Minden nap havon

Síiskola, ahol versenyszezonban nincsenek órák, csak leckét kell írni. Szöllős Benjamin Ausztriában akadémián pallérozódik, ahová olyan lány is jár, aki korosztályában vezeti a világranglistát. A 18 éves alpesi síző csütörtöktől az ifjúsági világbajnokságon vesz részt, szlalomban számít jobb eredményre.

Nagy-Pál Tamás Több fiatal magyar sízőnek is megadatott a lehetőség, hogy osztrák síiskolába járjon. Egyikük a 18 éves Szöllős Benjamin, aki elmesélte nekünk, milyen is az alpesi síző élete Ausztriában.

„Már másodikos és harmadikos általános iskolás koromban is voltam kinn, bécsi csapattal edzettem, leginkább azért, hogy megtanuljam a nyelvet. Negyedikben pedig osztrák-magyar suliba jártam itthon. Aztán Murauban síiskolába mentem. Akkoriban még csak a síszezonban voltam kint, a tanévet itthon kezdtem el és fejeztem be. Kedden és csütörtökön csak két óránk volt, utána síeltünk, illetve, ha hétvégén verseny volt, akkor pénteken is.” Ez volt a menetrend az általános iskolai évek alatt. A gimnázium első osztályát Benjamin még itthon kezdte el, de aztán felvették az Alsó-Ausztriában lévő Waidhofen an der Ybbs-i síakadémiára, amely kereskedelmi szakiskola, így a képzésnek megfelelő tantárgyakat tanul. „Az Ötscherre és a Hochkartra járunk edzeni, olyan háromnegyed órára vannak a sulitól. Síszezonban, vagyis december közepétől április elejéig nincs tanítás, csak házi feladatot kapunk. Ilyenkor reggel találkozunk az iskolánál és csapatbusszal visznek a tréningre. Bemelegítünk, az edző kitűzi a pályát, aztán csúszunk nyolc menetet. Ezután ebéd, délután pedig kezdődik minden elölről. Előfordul, hogy videót is nézünk magunkról.” A szezonon kívül is minden nap van három óra edzés délelőtt vagy délután. Ilyenkor a nap végére már csak a vacsorára és a házi feladat megírására marad idő. „Nem egyedül vagyok itt: idejár az öcsém, Barnabás és az osztálytársa, Benedek Patrik is, valamint egy osztrák-magyar serdülő lány, aki bár nem beszéli a nyelvünket, de a mi színeinkben versenyez. Ötödikben azért még voltak problémáim a beilleszkedéssel, nem fogadtak be túl gyorsan, de a gimiben már szinte azonnal. A legnépszerűbb síiskola egyébként Tirolban található, de hozzánk is járnak jó versenyzők. A kilencvenhetesek között például akad olyan lány, aki vezeti a korosztályos világranglistát.” A síiskola legnagyobb előnye természetesen az, hogy minden egyes nap havon edzhetnek, amire Magyarországon nem lenne lehetőségük. „És itt valóban csak a síelésre kell koncentrálnom. Amíg nem ide jártam, rengeteget hiányoztam a suliból, de most már nem kell amiatt aggódnom, hogy valami fontosról lemaradok. Viszont, amikor tanítás van, sűrűsödik a program, sorban jönnek a vizsgák, így igazából betegség miatt sem nagyon ajánlatos hiányozni.”

Benjamin azt is elárulta: Ötscher leginkább a technikai számokra, vagyis a szlalomra és az óriásra alkalmas, így ezekben fejlődött a legtöbbet, a gyorsaságikat már szinte teljesen elhagyta. „Super G-t  ritkábban még csúszunk, de csak azért, mert javít az óriás műlesikló technikámon.” Csütörtöktől Norvégiában mutathatja meg tudását, hiszen kezdődik az ifjúsági világbajnokság. „A felnőtt vébé után nem volt időm készülni, hiszen rögtön következett a magyar bajnokság, most pedig Szerbiában versenyeztem. Szlalomban és óriásban elértem életem legjobbját, de az utóbbi szám annyira nem megy az idén, most kezdek csak javulni." Szöllős most első sorban nem helyezésben, hanem időeredményben gondolkodik. „Szlalomban, ha nehéz pályát tűznek le, akkor sokan kieshetnek és könnyebb beférni akár a harminc és negyven közé. Én azonban inkább a másodpercekre figyelek. Ott lesz például a hazai pálya előnyét élvező Henrik Kristoffersen, aki még csak húszéves, de nyert már Világ Kupát. Kíváncsi vagyok, hogy eredményben mennyire leszek  tőle. Nem egyszerű, hiszen még soha nem versenyeztem Norvégiában.” Benjamin tavaly hetven körüli rajtszámot kapott, akkor 53 FIS-pontja volt. Most már 45-nél jár, úgyhogy arra számít, körülbelül hatvanadikként csúszhat le a pályán.