A Markovits-recept

Utánpótláskorban sikert sikerre halmoznak a magyar teniszezők. Vajon felnőttként is felérnek végre a csúcsra? A választ a két olimpián is szerepelt magyar bajnok, Davis-kupajátékos, Markovits László segítségével kerestük.

Pusztai Viola Új századunk első évtizedének a végén a világ a szerb teniszcsodán ámuldozott. Mi a titkuk, hogyan lehet egyszerre három topjátékosa is olyan országnak, amely az idők során egyre kisebb darabokra esett? Mi, magyarok irigyeltük is őket, pedig akkoriban azért nem volt okunk panaszra: Szávay Ágnes szép eredményeket produkált. Sokan beszéltek szerencsés csillagállásról és szerb mentalitásról. A titkot azonban inkább abban kellett keresni, hogy hol nőttek fel ezek a teniszezők és milyen körülmények között készültek serdülőkoruk óta a profi pályafutásra. Novak Djokovics például az egyik német akadémián edződött, Jelena Jankovics az Egyesült Államokban tréningezett, míg Ana Ivanovics tőkeerős, svájci szponzorának köszönhetően jutott egyre feljebb.

Markovits László, Davis-kupajátékos bajnokunk azt mondja: tehetséges fiataljainknak ma ezt az utat kell követniük, ha felnőttként is sikeresek akarnak lenni. Jelenleg több kiemelkedő utánpótláskorú teniszező is akad, erre jó példa többek között, hogy a Stollár Fanny, Gálfi Dalma, Udvardy Panna alkotta U16-os leánycsapat bronzérmes lett a világbajnokságon, az év során pedig egyesben és párosban is szép eredményeket értek el. A felnőtt-korosztályhoz közelítő utánpótláskorú – az ifjúsági olimpián is szereplő –, kiemelkedő versenyzők között még Bondár Anna neve is említhető. A mexikói vb-n egyébként az országok a legerősebb csapatukkal álltak ki, ami azt jelenti, hogy a magyar lányok a korosztályukban jelenleg a legjobbak között vannak. De korántsem biztos, hogy felnőtt korban is a világelitbe kerülnek. Markovits szerint az edző bármennyire is jól teniszezik, körülbelül tizennégy éves kortól már nem megfelelő edzőpartnere a versenyzőjének. A lányoknak még megoldást jelenthet, ha magyar elsőosztályú, felnőtt férfi teniszezővel gyakorolnak, de a fiúk számára ez sem elegendő a fejlődéshez ebben a nagyon fontos periódusban: - Ebben a korban vélhetően már nem elsősorban a technikai hiányosságokat kell javítani, hanem felvenni azt a nemzetközi ritmust, amely az erőnléti edzések mellett kizárólag versenyekkel és megfelelő edzőpartnerekkel válhat vérré. Ezért is hangsúlyozom mindig, hogy a tenisz ugyan egyéni sportág, de csak csoportokban lehet megfelelően fejlődni. Tehát ahhoz, hogy ezekben a korosztályokban a fejlődés töretlen legyen, Magyarországon sokkal több hasonló szintű játékosra lenne szükség. Véleményem szerint az is gond, hogy a tehetségek sem egy csoportban készülnek nap mint nap, pedig hosszú távon mindenki ebből profitálna a legtöbbet. Erre számos jó példa van, a spanyol tenisznek is ez az egyik legnagyobb ereje, de beszélhetnék még a Wilander-féle svéd generációról is, amelyből öten-hatan együtt készülve jutottak el a világ elitjébe.

A hazai szövetségnek két lépésben kellene gondolkodnia, az egyik a megfelelő létesítményháttér megteremtése, a másik pedig olyan támogatási rendszer kidolgozása, ami a fenti irányt erősítené, tehát nem egyénileg kell a versenyzőket támogatni, hanem központilag finanszírozott csoportokat lenne érdemes felkarolni: – Mindkettőben látszik előrelépés, ami feltétlenül biztató. A mostani átmenetben viszont egyetlen megoldás létezik, ha ezek a tehetségek elsősorban külföldön találják meg azt az akadémiát, ahol a megfelelő versenytársakkal, egészséges konkurencia mellett tudnak lépésről lépésre fejlődni. Ezt is érdemes lenne központilag összefogni, persze komoly anyagi vonzata van, de szerintem az állami támogatásnak köszönhetően jelenleg döntő részben rendelkezésre állnak a források. Emellett lehet esetleg egy-egy támogatót vagy partnerakadémiát, befektetőt érdekelté tenni, akik a szövetség mellett felkarolja a tehetségeket. Erre is van jó példa, Szávay Ágnes sem jutott volna olyan magasra, függetlenül attól, hogy hihetetlen képességekkel rendelkezett, ha Simon János vállalkozó nem támogatta volna a pályafutását. A jelenleg a junior-világranglista huszonnegyedik helyén álló Stollár Fanny az év magyar sikereinek egyik kovácsa. Az U16-os Európa-bajnokságon egyesben és párosban is nyert, majd Budapesten a csapattal szintén kiharcolta az elsőséget. Wimbledonban és az US Openen párosban elődöntőt játszott, az ifjúsági olimpián vegyes párosban lett harmadik, illetve természetesen tagja volt a vb-bronzérmes csapatnak. Őt az egyik legnagyobb menedzseriroda, az IMG Academy karolta fel, így lehetősége nyílt arra, hogy az Egyesült Államokban készüljön.

Markovits úgy véli, hogy a fiúk között szintén vannak kiemelkedő tehetségek. Valkusz Máté is közéjük tartozik, neki is minél előbb külföldre kell mennie, ahogy ezt a jelenlegi elsőszámú magyar férfiteniszező, Fucsovics Márton is tette. Ahogy arról korábban honlapunkon is beszámoltunk, a világranglista 82. helyén álló versenyző történelmet készül írni: zsinórban másodszor is megnyerné a rangos Europe Junior Masters-t. Decemberben pedig a legerősebb amerikai tornákon vesz részt. Arról korábban ő is beszélt, hogy a karrierje építéséhez bizony szponzorokra van szüksége, akik csak akkor támogatják, ha eredményeket ér el. Az elmúlt években azért akadt példa arra, hogy a juniorok között jól szereplő játékosok felnőttként a legjobbak közé kerültek. Babos Tímea párosban a Grand Slamek közül csak az Australian Opent nem nyerte meg, és bár jelenleg ő a legmagasabban jegyzett magyar versenyző egyéniben is (109.), mégis a páros az igazi erőssége. Idén a francia Kristina Mladenovic-cal az oldalán döntőt játszott Wimbledonban, jelenleg pedig a világranglista 16. helyén áll. A juniorként Londonban egyéni Grand Slamet nyerő Fucsovics Márton jól halad afelé, hogy bekerüljön a top100-ba. Természetesen, ahogy már említettük, akadémiák Magyarországon is működnek, a szövetség pedig programokkal is támogatja a teniszoktatást: – A Vasas Körmöczy Zsuzsa Teniszakadémián majdnem százötvenen teniszeznek. Az indulás óta szerzett tapasztalataink alapján azt tűztük ki célul, hogy tizennégy éves kor alatt oktassuk a fiatalokat. Elsősorban a fent említettek miatt jelenleg egyszerűen nincs meg annak a feltétele, hogy a 15-18 év közötti teniszezőknek teljes körűen megfelelő edzéseket tudjunk nyújtani. Ezért is gondolom, hogy az olyan akadémiáknak, mint a Vasasé, illetve a már évek óta jól működő teniszműhelyeknek szorosan együtt kell működniük a szövetséggel. Az a feladatunk, hogy körülbelül 14 éves korig gondozzuk a tehetségeket, akik megfelelő technikával és alapképzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy utána központilag, nagyobb létszámú csoportokban, a megfelelő anyagi támogatással közösen fejlődhessenek tovább. Az akadémia alapítójától azt is megkérdeztük, szerinte a lányok, vagy a fiúk esetében van nagyobb esély arra, hogy magyar teniszező a nemzetközi élmezőnyhöz tartozzon? –Legyünk őszinték, még mindig „könnyebb” a lányoknál top100-as teniszezőnek lenni, mint a fiúk mezőnyében. Nem kell messzire menni, Marion Bartoli a szorgalmával és mentális erejével wimbledoni bajnok lett, a fiúk esetében, ha ezekhez a tulajdonságokhoz nem párosul megfelelő technika és gyorsaság, akkor esélyük sincs, nemhogy Wimbledonban nyerni, de még az első százra sem.