Még több fiatalt az NB I-be

Nincs szükség légiósokra a hazai élvonalban, csak, ha minőséget képviselnek. Annál inkább a honi labdarúgás érdeke a saját nevelésű fiatalok szerepeltetése. A szövetség szóvivője, Sipos Jenő beszélt a következő szezon célkitűzéseiről.

Nagy-Pál Tamás Ülést tartott nemrég a szövetség elnöksége, ahol több, az utánpótlást érintő téma is szóba került. Ezek közül az egyik legfontosabb a hazai nevelésű fiatal játékosok szerepeltetése a bajnokságban. A terv egyértelmű: tovább kell növelni ezeknek a labdarúgóknak a számát. „Az a célunk, hogy az utánpótlásból kikerülő játékosok minél több lehetőséget kapjanak, vagyis ne szakadjon meg a pályafutásuk – közölte megkeresésünkre az MLSZ szóvivője, Sipos Jenő. – Szeretnénk, ha minden fiatal a képességének megfelelő csapatba kerülhetne, vagyis ki az NB I-ben, ki alacsonyabb osztályban, de mindenképpen maradjon játékban. Hiszen lehetnek közöttük később érő típusúak is.” A szövetség már tavaly elindította azt a programot, amelynek fő eleme: a televíziós pénzek egy részét a hazai nevelésű labdarúgók játékpercei alapján osztja szét a klubok között. „Emiatt maguk is érdekeltté váltak a folyamatban. A rendszer így a következő szezonban is folytatódik és reméljük, az eddigieknél is több fiatal kap lehetőséget a csapatokban.” Emiatt a most induló szezonban emelkedik a kvóta, a harmincfős keretekben tizenöt játékosnak kell hazai nevelésűnek lennie. „Ezt a számot fokozatosan szeretnénk növelni szezonról szezonra. Szükség van, persze a külföldiekre is, hiszen tőlük lehet tanulni, de csak azokra, akik valóban minőséget hoznak a magyar futballba. A közeljövőben szeretnénk mi is elérni a FIFA által megcélzott hat plusz ötös arányt. El is indultunk ebbe az irányba, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. A cél az, hogy csak megfelelő nívót képviselő külföldiek maradjanak meg a magyar labdarúgásban.” Az edzőképzésben is jelentős változások várhatók, illetve a fentebb említettekhez hasonlóan ez a folyamat is megkezdődött már. Ennek köszönhetően nemrég ötszáz utánpótlásban dolgozó szakember vett részt konferencián, Gödöllőn. „Azt szeretnénk, hogy olyan utánpótlásedzők dolgozzanak a fiatalokkal, akiknek nem csak futballszakmai, hanem pedagógiai, orvosi és pszichológiai ismereteik is vannak, és ezt a képzések során továbbfejlesztik. Hiszen egyértelmű, hogy a fiatalokkal másképpen kell foglalkozni, mint a felnőttekkel. Komoly orvosi stábok működnek már most is a korosztályos csapatok mellett. A felkészülés időszakában is mérésekkel, tesztekkel segítik az edzők munkáját, mellyel számon tarthatják: milyen állapotban érkeznek a futballisták az edzőtáborba, milyen állapotban távoznak, majd jönnek vissza? Az orvostudomány mindinkább meghatározó szerepet tölt be a felkészülésben, és ennek már a fiatalok esetében is így kell lennie. Az edzőknek viszont tudniuk, hogyan kezeljék, hasznosítsák ezeket az adatokat.” Ezen kívül elindult a Grassrotts C típusú edzőképzés is, aminek a keretein belül a gyermek labdarúgókkal foglalkozó edzők bővíthetik speciális ismereteiket. „A fiatalok között a kisgyerekek más bánásmódot követelnek. Ezért indítottuk ezt a speciális képzést. Erre a tanfolyamra akár testnevelők is jelentkezhetnek, ha tágítani szeretnék ez irányú ismereteiket.” Ezekkel az utánpótlásra (is) vonatkozó főbb célokkal, tervekkel vág tehát neki a szövetség a következő idénynek, amely a remények szerint hozzájárulhat a magyar futball minőségének emelkedéséhez. Legfrissebb élményként a Ferencváros és a Diósgyőr máltai csapatok elleni játékát látva szükség is lenne erre a folyamatra. Nagyon.