A számok mérlegén

Az éremtáblázaton a nyolcadik, a pontversenyben az ötödik helyen végzett a magyar kadet- és juniorválogatott a taskenti vívó-világbajnokságon. A statisztikák segítségével azt vizsgáljuk most, hol a helyünk a nemzetközi mezőnyben, és milyenek az erőviszonyok az egyes fegyvernemekben.

Pusztai Viola Két második és négy harmadik helyet szereztek a magyar kadet- és juniorvívók a taskenti világbajnokságon. Egyéniben tízen jutottak a nyolc közé, a hat csapat közül csupán egy nem szerepelt a negyeddöntőben, kettő pedig elődöntőbe jutott, és bronzéremmel zárt. Összesítésben ez az éremtáblázat nyolcadik helyéhez volt elég, a pontversenyben viszont az ötödikhez. Ha abból indulunk ki, hogy a korosztályos vb-n több mint száz ország vett részt, és abból csak tizenhatnak sikerült érmet szereznie – aranyat hétnek −, akkor mindenképp elmondható: Magyarország a világelithez tartozik. De nézzük, milyen képet fest a világbajnokság fegyvernemekben korosztályonként. Párbajtőr Kadetben és juniorban egyaránt ebben a fegyvernemben volt egyéniben a legtöbb induló (200, illetve 267). Az első nyolc versenyző országok szerinti megoszlása rendkívül változatos. A kadetek viadalában a két nemet együtt vizsgálva, tizenkét ország szerepelt a nyolc között, míg juniorban ez a szám tíz. A legtöbb érmet összesítésben Magyarország nyerte (három ezüst és egy bronz), viszont ez a párbajtőr képzeletbeli éremtáblázatán csak a hetedik helyhez volt elég. Az olaszokkal egyetemben a legtöbben (egyéniben öt, csapatban kettő) a magyar színeket képviselték a fiatalok a nyolc között.

Az aranyakat tekintve a franciák junior egyéniben dupláztak, plusz a férfi csapat ezüstöt nyert, így ők lettek a legeredményesebbek. Érdekesség, hogy kadetben nemcsak ebben a fegyvernemben, de egyikben sem volt versenyzőjük a nyolcban. A fiatalabbak viadalán Dél-Korea és Románia himnusza hangzott fel, juniorban a németek három érmet is szereztek: aranyat a férfi csapatversenyben, ezüstöt női egyéniben, és bronzot női csapatban. Utóbbit Olaszország nyerte meg az oroszok előtt, akik a két korcsoportban egyéniben csupán egy hetedik helyet értek el. Bár párbajtőrben a tavalyi, plovdivi vb-hez és a maribori Európa-bajnoksághoz képest is szerényebb magyar eredmények születtek, az igazsághoz tartozik, hogy egy-egy jobb helyezés (például férfi párbajtőrcsapat) csupán nüanszokon múlott. Tőr Ami az indulók számát illeti (junior 201, kadet 159), ez a második legnépszerűbb fegyvernem. A képzeletbeli éremtáblázat-elsőségéért az amerikaiak és az olaszok futottak nagy versenyt, a csapatviadal két elsősége döntött utóbbi javára. A kadet fiúk között amerikai győzelem született, és a bronzérem is hozzájuk került, sőt a lányoknál is övék lett a harmadik (valamint az ötödik) hely. A gyengébbik nem versenyében a németek örülhettek: szupertehetségük, Leonie Ebert az Eb-n kadetben és juniorban is nyert, aztán saját korosztályában a világbajnokságon is diadalmaskodott, majd az idősebbek között is bronzérmet szerzett. Ezzel ő lett a taskenti vb legeredményesebbje egyéniben.

A junior férfiak versenyében az olaszok házi döntőt rendeztek, ezért érdekes – no meg azért, mert tőrözőjük a kadet lányok között ezüstérmes lett −, hogy a nők mezőnyében senki sem került tőlük a nyolc közé. Itt álljunk is meg! Ez volt az a versenyszám, amelyben az európaiak a legkevésbé szerepeltek jól. A már említett német Eberten kívül csupán a lengyel Szymczak élte túl a nyolcaddöntőt az Öreg Kontinens vívói közül. Rajtuk és a két amerikain kívül kanadai, kínai, japán és kubai tőröző vívhatott a negyeddöntőben. Hasonló helyzet alakult ki a kadet fiúk esetében: Európát Oroszország, Törökország és Magyarország képviselte, miközben még szingapúri versenyző is küzdhetett a négy közé jutásért. Őt éppen Mészáros Tamás ütötte el ettől, aki a fegyvernem egyetlen magyar (bronz)érmét szerezte. Mellette a junior Németh András ötödik, a kadet Tóth Janka hetedik helyet ért el. Az Eb után, ahol a juniorok között Dósa Dániel ezüstöt, míg Pásztor Flóra bronzot nyert egyéniben, kicsit savanyú lehet a szőlő. De ha a felnőttek között elért eredményekre ránézünk (különösen a férfiakéra), akkor ez több mint kiváló teljesítmény. Kard A legkevesebb indulót számláló fegyvernemben (junior 175, kadet 136) vannak a legnagyobb magyar gondok. Legalábbis, ha azt vesszük alapul, hogy kadetben egyetlen versenyzőnk sem jutott a nyolc közé, illetve egyéniben nem szereztünk érmet. A női kardcsapat mentette a becsületet, amely bronzzal fejezte be a versenyt. A kép annyiban csalóka, hogy a már a felnőttek között is vitézkedő Márton Anna egyértelmű esélyese volt a vb-nek (címvédőként érkezett), de nem jött ki neki a lépés. Az viszont kellemes meglepetés, hogy az Eb után a vb-n is pontszerző helyen végzett az egyik férfiversenyző (Kossuth Bálint hetedik lett). Utóbbi nem képviselői az elmúlt években elkényeztettek bennünket (elég csak Szilágyi Áronra vagy Szatmári Andrásra gondolni), de tény, az utánuk következő korosztály nem érmekért harcol.

Nem úgy az oroszok és az olaszok fiataljai. A kadet lányok versenyében a két ország mellett csupán Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea egy-egy versenyzője szerepelt a nyolc között. A fiúkkal együtt három-három érmet szereztek, annyi különbséggel, hogy az olaszoknak nem jutott arany. Dél-Koreának viszont igen, sőt a kadetek versenyében a vegyes csapattal együtt három is, amivel megnyerték az éremtáblázatot. A junior nők versenyében az olaszok helyét a franciák vették át, mi több, házi döntőt rendeztek. A férfiak mezőnyében viszont senki sem jutott tőlük nyolc közé. Ráadásul egyik ország sem tudott duplázni: a győztes amerikai mögött olasz, belga és egyiptomi végzett a dobogón, míg orosz, dél-koreai, magyar és japán szerepelt a pontszerzők között. A férfiak csapatversenyében Dél-Korea, a nőkében Olaszország (csupán a férfi kard és párbajtőr csapatviadalát nem nyerték meg) diadalmaskodott. Az oroszok mindkétszer ezüstérmesek lettek. Ha abból a szempontból vizsgáljuk meg az eredményeket, hogy hány országból kerültek ki a nyolc közé jutó versenyzők, akkor a juniorok között elért két pontszerző hely (Kossuth Bálint és Záhonyi Petra) igencsak értékes, és megmutatja, hogy Magyarország ebben a fegyvernemben is a legjobbak között van. Összegzés A fentebb leírtak után (továbbá rápillantva a tavalyi felnőtt-világbajnokság éremtáblázatára), több következtetést is levonhatunk. ♦ Az olaszok felnőttben és utánpótlásban (különösen juniorban) uralják a sportágat. ♦ A franciák juniorban közvetlenül a nyomukba vannak, de kadetben még csak nyolc közé sem került versenyzőjük. ♦ Az oroszok minden fegyvernemben a legjobbak közé tartoznak (különösen kardban), de az aranyérmeik száma kevesebb, mint amennyi esélyük van a megszerzésére. ♦ Dél-Korea kevés érmet nyer, de az többnyire arany. Elsősorban kadetben vitézkednek. ♦ Az Egyesült Államok párbajtőrben kimaradt a legjobbak versengéséből, de a tőrben és kardban egyértelműen a világelithez tartozik. ♦ A németek a kardon kívül mindegyik fegyvernemben figyelemre méltó tehetségekkel rendelkeznek. ♦ A spanyoloknak junior-párbajtőrben ígéretes generációja van. ♦ Kína aranyat nem szerzett, de számos érmet gyűjtött. ♦ Japán és Kanada is fejlődő tendenciát mutat, sőt Szingapúr neve sem egyszer szerepelt a nyolc között. ♦ Ukrajna nyert érmeket, de döntőt nem vívott. A lengyelek egy érmet szereztek csapatban, a felnőttek között remek eredményeket elérő észtek csak egyszer kerültek nyolc közé. ♦ Olyan országok is szerepeltek a nyolc között, mint Nagy-Britannia, Dánia, Belgium, Egyiptom (érmet is szerzett) és Kuba, ami pontosan jelzi: a sportág régen túl van azon az időszakon, amelyről azt lehetett mondani, hogy kevés ország "belügye". ♦ A vívás ma már a világ egyik legnagyobb sportága, amelyben – bár a klasszikus „nagyok” tartják vezető pozíciójukat – egyre nagyobb a konkurencia. ♦ Magyarország mindegyik fegyvernemben a legjobbak között van, de ha aranyat is nyertek volna a fiataljaink, akkor az az éremtáblázaton is szembetűnő lenne. ♦ A nemzetközi szövetség hivatalos YouTube-csatornáján naponta csaknem tízezren nézték a fiatalok versengését.