UtánpótlásSport
2024. március 29.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Labdarúgás

2015-02-04 15:50

Körkérdés szakembereknek, változásokról

A rájátszásos bajnoki rendszernek sokan örülnek, bár még nem megfelelően kidolgozott. A korosztály-változtatásokról már megoszlanak a vélemények: van, aki szerint hasznos lehet, de van, aki fél a tehetségek eltűnésétől. Edzők véleményét kértük a szövetség új utánpótlás-versenyrendszeréről.

Nagy-Pál Tamás A szövetség döntése nyomán átalakul az utánpótlás-versenyrendszer. Ennek egyik része az, hogy megszűnik az U21-es és az U18-as bajnokság, így a következő szezontól az U19-ben versengenek a legidősebbek. Ezen kívül az U14, U15, U16 és U17-es korosztály számára lesz országos bajnokság. A lebonyolítás is változik: tavasszal felső-, illetve alsóházas rendszerben folytatják a csapatok; ezt egyébként már ebben a szezonban bevezette az MLSZ.
Répási László
Répási László
Kíváncsiak voltunk, hogy a kiemelt bajnokságokban dolgozó edzők mit szólnak az új szabályokhoz. A Magyar Futball Akadémia sajtóosztályát; a diósgyőri U21-es csapat vezetőedzőjét, Vitelki Zoltánt; a debreceni U18-as trénert, Sándor Csabát; a Vasas Kubala Akadémia U17-es korosztálya mellett dolgozó Répási Lászlót; illetve a Sándor Károly Akadémián több gárdával is foglalkozó Székely Zsoltot kértük, hogy fejtse ki véleményét a változtatásokról. – Mit gondolnak arról, hogy rájátszásos rendszerben küzdhetnek meg egymással a csapatok? MFA: – Nagyon támogatjuk. Sokat segít, hogy tavasszal minden korosztályban, két nyolcas csoportban, hasonló erejű csapatok csapnak össze. A rájátszás során mindenképpen emelkedik a színvonal, és több fiatal játékos magasabb korosztályban játszhat. A kiírás így jobban hasonlít más országok akadémiai rendszerére. Megszűnhetnek a nagy gólkülönbségű győzelmek, melyek mindenkinek rosszak. A diadalt arató gárda játékosai hamis álmokat dédelgetnek, míg a vesztesek, akiket megaláz a nagyarányú vereség, elvesztik a kedvüket. Szóval, ez jó kezdeményezés. Répási: – Maximálisan támogatom. Tavasszal így a jobb csapatoknak csak egymás ellen kell játszaniuk. Viszont annak nem örülök, hogy csak úgy kukába dobjuk az ősszel kiharcolt pontokat, mert ugyebár jelen állás szerint a nulláról indul mindenki. Ki kellene találni valamilyen rendszert a megszerzett pontok, vagy akár a győzelmek alapján. Viszont így biztosan emelkedik a színvonal, még ha nem is mindegyik meccsen.
Vitelki Zoltán
Vitelki Zoltán
Vitelki: – Van jó és rossz oldala is. A felsőházba bekerülni remek dolog, hiszen magasabb színvonalat biztosít. Viszont az odakerülő csapatok biztonságban lesznek a kieséstől, ami kényelmessé is teheti őket. Az alsóház szerintem nem vehető komolyan. Sándor: – Jó az ötlet, mert így erősebb meccsek várhatók. Az alsóházban nem az élcsapatok ellen kell harcolni a bennmaradásért, hanem egymás ellen, vagyis biztosan a gyengébbek esnek ki. Ráadásul a feljutást is hasonló rendszerben lehet kiharcolni. Sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a bajnokság, eltűnnek a sokgólos győzelmek. Székely: – Szimpatikusnak tűnik ez a rendszer, mert a hat-tízgólos győzelmek helyett jobb meccseket láthatunk. Nyilván unalmasabb mindig ugyanazokkal az ellenfelekkel pályára lépni, de nincs annyi magyar tehetség, hogy tizennyolc erős együttes játszhasson. Ez így jobban biztosítja a fejlődést, mert komolyabb gárdák ellen szerepelhetnek a fiatalok. A nemzetközi meccseken szoktuk tapasztalni, hogy kivétel nélkül mindig erősebbek, mint a bajnokik, úgyhogy szükség van erre. Edzésen nem lehet megszerezni azt a futballtudást, amit meccsen. Az már más kérdés, hogy a pontozással mi lesz. Mert az agyrém, hogy a rájátszás előtt lenullázzák a pontokat. Remélem, erre kitalálnak valamit. Bár nem a bajnoki szereplés a lényeg, de ha már van tabella, akkor érdemes sportszerűen vezetni. – Mit szólnak ahhoz, hogy eltűnik az U18-as és U21-es bajnokság? MFA: – Az egycsoportos U14 és U15 nagyszerű dolog, mert jelenleg nincs harminckét kiemelkedő képességű csapat Magyarországon. Az akadémiai szinten marad az U16-os, U17-es és U19-es korosztály. Az U18-as bajnokság eltörlésével kevesebb fiatallal foglalkozunk. Ugyanakkor ez mindannyiunkat arra kényszerít, hogy csak a minőségi játékosok maradjanak nálunk, és felfelé játszassuk a tizennyolc éveseket. Vagyis az akadémiák hamarabb elengedik azoknak a játékosoknak a kezét, akik nem valószínű, hogy eljutnak az NB I-ig.
Sándor Csaba
Sándor Csaba
Répásy: – Szerintem nem kellene megszüntetni egyik bajnokságot sem, hiszen a tömegesítés a cél, vagyis minél több korosztályra lenne szükség. Ráadásul az U21-ből kieső gyerekek könnyen a süllyesztőben találhatják magukat. Mert könnyen lehet, hogy a klubnak nincs NB III-as vagy fiókcsapata, és a fiúk tizennyolc évesen még nem állnak készen a felnőtt futballra. Minden klubvezető eredményeket szeretne, amit számon kér az edzőn is, ezért még azok a fiatalok is nagyon nehezen kapnak játéklehetőséget, akik akadémiákon nevelkedtek. Inkább igazolnak jöttment külföldieket a magyar tehetségek helyett. Vitelki: – Ennek is két oldala van. Az U21-ben is vannak azért tehetséges játékosok, akiknek nem szabadna elengedni a kezét. De így nem tudom, hogyan alkalmazzuk őket tovább. Bízom benne, hogy lesz tartalékbajnokság, vagy játszhatnak a fiatalok az NB III-ban, hogy tovább fejlődhessenek. Akkor lehet értelme. Viszont még időben el kell dönteni, hogy fel lehessen készülni. Az U18-as bajnokságot eddig is komolytalannak gondoltam, mert aki ebben a korban tehetséges, az már feljebb játszik. Sándor: – Szerintem jobb lesz így, mert tapasztalatom szerint az U21-ben sokszor olyanok játszottak, akik a felnőttkeretből valamiért kimaradtak. Mi fiatalokat szerepeltettünk, emiatt eleinte jó dolognak gondoltuk, aztán mégsem úgy sült el. Az U18 megszűnésével erősebbek lehetnek a keretek, kikerülhetnek azok, akik nem ütik meg a szintet, így mi is hasznosabb munkát végezhetünk a fiúkkal. Székely: – Mi már jó pár évvel ezelőtt javasoltuk, hogy szüntessék meg az U18-as korosztályt, mert aki ebben a korban nem tudja beverekedni magát az U19-be, annak valószínűleg már nem kéne akadémián futballoznia. Akkor az volt a reakció, hogy biztos azért kérjük, mert az MTK-nak valamiért érdeke, tehát inkább vessük el. Ellenszenvből született szakmai döntés, ami elég primitív dolog. Annak is örülök, hogy az U21 megszűnik, de ennek együtt kell járnia valamivel. Korábban is az volt a véleményem, hogy az ifiből kiöregedő játékosok nem elég érettek a stabil NB I-es játékra, szükségük van még egy lépcsőfokra, de nem a saját korosztályukban, hanem felnőtt közegben. Akkor az NB III-as csapat indítását javasoltam, amit mi előbb a Bodajk révén meg is valósítottunk, később a szövetség országosan is, aztán – megint bizonyos érdekek mentén – el is törölte. Úgy tudom, ezt most visszahozzák, aminek örülök. Fontos, hogy megérezzék a srácok, milyen a profi futball.
Székely Zsolt
Székely Zsolt
– Várható-e, hogy így több, az U19-ből kiöregedett fiatal mutatkozhat be az NB I-ben? MFA: – Az U21 helyett azok, akik ott játszottak volna, valószínűleg NB II-es, NB III-as csapatokba kerülnek, ha már befejezték a középiskolát. Répásy: – Szerintem nem. Továbbra sem fognak bátran hozzájuk nyúlni. Köszönhetően az itt focizó külföldieknek, akiknek maximum a tíz százaléka emeli ténylegesen a színvonalat. Ez nagyon kevés. Persze, az meg pénzkérdés, hogy milyen kvalitású légióst tudsz szerződtetni. A legnagyobb baj ezzel, hogy a tizenhat-tizennyolc éves fiatal nem lát maga előtt perspektívát. Nem érzi: ha megpörgeti az edzéseket, akkor az első csapatba kerülhet. Vitelki: – Ez attól is függ, milyen a klub játékospolitikája, vagyis mennyire támaszkodik az utánpótlásra. Ha nem a légiósokat részesítik előnyben, akkor várható változás, egyébként nem. Pedig már az is előnyére válna a fiatalnak, ha csak együtt edzhetne a felnőttkerettel. Sándor: – A cél ez, kíváncsian várom az eredményét. Székely: – Szerintem viszont nem ez a cél, hanem hogy jobb bajnokságban edződjenek a fiatalok, és később könnyebben bekerülhessenek az élvonalba. Magyarán nem tizenkilenc éves lesz több az NB I-ben, hanem három év múlva a huszonkét éves. Összességében örülök a változásoknak, de fontos, hogy ne érdekek mentén, hanem csupán szakmai okokból következzenek be, mint most is. És azt sem szabad hinni, hogy ezek a strukturális reformok elégségesek a futballunk színvonalának emeléséhez. A lényeg mégiscsak az: hogyan képezzük a játékosokat, és engedjük-e őket bátran focizni tétmérkőzéseken is, vagy eredménykényszerben teli gatyával kell játszaniuk ezután is.