Szalai László reméli, négy-öt év múlva már teljesen más szellemiségű utánpótlás-edzőket láthatunk a pályák szélén. De addig még felkészíti az U20-as válogatott a világbajnokságra, ahol nem is annyira a játékrendszer, mint a megfelelő mentalitás kialakítása lesz az igazán fontos.
UP-info Az MLSZ edzőképzésének igazgatója, Szalai László lett az utódja a menesztett Mészöly Gézának (erről ITT) a jövő évi világbajnokságra készülő U20-as, valamint az U21-es válogatott kispadján. A szakember az mlsz.hu-nak nyilatkozott az előtte álló teendőkről és az új szellemiségű utánpótlás-edzőkről.
Szalai László1
Szalai először az edzőképzésről beszélt, amelynek a vezetését folytatja a korosztályos válogatottak irányítása mellett. „Sok konfliktusom volt abból, hogy a teszteken, felvételiken szembesítettem az edzői kart, mennyire kevés az a tudás, amivel rendelkeznek. Sokan félreértették a szándékot, azt gondolták, kekeckedni akarok velük, pedig nem. Azt vallom, hogy nem baj, ha valaki nem tud valamit, csak nyitott legyen arra, hogy megtanulja. Ezen kívül a tanfolyami anyagot igen erősen aktualizálni kellett, hogy tudjuk tartani a lépést a külföldi intézményekkel. Nehéz volt elfogadtatni, hogy szükség van a változásokra, de az edzők már látják a törekvéseinket, a legtöbben örülnek a változásoknak.”
Ahhoz, hogy hosszú távon javuló tendenciát fedezhessünk fel a hazai labdarúgásban, elsősorban az utánpótlás-edzők képzésén kell javítani. „Ezt szem előtt tartva hoztuk létre a tanfolyami formákat, alakítottuk ki a tananyagot, próbáljuk megtalálni a megfelelő kollégákat az utánpótlás-nevelésben. Természetesen a pro licences szakemberek is fontosak, de az utánpótlás-edzők jelenleg többet tudnak változtatni a magyar futball helyzetén. Mérkőzések eredményében ez akkor jelentkezik, ha ezek a szakemberek elkezdik más szellemben nevelni, más szakmai anyagok alapján oktatni a fiatalokat. Ha jól dolgozunk, a munkánkból a következő generációk profitálhatnak a legtöbbet. Nem szeretném azonban elriasztani a jelen futballszerető közvéleményét, nem kell évtizedeket várni a változásokra, véleményem szerint a magyar labdarúgást öt éven belül irányba lehet állítani. Nagyon boldog leszek, ha négy-öt év múlva már más szellemiségű edzőket fogok látni az utánpótlás-pályák környékén.”
Bobál Kalmár
Szalait – az elmondása szerint – váratlanul kérte a felkérés, hogy készítse fel az U20-as világbajnokságra a válogatottat. „Az edzőképzés és a válogatott irányítása két teljesen különálló projekt, amelyek nem függnek össze egymással, hosszú távon továbbra is a képzést szeretném vinni, hiszen nagyon sok munka vár még ránk. Az új feladat ugyanakkor nem idegen számomra, hiszen irányítottam már utánpótlás-válogatottat korábban is. A korosztályt jól ismerem az akadémiai időszakomból, illetve folyamatosan figyeltem a mérkőzéseiket az Eb előtt, majd az UEFA technikai megfigyelő csoportjának tagjaként a tornán is. Utóbbi minőségben elemeztük az összes résztvevő csapat játékrendszerét, taktikáját, tehát ismerem a magyar válogatottat és a nemzetközi mezőnyt is.”
Hozzátette, hogy az Eb-keret magját szeretné egyben tartani, de közben olyan játékosokat is felkutatna, akik eddig nem kerültek képbe vagy kevesebb lehetősége kaptak, de sokat fejlődtek az elmúlt időszakban. „Ehhez természetesen igénybe veszem a kollégák segítségét, konzultálok az élvonalbeli és másodosztályú szakemberekkel, az akadémiai edzőkkel, és szeretnék alacsonyabb osztályban is körülnézni, hiszen találkoztam már olyan labdarúgóval, aki egészen fiatal korától kezdve felnőttek között pallérozódik, de nem tudott a felső osztályokig eljutni. Szoros a menetrend: jövő pénteken, Oroszország ellen játszik az U21-es válogatott, az azt követő héten pedig Norvégiába utazunk az U20-as együttessel. Ezek a programok arra feltétlenül hasznosak lesznek, hogy a korábban külső szemlélőként gyűjtött tapasztalatok mellé belülről is gyűjtsek információkat a játékosokról, lássam a gondolkodásmódjukat, az edzésmunkájukat, és ők is megismerkedjenek azzal, hogy mi mit várunk tőlük. Felmérem: honnan indulunk, mi az, amiben esetleg változtatnunk kell a korábbi gyakorlaton annak érdekében, hogy a csapat az általam elképzelt játékot tudja nyújtani. Igyekszem jó mentalitású srácokat találni, ezt követően kell meghatározni, hogy mit lehet kihozni az adott keretből. Hogy milyen játékrendszerben, felállási formában játszik a csapat, az másodlagos. A játékról alkotott felfogás a fontos, hogy a labdarúgók a pályán meg tudják valósítani az általunk képviselt futballstílust.”
A stábról és a további programról nem tudott beszélni, ugyanis még nem volt ideje összeállítani. „De azt már most megígérhetem: kollégáimmal a legjobb tudásunk szerint készítjük fel a csapatot annak érdekében, hogy ne valljanak szégyent a világbajnokságon. Olyan együttest szeretnék, amelynek a tagjai megfelelő mentalitással, alázattal állnak ahhoz, hogy címeres mezben képviselhetik Magyarországot. Ha a megfelelő szemlélet megvan, már jó alapot teremtettünk ahhoz, hogy ráilleszthessük a szakmai részt, és jó válogatottat alakítsunk ki.”
