Zalánki Gergő a Grúzia elleni világliga-mérkőzésen mutatkozott be a felnőtt vízilabda-válogatottban. Amellett, hogy elégedett a védekezésével, megszerezte élete első góljait is, így a csapattársak tárt karokkal várhatják a süteményt a következő összetartásra.
Pusztai Viola Ha Zalánki Gergő papírra vetette azokat a célokat, amiket kitűzött maga elé, ebben az évben, néhányat már ki is pipálhatott. Például azt, hogy jól játsszon az U20-as vízilabda-világbajnokságon – vezéregyénisége volt a bronzérmet nyert válogatottnak −, és azt, hogy bemutatkozott a felnőttválogatottban. Összetartásokra korábban is meghívta már Benedek Tibor, de arra, hogy mérkőzésen is bizonyítson, egészen a keddi, Grúzia elleni, 17-10-re megnyert világliga-meccsig várnia kellett.
Zalánki Gergő Forrás: waterpolo.hu
− Az egyik ismerősöm gratulált, én meg először azt sem tudtam miért, aztán mondta, meghívást kaptam a válogatottba. Csak utána néztem meg a névsort a szövetség honlapján – idézi fel a ZF-Eger húsz éves játékosa azt a pillanatot, amikor értesült a jó hírről. – Először nagyon örültem, aztán ahogy közeledett az első edzés egyre inkább izgultam. Az a mérkőzésre szinte teljesen elmúlt, és inkább lelkesedés volt bennem, hogy mennék már a vízbe, meg akarom mutatni.
Mindenekelőtt arra koncentrált, hogy védekezésben jól teljesítsen, és úgy véli, megoldotta. Támadásban azonban kapkodott, gyorsan meg akarta szerezni első válogatottbeli gólját, ezért többször is rosszul döntött. De amikor belőtte az elsőt, akkor megnyugodott, felszabadulttá vált, és szépségdíjas, tipikus balkezes lövéssel még egyszer betalált.
Az edzéseken a társak és a szakmai stáb is arra biztatta, hogy játsszon bátrabban, és menjen közelebb a kapuhoz. Úgy érzi, a mérkőzésen már sikerült megvalósítania.
− A meccs után olvastam, hogy Benedek Tibor elégedett volt velem. Egyébként megkérdezte, hogy éreztem magam a válogatottban. Természetesen nagyon jól, mondtam. Remek hangulatban telt az összetartás, örültem a lehetőségnek. Az a célom, hogy a következő világliga-mérkőzésen is szerepet kapjak, és bekerüljek az Európa-bajnokságra készülő csapat bő keretébe. Aztán meglátjuk, be tudom-e verekedni magam az utazók közé. Madaras Norbert és Vámos Márton mellett nincs sok esélyem, de mindent megteszek érte.
A társak drukkolhatnak, hogy a következő világliga-mérkőzésre is meghívást kapon, válogatottba, hiszen az első meccsért és az első gólért is tetemes mennyiségű süteménnyel tartozik nekik. Bár lehet, hogy – az Universiade után szabadon – ismét sörre váltja.
