Krisztián elnézést kér

Bocsánatot kér, hogy a csapattal együtt túlzó nyilatkozatokat tett az U19-es Európa-bajnokság előtt. Most már tisztában vannak vele, hogy rengeteget kell fejlődniük az U20-as vb-ig. Tamás Krisztián szerint Szalai Lászlóval ez megtörténhet, mert hisz a kemény munkában. A játékos már bemutatkozott  a Slavia Prahában.

Nagy-Pál Tamás Tamás Krisztián pályafutása újabb állomáshoz érkezett: a 19 éves, korosztályos válogatott bal oldali védő továbbra is az AC Milan játékosa, de már az előző szezont is az olasz másodosztályban szereplő Varese gárdájában töltötte kölcsönben. Számításait nem találta meg a Serie B-ben, ezért most a Slavia Prahában teszi próbára magát. (A legújabb hír: már be is mutatkozott a cseh csapatban.) Fél évre, kölcsönbe került Prágába, de klubjának a szezon végén opciós joga lesz a megvásárlására.

– Törökországban edzőtáborozol éppen új csapatoddal. Hogyan találtatok egymásra? – Balbekkre volt szükségük és elhívtak próbajátékra. Velem egy időben több játékost is megnéztek erre a posztra. De nekem már azon a héten mondták, hogy szerződést szeretnének ajánlani. – Arról lehetett hallani: Milánóban te erőltetted, hogy Prágában kerülhess. Mi volt ennek az oka? – Amikor a szakmai stáb közölte, hogy kellek, azonnal rávágtam az igent. Nagy előny volt szerintem, hogy tényleg meg is néztek, nem csak úgy besétáltam. Az is vonzott, hogy szükségük van balbekkre, és végre abban a stílusban játszhatok, ami fekszik nekem. Olaszországban nem engedtek meg, hogy csatlakozzak a támadásokhoz, a taktikázás csak a védekezésről szólt, ami szerintem teljesen eltér a mai modern, gyors és dinamikus focitól. Nyilván hangsúlyt kell fektetni a védekezésre is, de nem szabad csak azt erőltetni. Itt sokkal szabadabban mozoghatnak a játékosok. Ezen kívül a Varesehez képest százszor különbek a körülmények. Négy edzőpálya van, plusz a stadion, ami fantasztikusan néz ki, minden nagyon profi. Előző munkaadómnál például még konditerem sem volt. – A szabad mozgást már csak azért is megkaphatod, mert már Csehországban is az új Gareth Bale-ként emlegetnek, aki bekkből szép lassan szélső lett… – Nagyon nem szeretem, amikor Bale-hez hasonlítanak, mert ezzel csak támadási felületet adok az embereknek. – Hogy érzed: mit kaphatsz a cseh futballtól? – Jó ugródeszkának tűnik, mivel a bajnokságot figyelik Németországban és Angliában is. Hírnevet szerezhetek magamnak, emellett rengeteg tapasztalatot is. Mint említettem, a cseh foci dinamikusnak és gyorsnak tűnik, de még nem volt alkalmam megtapasztalni, milyen is igazán. – És Inzaghi milyen szavakkal engedett utadra? – Nem beszéltem vele, nem is kerestük egymást. – Akkor az meg sem fordult a fejedben, hogy esetleg helyet harcolhatnál ki magadnak a gyengélkedő Milanban? Hiszen a védelme mostanában nem tűnik veretesnek… – Nem férnék be szerintem, mert nagy a lemaradásom, és játékhiánnyal küszködöm. Ráadásul az eredmények ellenére kiváló játékosok alkotják a csapatot. – Miben látod a gyengélkedésük okát? – Nehéz érvényesülni az olasz futballban. Nagyon nehéz… Remek játékosok sem tudnak akkorát alkotni, mint a német, spanyol vagy angol ligában. Szerintem sokkal nagyobb súlyt kellene fektetnie a fiatalokra, nemcsak a Milannak, hanem egész Olaszországnak. – A volt edződ helyét mennyire érzed biztosnak a kispadon? – Pippo Inzaghi mindig is Pippo Inzaghi marad. Kiváló szakembernek tartom annak ellenére is, hogy nyilván kevés még a rutinja. Ez viszont olyanmi, ami idővel változik. Nyilván, ha nem mennek jól a dolgok, akkor az emberek egyből az edzőt kezdik el hibáztatni. Tény és való, hogy nagy szerepe van a csapat teljesítményében, de szerintem nem kéne őt ennyit kritizálni. Egyelőre még biztosnak tűnik a helye a kispadon. – Kérdés, hogy téged egyáltalán érintene-e az edzőváltás? Te minek örülnél jobban? Ha a Slavia élne opciós jogával, és megvenne a nyáron vagy, ha úgy mehetnél vissza Milánóba, hogy látsz esélyt bekerülni a csapatba?

– Nyilván mindenki jobban örülne a Milannak, de ha jól mennek a dolgok Prágában és úgy döntenek, hogy kivásárolnak a szerződésemből, akkor is nagyon boldog leszek. –Akkor, gondolom, a célod nem is lehet más, mint játszani, játszani és játszani. – Fiatal vagyok, szükségem van a játéklehetőségre. Remélem, itt megtalálom végre a helyem, és jól alakulnak a dolgaim. – Csapatként milyen tervekkel vágtok neki a tavasznak? – Hat ponttal vagyunk lemaradva az Európa Liga-indulást érő helyről. A cél az, hogy oda eljussunk. Huszonegyedikén kezdődik a bajnokság, nagy erőkkel készülünk, szeretnénk minél jobban teljesíteni és minden meccset megnyerni. –De nem ez lesz az egyetlen feladatod, hiszen nyáron U20-as világbajnokság vár rátok Új-Zélandon. Nemrég Spanyolországban voltatok összetartáson. Hogy sikerült? – Nagyon kemény és hosszú tizenegy napot töltöttünk La Mangában. Szalai Lászlónak és az egész stábnak teljesen más a mentalitása, mint az elődjeiknek. Tudjuk, mik az esélyeink. Személy szerint a nyilatkozataimban én is túloztam az Európa-bajnokság előtt, amiért szeretnék elnézést kérni mindenkitől. Tisztában kell lennünk azzal, hol tartunk és hová szeretnénk eljutni. Nagy súlyt fektetünk az erőnléti edzésekre, és szerintem remek játékfilozófiát próbálnak megtanítani. Ezzel eredményesek lehetünk, jó teljesítményt nyújthatunk. Többet foglalkozunk a védekezéssel, amit gyakorolnunk is kell, hiszen sok gólt kaptunk az elmúlt időszakban. – Szavaidból úgy veszem ki, hogy szeretsz együtt dolgozni az új szövetségi edzővel. – Remek edzőnek és embernek tartom, maximálisan hisz a munkában. Soha nem kertel. Nekünk, játékosoknak is őszintén elmondja, hogy valójában hol tartunk. Hogy mit, miért, hogyan kell csinálni? Szerintem rengeteget fejlődhet a magyar foci az ő keze alatt. – És a válogatott? – Ha ugyanígy folytatjuk a vébéig, akkor szintén. Van még mit tanulnunk. Az lenne a legjobb, ha minél több időt tudnának foglalkozni velünk. És persze nekünk is el kell végeznünk azt a munkát, amit kérnek tőlünk.