Átok tört meg Pasaréten. A női junior kiemelt B bajnokságban, az MTK idegenben megverte a Vasast. Hatéves nyeretlenségi sorozat szakadt meg.
Eper Márton A bajnokság harmadik fordulójában játszották Vasas-MTK mérkőzést. Mindkét csapat egy-egy győzelemmel és vereséggel várta a találkozót. A játék esélyese mégis a hazai gárda volt.
A vuvuzelát megszégyenítő hangulatról a sportpályára kilátogató mintegy hatvan szurkoló gondoskodott, aki síppal-dobbal követett el mindent az övéi biztatására.
vasas_mtk_vasas_basket
A várakozásnak megfelelően izgalmas volt már a kezdés is. A játékosok rangadóhangulatot varázsoltak a pályára. Ilyen összecsapáson az ember csak a játékvezető helyében nem lenne, hiszen a bíró, még ha igazságos is, nem a szeretet tárgya.
Az első játékrész után 12-12 volt az állás, és a későbbiekben is szoros volt a csata. Ez az MTK-ra nézve volt hízelgő, amely igazi center nélkül és a padon kevesebb játékossal küzdött mindvégig. A második negyed végére egypontos hátrányba került (25-26). De küzdeni akarás, nagy harci kedv jellemezte a vendégek játékát. Ennek a lendületnek köszönhető, hogy a hajrában (amikor a közönség már valóságos extázisban volt) a kék-fehérek 55-48-ra nyertek, és hosszú sikertelenségi sorozatot szakítottak meg. Igaz, tartalékos ellenféllel szemben.
A vendégek legendás edzője, a hétszeres bajnok és nyolcszoros Magyar Kupa-győztes Károlyi Andrea így nyilatkozott: „Azt mondtam a játékosaimnak, hogy a pályán szívvel-lélekkel küzdjenek, hogy a mérkőzés végén ne legyen hiányérzetük. Ez megtörtént, és meg is lett az eredménye.”
A hazaiak motorjának, Weber Fruzsinának is megvolt a véleménye: „Védekezésben hihetetlen módon dekoncentráltak voltunk, könnyelműen engedtük dobni az ellenfelet, és a lepattanókat is átengedtük. Szerint a faultok megítélésében a játékvezetők ellenünk voltak. Így alakult, ezen már nem tudunk változtatni. Figyelnünk kell az előttünk álló mérkőzésekre. Többet nem hibázhatunk.”
Percekkel a mérkőzés után is örömmámorban úsztak az MTK játékosai. A vendéglátók a parketta szélén, fejüket lógatva üldögéltek.
A pillanatkép mindent elmondott.
