Sportágfejlesztés: jeles

Tizenegy érmet nyertek fiataljaink a korosztályos világversenyeken, ami elfogadható eredmény. A birkózás legnagyobb dobása a sportágfejlesztési koncepció, amely minden más ágazatnál többet, vagyis az eddigi három ütemben összesen 650 millió forintot, továbbá százmillió forint értékben új szőnyegeket juttatott az egyesületeknek.

Szekeres István 2013 márciusában a Dorogi Nehézatlétikai Club nyerte el a honlapunk, a MOB és a Decathlon által alapított, A hónap műhelye-díjat. Az áprilisi díjátadó ünnepségen az olimpiai bizottságot képviselő Tóth József, a Héraklész-program igazgatója kiemelte: a birkózás az összes sportág közül a legtöbbet kívánja az egyesületek, az utánpótlás-nevelés támogatására fordítani a kormány által odaítélt, kiemelt állami támogatásból. A szövetség közgyűlése 2013 májusában fogadta el a koncepciót. A hétéves időszak elején a versenyzői létszám látványos növelése a cél. A kormányzat a támogatás mellé ugyanis ezt követelményt állította. Megszületett a pénzek elosztásának átlátható (pont)rendszere, mondhatni: automatizmusa. Bizottság dolgozta ki, amelynek a tagjai többségükben egyesületi szakemberek. Csak a rend kedvéért említjük meg, hogy a szövetség elnöke, dr. Hegedüs Csaba a bizottságra bízott mindent, a munkájában ő maga nem vesz részt.

Ezen a ponton érdemes rápillantani 2014 eredményeire. A legjobban a női szakág juniorjai teljesítettek, a tizenegy éremből négyet ők nyertek. Dénes Mercédesz az Eb-n bronzot, a vébén ezüstöt, és ő lett az év női birkózója. A kontinensbajnokságon Németh Zsanett ezüstérmet szerzett, bronzot pedig – Mercédesz mellett – elsőéves juniorként az előző év kadet világ- és Európa-bajnoka, Galambos Ramóna. A többi szakág teljesítménye – finoman fogalmazva – egyenetlen. A kötöttfogású juniorok az Eb-n érem nélkül maradtak, a vébén két bronzzal (Lévai Zoltán, Török Zsolt) javítottak. A kadet-világbajnokságon a kötöttfogású Váncza István bronza volt az egyetlen magyar érem. A szabadfogásúk csak a két korosztály Európa-bajnokságán állhattak dobogóra: a kadetek között Tóth Bendegúz a második, míg a junior-vetélkedésben Nagy Mihály a harmadik fokára. Szerencsétlenül alakult az év, hiszen az utánpótlás-szakág korábbi, nagyon sikeres vezetője, Bacsa Ferenc – egészségi okok miatt – sokat volt távol, nem tudta összefogni a fiatalok egész éves felkészítését.

A kérdés már most az: mit tesz a felépülő, új rendszer például azért, hogy a felkészülés, a tudásgyarapítás ne legyen a korábbi módon személyfüggő? Érdemes áttekinteni a rendszer szintjeit: 1. Sportegyesületi szakosztály, vagyis az alap. Nekik jutott az eddigi három fejlesztési ütemben összesen 650 millió forint, továbbá százmillió értékben új szőnyegek. A mennyiségi fejlődés látványos: az elmúlt időszakban megduplázódott, négyezer fölé emelkedett az igazolt versenyzők száma, és van már – mintegy hatszáz – regisztrált óvodás birkózójelölt is. A nagyobb létszámot kiszolgálják az új szőnyegek, és sok helyen új szakembert is munkába állítottak. A minőségi javulás is nyomon követhető: 2012-ben 89, 2013-ban 96, míg 2014-ben már 113 egyesület szerzett olimpiai pontot. 2. Centrumok. A fejlesztéssel egyidejűleg indult meg a centrumok kiépítése a feladatra önként vállalkozó, illetve felkért egyesületekben, amelyek folyamatos támogatást kapnak, hogy minél magasabb szintre jussanak. Vannak kicsik (elsősorban kistérségiek), nagyok (regionális jellegűek). Kis kitérő: azok fölött áll majd az elitakadémia, vagyis a továbbfejlesztett Mr. Tus-sportiskola. A különböző szakosztályokból a legjobbak általában heti egy alkalommal centrumedzésen vesznek részt. Ennek felmérhetetlen a jelentősége, hiszen a központi foglalkozásokon például mindenki talál a súlycsoportjának megfelelő edzőtársakat, ami a küzdősportokban a fejlődés egyik alapja. 3. A majdani elitakadémia az utánpótlás-válogatottakat foglalkoztatja, kollégiumi ellátással. Várhatóan májusban veszi át a sportág az új birodalmát, a Körcsarnokot, abban mindenki korszerű és esztétikus feltételeket, ideális felkészülési lehetőséget talál. Szeptembertől a szabadfogás is felkerül a Mr. Tus szakágai közé, így ott is várható látványos minőségi javulás. A szövetség anyagilag is támogatja a szakemberek továbbképzését, illetve -tanulását. Mi több, megállapodást készített elő az egri Eszterházy Károly Főiskolával, amely az edzői diplomával rendelkező szakembereknek egyszerűsített formában tudna testnevelő-tanári végzettséget adni. Annak azért van különös jelentősége, mert csak pedagógusdiplomával lehetséges iskolai tanórát, illetve annak a keretében birkózófoglalkozást vezetni. A mindennapos testnevelés erre lehetőséget ad. Több más sportág kifejezetten azért húzódozott nagyobb pénzek továbbosztásától, mert félt, hogy az egyesületek elszámolási tapasztalatlansága csak bajt hoz a szövetségre. A birkózók ezt kiválóan megoldották: szakszerűen, jól működő irodát hoztak létre, annak a segítségével szigorú, koncentrált és folyamatos az elszámolások ellenőrzése. Internetes ügyintézést is megvalósítottak a honlapjukon. Mindezek eredményeképpen különösebb gond nélkül zajlik minden. A birkózók sportágfejlesztési koncepcióját és a már látható gyakorlatát a legjobbak közé sorolja a felső sportvezetés. Még az is szóba került, hogy a következő szakaszra emelik a támogatásuk összegét; információink szerint ezzel a sport államtitkárság és a MOB is egyetért.