Válogatottba való Nina

Edzője szerint a most 17 éves Aho Ninának jövőre már a válogatottban lenne a helye. A szélvészgyors irányító nyáron három világversenyen teljesített, ami mentálisan kifárasztotta, viszont a három hét pihenő után a kosárlabda hiányzott már neki.

reb Több húsz év alatti női kosárlabdázó az előző szezonban azért játszhatott az élvonalbeli bajnokságban, mert a szövetség szabálya szerint a kluboknak minden első osztályú meccs első félidejében szerepeltetni kell egy-egy fiatalt. Nos, az MKB-Euroleasing Vasas 17 éves irányítója, Aho Nina Daniella nem ezért lépett rendszeresen a pályára. Az ifjú játékosa már tavaly is a csapat karmestere volt, s ha lehet ilyet mondani, idén még inkább számít rá a vezetőedző, Krivacsevics Dragoljub.

– Nina olyan fejlődést produkált egy év alatt, ami Magyarországon ritka – dicsérte tanítványát a szerb mester. – Gyors, jó a tempódobása, fizikailag kiváló adottságokkal bír. Mivel fiatal, még mindenben fejlődhet, de klubunkban nagy súlyt helyezünk az egyéni képzésre, ezért ismét jó év állhat előtte. Fontos kiemelni, hogy védekezésben remek, ami ilyen fiatal játékostól nagy erény. A Vasas mestere szerint amennyiben Nina jó ütemben fejlődik, jövőre helye lenne a válogatottban. És nem, nem a korosztályosra gondol, amelyben már nyáron is remekelt, hanem a felnőttre. Szerinte igenis bátran kell szerepeltetni a fiatalokat a nemzeti együttesben, Ninának pedig akár ott lehet a legjobbak között.

– Nekem is mondta már, és persze nem lennék elkeseredve, ha így alakulna – mondja immár a benini apától és magyar mamától született játékos. – Azért nem tartom magam olyan nagynak, hogy azzal számoljak: tizenhét évesen felnőttválogatott lehetek. Ugyanakkor, ha extrán sikerül az év, már szívesen gondolkoznék róla… Egyelőre azonban a Vasassal vár rá számos tennivaló. Krivacsevics három hét pihenőt adott neki (és Tóth Tímeának is), miután a nyáron három világversenyen is szerepelt. Először világbajnoki bronzérmet nyert az U17-esekkel (amely a nyár legkedvesebb pillanata számára), majd B-divíziós kontinensviadalt az U18-as gárdával, aztán betegséggel tarkított másfél hét után máris utazott Nandzsingba, és negyedik helyen zárt az ifjúsági olimpián 3x3-as kosárlabdában.

Kezdetben Nina nem várta lelkesen az ifjúsági játékokat, hiszen az amúgy is hosszú nyár nyúlt még tovább. Ám amint összegyűlt a csapat, és indultak a reptérre, felpezsdült, a kinti lét pedig beszippantotta. Pozitív és negatív sokk is érte Nandzsingban: az olimpia semmihez sem hasonlítható hangulata, a sok ország fiatalja, a kínai kultúra elbűvölte, a sok ember, viszont a budapesti Hősök tere méretű kereszteződések kicsit megrettentették.

Edzője félti, nehogy a túlzott terhelés miatt előbb-utóbb megsérüljön, aki egyelőre elsősorban fejben érzi fáradtnak magát. – Hiányzott már a csapat, hiszen két hónapra teljesen kiszakadtam a megszokott közegből. A három hét után már a kosárlabda is, de nem nevezném pihenőnek, amit kaptam, mert közben elkezdődött az iskola. Fizikailag nincs semmi bajom, ám fejben nagyon elfáradtam, ami a pályán és pályán kívül is figyelmetlenségben nyilvánul meg. Kicsit nehezen rázódik vissza a monoton hétköznapokba. A meccseket azért várja: egy évvel ezelőtt még némi félsszel vette kezébe a karmesteri pálcát, ám fiatal a többi csapattárs is, így könnyen elfogadták. Úgy jellemzi magát, mint akinek láthatatlan a szerepe: irányítóként pontot kell dobatni a társakkal. Még két éve van hátra a középiskolában, és akár már az egyetem alatt szívesen kosárlabdázna az Egyesült Államokban, később pedig mindenképpen az észak-amerikai női profi bajnokság (WNBA) a cél. Semmi kétség: észreveszik majd.