Az elmélet gyakorlata

Az ifjúsági válogatott cselgáncsozók nemcsak gyakorlati, hanem elméleti tudásukról is számot adnak az összetartásokon. Az ötletgazda Bíró Norbert beszélt honlapunknak arról, miért fontos a versenyzés szempontjából, hogy a fiatalok tisztában legyenek sportág elméleti kérdéseivel is.

Pusztai Viola A dzsúdóban a "do" szellemi utat, tökéletesített módszert jelent. Bíró Norbert az ifjúsági fiúválogatott keretedzője szerint tehát gyakorlatilag már a sportág nevében is benne van az, hogy kicsit több ez, mint dulakodás a tatamin. Többek között ezért is találta ki, hogy az utánpótláskorú cselgáncsozók ne csak gyakorlati képzésben részesüljenek az összetartásokon, hanem az elméleti tudásukat is gyarapítsák, illetve egyelőre még csak arról adjanak számot, amit a különböző övfokozatok megszerzésekor tanultak. Rendszeresen teszteket töltet ki velük. – Mint edző és volt sportoló úgy gondolom, nem baj, ha néha az agyunkat is mozgatjuk. Miután a fiatalok valószínűleg átestek több elméleti vizsgán is, amíg megszerezték a kék vagy a barna övet, feltételezem, hogy sok mindent tudnak a cselgáncsról: a sportág hazai és nemzetközi történetéről, a kialakulásról, a legfőbb technikák nevét magyarul, japánul, ezek csoportosítását, valamint a korosztályos versenyzőnek illik bemelegítést is önállóan levezényelni, ezért tudniuk kell, mit miért csinálnak. Ezeket ki szoktam egészíteni olyan ismeretekkel is, illetve kérdésekkel, amelyek konkrétan a versenyzéssel kapcsolatosak.

A témakörök közül eddig a szabályismeretek, a sporttáplálkozás, a doppingellenőrzési ismeretek és a japán kifejezések kerültek elő. – A dopping mindig nagyon aktuális téma, fontos a versenyzőknek, hogy tudják, milyen gyógyszereket szedhetnek, illetve ha nem tudják, akkor kihez fordulhatnak. A mindenkori versenyszabályokkal is tisztában kell lenniük, hiszen akkor tudják alkalmazni, ha pontosan ismerik, és nyilván a taktikát is erre kell építeni. Mivel ennek az elméleti „vizsgának” nincs előzménye, így nehéz megítélni, hogy az elért eredmények mennyire jók vagy rosszak. Viszont mindenképpen kiindulási alapja lehet annak a minimum követelménynek, amelyet a válogatott cselgáncsozóknak tudniuk kell, s amelyet az utánpótlásban dolgozó keretedzők közösen dolgoznak ki. – A technikai, taktikai, illetve a gyakorlati tudás fejlesztése mellett az lenne a cél, hogy elméletben is minél többet tudjanak a versenyzők a sportágról. A most kapott eredményeket figyelembe véve dolgoznánk ki azokat az anyagot, amelyekből felkészülhetnek, s hozzá képzést is nyújtanánk. Megpróbálunk olyan hátteret adni az elméletről, amellyel felvérteződve még eredményesebbek lesznek a viadalokon. A fiatalokat a tapasztalatok szerint ösztönzi, hogy ebben a versenyben az élen végezzenek, bár a legjobbak szoktak kapni egy-egy sportszeletet is. Bíró elmondta: azt szeretnék, ha a gyerekek erre úgy tekintenének, hogy ez is segíti az eredményességüket. S azt sem tartja kizártnak, hogy közülük páran később edzőként is hasznosíthatják a tudásanyagot. A teszteket egyébként bárki kitöltheti, a judoinfo.hu oldalán megtalálhatóak a megoldókulcsokkal együtt. S bár nyilvánosságot csak ezek kapnak, fontos tudni, hogy az edzőtáborokban csoportos tesztkérdéseket is kapnak a versenyzők, más indíttatásból. – Úgy állítjuk össze a csoportokat, hogy különböző klubokból érkező sportolók kerüljenek egy csapatba. Így próbáljuk a más-más egyesületekből érkezőket összekovácsolni, hogy kicsit jobban megismerjék egymást. Teljesen más, amikor a szőnyegen kell együtt dolgozniuk, vagy amikor eléjük teszünk a papírt. Azt figyeltem meg, hogy ott aztán sokkal nagyobb a tét, tényleg hatalmas harc megy a csapatok között, hogy ki legyen az első. Már előfordult az is, hogy hármas holtverseny alakult ki. Egyéni sportolóként, megszokták, hogy felmennek a tatamira, és egyedül kell megvívniuk a csatát, ebben viszont egymásra támaszkodva érik el a sikert, ami jó hatással van rájuk.