UtánpótlásSport
2024. március 28.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Tenisz

2014-12-11 12:35

Sztárként Mexikóban

A 16 éves Gálfi Dalma egyesben vagy párosban, de mindegyik rangos juniorversenyen révbe ért az elmúlt három héten. Az MTK Budapest teniszezőjét Mexikóban sztárként zsongták körül, mégis annak örül, hogy végre itthon van.

reb Nagyjából már egy hónapja is méltattuk Gálfi Dalmát, amikor az MTK Budapest 16 éves tehetsége két tízezer dollár összdíjazású felnőtt ITF-viadalt nyert meg egyesben. Azóta képes volt még erre is rátenni egy, de inkább több lapáttal. Szingliben győzött a mexikói A-kategóriás versenyen, aztán a következő 1-es besorolásún párosban, majd a korosztály egyik legrangosabb tornáján, a legendás IMG Academy-n rendezett Eddig Herr-viadalon ismét egyesben nem talált legyőzőre. A teniszmentes pihenőhéten faggattuk.
galfi_dalma_susan_mullane_cameraworkusa
galfi_dalma_susan_mullane_cameraworkusa
– Számítottál arra, hogy az óceán másik oldalán is így hódíthatsz? – Egyáltalán nem gondoltam, hogy ennyire jól sikerül a túra. Azzal a céllal utaztunk ki apukámmal, hogy bár fáradt vagyok, megpróbálok minél több pontot szerezni, hogy januárban kiemelt lehessek az Australian Open junior Grand Slamen. Azt hiszem, sikerült elérni. – A három tornagyőzelemmel túl is teljesítetted. Pedig már igazán év vége van… – A görögországi versenyek után csak három napot töltöttem itthon, és repültünk tovább. Igazából a két mexikói viadalon akartam nagyot alkotni, az Eddie Herren inkább a párosra fókuszáltam volna, mert nagyon jó barátnőmmel indultunk együtt. Aztán az első fordulóban kiestünk, muszáj volt mindent beleadnom egyesben. – A héten zajlik a szintén rangos Orange Bowl. Hogyhogy nem maradtál ott? – Már a három is sok volt egyszerre. Tudom, például Valkusz Máté mind a négyen szerepel, de a korábbi felnőttversenyek miatt én már nem mertem volna ezt is vállalni. – Háromból háromszor győztél. Melyik a legkedvesebb? – Bár az első mexikói torna magasabb besorolású, az Eddig Herr azért kiemelkedő, mert ezt korábban olyan, mára híressé vált teniszezők is megnyerték, mint Jelena Jankovics vagy Ana Ivanovics. Én a harmadik magyar vagyok, aki megszerezte a trófeát, ráadásul tizenöt év után az első. Ez nagy büszkeséggel tölt el.
galfi_dalma_apuka
galfi_dalma_apuka
– Össze tudod számolni, hány meccset játszottál mostanság? – Igen, és kicsit húzós is az eredmény. Hét hét alatt a párossal együtt ötvennégyszer léptem pályára. Örültem, hogy összességében jól ment a játék, de vártam már, hogy hazajöjjek. – Ilyen hosszú menetelésben, feltételezem, adódott néhány holtpont. – Igen, több is. Az első tornagyőzelem után valószínűleg a kimerültség miatt belázasodtam, ráadásul pihenőnap nélkül kellett folytatnom. Ez a második körben meg is bosszulta magát, megszenvedtem az egyesbeli ellenfelemmel. Azt éreztem, hogy elegem volt, nem bírom tovább. Azért valahogy sikerült kiküzdenem a győzelmet. Úgy voltam vele: ha már ilyen messzire utaztunk, nem dobom el csak úgy a versenyt. Az is nehezítette a dolgomat, hogy nagyon fájt a könyököm, az elmúlt két hétben már csak fájdalomcsillapítókkal tudtam játszani. – A nehezebb pillanatokban mennyire dobott fel, hogy irigylésre méltó helyszíneken játszottál? – Óh igen, az klassz volt, hogy november közepén a borús itthoni időjárást Mexikóban és Floridában is napfényes melegre cseréltük. Viszont annak jobban örültem, hogy rengeteg barátommal találkozhattam. A legtöbbször csak interneten tudjuk tartani a kapcsolatot, és jó, hogy néha személyesen is összejövünk, mert ezek értékes barátságok. – A sikereken kívül mi volt a legnagyobb élményed? – Igazából két éve – amikor először jártam az IMG Academy-n – döbbentem meg azon, milyen hatalmas a komplexum. A külső pályákra kisebb vonatszerűséggel kell eljutni. Otthon ugye hasonló sincs, hihetetlenül meglepett. Egyébként a mexikói A kategóriás viadal volt érdekes. Pazar rendezés, gyönyörű centerpálya és rengeteg néző. A győzelem után sztárként kezeltek, ami kicsit megterhelt. Két, nagyjából százötven kilós férfi különített el a közönségtől, vitte előttem a serleget. Rengetegen kértek aláírást, ami azért nekem még szokatlan. Jólesett, hogy mennyien tisztelik, amit elértem, de a századik fotóra már nehéz volt mosolyt erőltetnem. – Mondok két számot, amikhez könnyű lesz: 12. hely a junior-, és 637. hely a felnőtt-világranglistán. – Ahhoz képest, hogy a korosztályomban év elején a százhetvenedik környékéről indultam, nagy lépés. Szerintem a jól sikerült edzőváltásnak köszönhető (immár Babos Csabával készül – A szerk.) hogy az előzetes célként kitűzött top ötvenet sikerült felülmúlni. Erre most én is azt mondom, elégedett vagyok. – Ez ritkán fordul elő? – Mondhatjuk, maximalista vagyok, és rengetegszer inkább elégedetlen magammal. De ez az előrelépés tényleg olyan, amit én is elismerek.