő a jobb bokszoló. Így is tett, átvette a vezetést és utána már minden ütésváltásból győztesen jött ki. Repertoárja is széles volt: felütésekkel, horgokkal és kombinációkkal is támadta az írt.”
Baranyi József Farkas meglátása szerint pedig még ennél is jobb teljesítmény nyújtott. „Olasszal küzdött az aranyéremért. Rendkívül nyugodt, férfias komolysággal bokszolt, amin még én is megdöbbentem. Váltogatta az alapállásait, amire azt mondják, hogy gyerekkorban még nem szabad, mert megzavarhatja az ökölvívót. De ő mindkét állásban magabiztosan bokszolt és úgy tartotta az ütőtávot, mint senki más. Nálam ő lett a torna legjobb bokszolója, hiszen nem akárhogyan verte meg ellenfeleit. Az elején egyébként kicsit ránk ijesztett az olasz, de a végén már úgy félt Jóskától, hogy csak a gongot várta. Meg lett alázva.”
A torna előtt a szövetség hivatalos célkitűzéseiben két-három érem szerepelt, amit a hét medállal jelentősen sikerült túlszárnyalni. „Én viszont biztos voltam benne, hogy több van a srácokban és lesz Európa-bajnokunk. Bár nem Tibériuszra és Jóskára gondoltam, ami bizonyítja, hogy mennyire erősek vagyunk. Pedig az átlagmérkőzés-szám tíz-tizenöt körül van, ami nagyon kevés, hiszen van olyan ír és orosz bunyós, akinek már ötven van a háta mögött. Ez a remek szakmai hátteret dicséri. És ez persze nem a mi érdemünk, hanem a klubedzőké.”
A szakmai stáb éppen ezért rövid időn belül folytatja is a válogatottal a munkát, mert egyértelműen látszik: nagy jövő áll a fiúk előtt. „Az Eb után rögtön volt megbeszélésünk. Arra kértük a gyerekeket, hogy maradjanak meg ugyanilyen csapatnak, mert mi hosszútávra tervezünk velük. Még a nyáron lesz edzőtáborunk az olaszokkal és a németekkel itthon és valamelyikükhöz el is megyünk idén. A fontos, hogy ugyanezt a szellemiséget, a győzni akarást vigyék tovább.”
