Hirtelen felnőtt

Vincze Pétert váratlanul érte az A-válogatott meghívója, de nagyon örült a lehetőségnek. Izgult a bemutatkozás előtt, de tapasztaltabb társai biztatása sokat segített neki. A Fehérvár AV19 csatára az idényben minél többet szeretne játszani az EBEL-csapatban, az U20-as nemzeti együttesel pedig meg akarja nyerni a dunaújvárosi divízió I/B-s világbajnokságot.

Pusztai Viola Vincze Péter az U20-as válogatott budapesti Négy Nemzet Tornája után azt hitte, lesz két nap pihenője. Már hazautazott Székesfehérvárra, amikor megcsörrent a telefonja. Nagy Attila csapatvezető hívta, hogy másnap reggel fél tízre a fővárosi Jégpalotában kellene lennie, ugyanis Rich Chernomaz szövetségi kapitány számít rá a felnőttek hasonló nevű tornáján az olaszok elleni mérkőzésen. – Nagyon örültem a lehetőségnek, sohasem szerepeltem még a felnőttegyüttesben. Annyira feldobott a lehetőség, hogy alig tudtam aludni. A meccs előtt kicsit izgultam, de a sortársaim, Kovács Csaba és Hári János is mondták, hogy ne legyek ideges, csináljam azt, amit tudok, játsszak nyugodtan, és minden rendben lesz.

A Fehérvár AV19 csatára nem érdemtelenül kapott a meghívót, hiszen az U20-as csapatban is remekelt, Rich Chernomaz pedig kifejezetten elégedett volt vele az olaszok elleni meccs után. Hiányérzete csak amiatt van, hogy a Négy Nemzet-tornán nem szerzett gólt egyik mérkőzésen sem. Márpedig aki a Vincze Péter, Erdély Csanád, Kocsis Ferenc alkotta támadósor tagja, attól gólt, gólokat várnak, hiszen az EBEL-csapatban is együtt korongoznak. – Augusztusban a juniorokkal kezdtem a felkészülést, többször is játszottunk a felnőttcsapattal edzőmeccseket, és Rob Pallin vezetőedző már akkor mondta, hogy számít rám az EBEL-ben, mert tetszik a játékom. Aztán jött a sérüléshullám, többen kidőltek a meghatározó emberek közül, így hárman is bekerültünk a keretbe, és a mostani győzelmi széria után egyelőre stabil a helyünk, aztán meglátjuk, mi lesz, ha visszatérnek a mostani sérültek. Az elmúlt hónapokban sokat fejlődött , korábban jobban izgult a meccseken, félt, hogy hibázik, ezért kevesebbszer vállalkozott, nem tartotta meg a korongot, most azonban már sokkal magabiztosabb a jégen. A legnagyobb erősségének a passzjátékát tartja, jól blokkol és kisebb termete ellenére fizikálisan is felveszi a versenyt az ellenfelekkel. Lövőerején, illetve gyorsaságán még van mit javítani, de ahogy mondta, hétről-hétre ezen dolgozik. Külön kiemelte, hogy a junioregyüttes edzőjének, Tyler Dietrichnek rengeteget köszönhet, ő tanította meg ugyanis azokat a taktikai elemeket, amelyeket Erdéllyel és Kocsissal a felnőttcsapatban is jól hasznosítanak. Jégkorongozni négévesen kezdett, a szülei azért vitték le edzeni, mert allergiás volt, s az orvos azt mondta, hogy a jég jót tesz neki. Persze az életét nem csak a hoki tölti ki: sok időt tölt a barátnőjével, szeret playstationozni és jelenleg a Testnevelési Egyetem rekreáció és egészségfejlesztő szakának másodéves hallgatója.

– Az egyetemet levelezőként végzem, így nem olyan nehéz, havonta három napot kell emiatt Budapesten lennem. Remélem, végig tudom csinálni, mert fontosnak tartom, hogy több lábon álljak, ne csak a hokira tegyek fel mindent. A szezonnak viszont nagyon határozott tervekkel vágott neki: szeretne minél több játéklehetőséget kapni a Fehérvár EBEL-csapatában és gólokat lőni, de akkor sem keseredik el, ha a juniorok között kap lehetőséget, hiszen az EBJL-együttes esélyes a bajnoki címre. – A legfontosabb célom mindenekelőtt, hogy megnyerjük a decemberi U20-as divízió I/B-s világbajnokságot. Aztán februárban meglátjuk, hogy a szezonbeli teljesítményemmel bekerülök-e a felnőttválogatott bő keretébe. Ha behívnak, természetesen szeretnék ott ragadni. S akkor minden bizonnyal bepótolja elmaradását, amelyre a nagy sietségben nem volt lehetősége: minimum egy tálca sütivel lóg a tapasztaltabb rókáknak, miután az újoncoknak ez jelenti a belépőt a jégkorong-válogatottba.