A profizmus küszöbén

Az EYOF-on járt alpesisí-generáció biztosan erősebb, mint amelyik részt vett Szocsiban a téli olimpián – leszámítva persze Miklós Editet. Dr. Kaszó Klára szerint a szövetségnek nem feltétlenül célja, hogy a határon túlról versenyzőket honosítson, de örömmel veszi, ha jön valaki, akitől lehet tanulni.

Nagy-Pál Tamás Véget ért a 12. téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál (EYOF), ahol a síelők négy szakágban is megmérették magukat. Az európai szövetség elnöke, illetve a hazai szervezet ügyvezető elnöke, dr. Kaszó Klára értékelte nekünk a fiatalok teljesítményét, és a sísport jövőjéről is beszélt.

A síugrókat Kelemen Péter és Vörös Virág képviselte Vorarlbergben – utóbbi az előkelő, 22. helyen végzett. „Már az is nagy eredmény, hogy egyáltalán indult magyar lány. Kevés alkalmuk volt nagysáncról ugrani. Talán őket már sikerül kicsit tovább versenyeztetni, akár felnőtt olimpiai kvótát is szerezhetnek. Ahogy a többi szakágban is tapasztalhattuk: egyetlen tehetség is elég lehet, hogy – külföldi szakemberek bevonásával – sokat fejlődjünk.” A sífutók és a biatlonosok is jobban szerepeltek, mint két évvel ezelőtt, így Kaszó szerint egyértelmű a szakágak előrelépése. „Biatlonban Veres Mirella bekerült az üldözéses versenybe, nem tudom, mikor fordult elő utoljára ilyen magyar síelővel. Ez az akadémia eredményét mutatja, ahol folyamatosan tudnak edzeni a fiatalok. Hargitán járnak iskolába, a román válogatott vezető trénere, Simon Márton segíti a munkájukat. Mindenki azt mondja, nagy jövő áll Mirella előtt.” Az alpesi sízők teljesítményére sem lehetett panasz, hiszen Szöllős Barnabás a 28., míg Nagy Bence a 33. helyen végzett. „Elégedettek lehetünk velük, jó úton haladnak. Itt kell megemlíteni, hogy volt nemrég FIS-serdülőverseny is, ahol dobogós helyezést értünk el. Látszik az előrelépés, most arra kell figyelnünk, hogy ezek a fiatalok le ne szakadjanak.” Hozzátette: ez a generáció biztosan erősebb, mint amelyik Szocsiban szerepelt a téli olimpián. „Leszámítva persze Miklós Editet, aki már világklasszis. De ehhez nem elég az edzés, meg a jó felszerelés, megfelelő személyiségnek is kell lenni. A gyerekekről még nehéz megítélni, mennyire erősek fejben. Most jön a serdülőkor, amikor nőnek, változik a súlypontjuk, még rengeteg minden történhet velük. Fontos feladatunk, hogy a sportágban tartsuk őket, ami menni fog, hiszen most is Ausztriában járnak síiskolába, ott is élnek.” Kaszó elismerte: egyelőre még nem a szövetségnek köszönhető, hogy az osztrák síiskolában fejlődhetnek. „A szülők és a klubok elhatározása volt, hogy kiköltöznek. Jövőre próbálunk komplett programot kínálni nekik mi is. Az alapok már megvannak, de nem tudtunk olyan szakembert szerződtetni, aki felügyelné, mert nem volt rá elég pénzünk. Most fontosabbnak tartottuk Miklós Editet finanszírozni, ami szerintem nem volt rossz döntés, mert hozta is a szenzációs eredményt. Ezzel a Világ Kupa-bronzéremmel még az olimpiai szereplést is túlszárnyalta. Eredménye miatt nemcsak jobb anyagi helyzetbe kerültünk, hanem pszichés erőt adott a szülőknek és a gyerekeknek is, hogy megéri folytatni. Sokan hagyják abba, mert nem látnak perspektívát, és inkább más sportágat választanak. Most viszont láthatják, hogy beérhet a munkájuk, és egyre jobb feltételeket tudunk biztosítani.”

Nem csak a havon töltött edzések számának növelésével próbálják meg csökkenteni a lemaradást a világelithez képes. „Nagyon fontos, hogy a vaxot a síléceken megfelelően használjuk. A szakma ezt már tökéletesre fejlesztette. Most már nekünk is van emberünk, aki tudja a titkot. Ezt nem lehet csak úgy továbbadni, hiszen gyakorlatban kell megtapasztalni. Teljesen máshogy kell például a serdülők léceit előkészíteni, mint Editét. A világbajnokság is jó lehetőség, hogy ellessünk ilyesmiket." A felnőtt-vb február másodikán kezdődik, és a két említett tini síelőn kívül Benedet Patrik is rajthoz áll. „Már kétezer-tizenegy óta tendencia, vagyis ez lesz a harmadik olyan vébé, melyen komplett csapattal indulunk. A fiatalok azért kapnak erre esélyt, mert most kell megtanulniuk azt, amitől az olimpián már nem szabad megrémülniük. Jó példa Farkas Norbert, aki hiába volt három felnőttvébén, Szocsiban nem tudott kibújni a mesevilágos hangulat alól. Ezt amolyan gyorsított profivá válásnak hívnám. A nagy alpesi nemzetek ezt nyilván fokozatosan oldaják meg, de mi nem tudjuk annyi versenyre elküldeni a fiatalokat. A vébé biztosan hozzájárul a fejlődésükhöz, és persze remek élmény is lesz. A legnagyobbak között lehetnek, kapnak akkreditációt, átmehetnek különböző procedúrákon, mint például a doppingvizsgálat.” Végül arra voltunk kíváncsiak: Miklós Edit és a horvát Samsal Dalibor honosítása után szüksége lehet-e még újabb versenyzőkre a szövetségeknek a határon túlról, vagy most más a saját utánpótlás is megfelelő jövőt biztosít? „Szeretném leszögezni, hogy Edit teljes mértékben a mi versenyzőnk, hiszen végigjártuk vele a szamárlétrát. Szükségünk van rá, ahogy Daliborra is, ugyanis felgyorsítja a fejlődési folyamatot. Megmutatnak nekünk olyan dolgokat, melyeket segítség nélkül nem tanulhatnánk meg. Nincs feltétlenül olyan szándékunk, hogy újabb versenyzőket honosítsunk, de amíg az Edit utáni legjobb magyar síelő nem éri el a Világ Kupa-színvonalat, addig örömmel vesszük, ha jön valaki, akitől tanulhatnak még az edzőink is, hiszen versenyzőként nem élhettek át nagy sikereket. Ezzel gyorsabbá válik a felzárkózásunk.”