Nem nyerő a 21

Megszűnik az U21-es bajnokság, erről döntött az MLSZ elnöksége annak érdekében, hogy a fiatal tehetségek minél előbb a felnőttcsapatokban játszhassanak. A következő szezontól az U18-asoknak sem rendeznek bajnokságot, az U19-eseknek viszont igen.

UP-info/MLSZ A hatékonyabb működés érdekében változik az utánpótlás-versenyrendszer, egyrészt azért, hogy a széles tömegbázist jelentő gyermekkorosztályokban ésszerű, költséghatékony legyen a fiúk és a leányok sportolása, másrészt, hogy az elitképzésben résztvevő, már kiválasztott fiatal tehetségek előmenetele és versenyeztetése biztosított legyen – erről döntött elnökségi ülésén az MLSZ. Ennek megfelelően az alsó korosztályokban (U6-U13) – a mintegy 140 ezer gyermek részvételével rendezendő OTP Bank Bozsik-program eseménysorozatának gyakorlatához illeszkedően – továbbra is tornarendszer szervezését írja elő a szabályzat. A kiemelt országos bajnokságokat az U14-U19-es korosztályokban szervezik meg a jövőben, az önálló U18-as országos sorozat viszont megszűnik. Továbbá, a kiemelt bajnokságokat a jövőben minden esetben rájátszásos szakasz zárja. A változtatások egyik célja, hogy minél előbb, de ne túl korán kezdődjön az elit- és az amatőrlabdarúgás közötti kötelező elválasztás, azaz a tehetségek versenyeztetése. Ezzel összefüggésben az U21-es utánpótlás-bajnokság megszűnik, a legidősebb korosztály az U19-es lesz, ezzel az a cél, hogy a fiatal tehetségek minél előbb felnőttcsapatban futballozhassanak. A fentiekkel összefügg, hogy a következő idénytől bevezetik az amatőr licencet: az NB III-ban, illetve a megyei első osztályokban minden sportegyesületnek kötelezően rendelkeznie kell az előírt megfelelő infrastruktúrával, szervezeti és gazdasági feltételekkel, valamint utánpótlás-neveléshez szükséges szakmai licencet (B, C) szerzett szakemberrel. A szövetség elnöksége mindezt az előző évben ajánlásként fogalmazta meg, ám az utánpótlás-játékosok megfelelő szakmai színvonalú felkészítése érdekében az előírás mostantól kötelező érvényre emelkedik. Az elnökség továbbá áttekintette a TAO-s pályázati rendszer elmúlt évi tapasztalatait és a közeljövőre vonatkozó terveket. Pozitív tapasztalat, hogy a társasági adókedvezményben részesülő klubok pályázataiban elsősorban már nem az infrastrukturális fejlesztésre, hanem a működésre, a szakmai munka minőségi javítására fordítanák a pénzeket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy országos szinten a létesítmények korszerűsítésének üteme elérte a korábban elvárt szintet, ezen a területen a magyar futball gyakorlatilag behozta évtizedes lemaradásának nagy részét. Másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb összegeket kitevő infrastruktúra-fejlesztési tételek helyét fokozatosan kisebb, minőségi fejlesztéseket elősegítő összegek veszik át, amely azt is feltételezi egyben, hogy országszerte egyre több kisebb egyesület juthat a TAO-támogatás forrásaihoz. Az elnökség áttekintette a TAO-ellenőrzés rendszerét is, amely 2014-ben átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség apparátusához. Ezzel kapcsolatban továbbra is az az igény, hogy az átvilágítás, a felülvizsgálat a lehető legszigorúbb legyen, éppen ezért a szövetség tavaly helyszíni ellenőrzéseket is tartott: december végéig országszerte 50 helyszínen 92 sportfejlesztési programot ellenőrzött. A tapasztalatok alapvetően pozitívak, a klubok felelősen, transzparens módon kezelik a támogatási összegeket. Azon egyesületek, amelyek nem megfelelő módon használják fel a jóváhagyott támogatási összegeket, súlyos büntetésre számíthatnak.