Giarnni aranyai

Giarnni Regini-Morant az egyik legígéretesebb brit tornásznak tartják a szakemberek. A tizenhét éves fiú nem kisebb célt tűzött ki a következő évre: be akar kerülni a riói olimpián részt vevő brit csapatba.

UP-info Aligha kell a magyar sportkedvelőknek Louis Smith-t vagy Max Whitlock-ot bemutatni, hiszen a két kiváló brit tornászt a londoni olimpián éppen Berki Krisztián utasította maga mögé lólengésben. Az idei világbajnokságon utóbbi az említett szeren megszerezte Nagy-Britannia első vb-aranyérmét, honfitársát megelőzve. Csapatban pedig a britek, Kínát is megelőzve, a dobogó második fokára állhattak fel. Bár a csapat átlag életkora Glasgow-ban mindössze 22 év volt, senki sem ülhet a babérjain, hiszen az ifjú titánok már az ajtón kopogtatnak. Köztük a háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok Giarnni Regini-Moran, aki célként tűzte ki magának a riói olimpián való részvételt. Bár 2015-ben a brit bajnokságot talajon és ugrásban is megnyerte, a vb-n nem szerepelhetett, miután csak jövő augusztusban lesz tizennyolc éves. Így maradt neki a tbiliszi EYOF, ahol talajon, illetve csapatban (a szintén remeklő Joe Connor Fraserrel és Hamish Alexander Carterrel) egyaránt az első helyen végzett.

– Szeretném megcélozni a riói kvótát, mert úgy érzem, képes vagyok olyan teljesítményre, amellyel a felnőttek között is van keresnivalóm – nyilatkozta az egyik, tornával foglalkozó magazinnak. – Nem vagyok ideges, amikor ellenük kell versenyeznem, mert korábban is közöttük mozogtam, jól ismerem őket. Talajon és ugrásban felnőtt színvonalnak megfelelő gyakorlatom van, és azon dolgozom, hogy a többi szeren is megfeleljek. Giarnni a legidősebb gyerek a családban. Édesapja ír, édesanyja olasz származású, négy fiatalabb testvére van, akik szintén tornáznak, és a hét éves Ricco hasonló kvalitásokkal rendelkezik, mint a bátyja. A szülők mindenben támogatják: a korábbi otthonuktól száz mérföldre lévő Crayfordba költöztek, hogy fiúk a minden igényt kielégítő Europe Centerben edzhessen nap mint nap. − Azért kezdtem el tornázni, mert otthon állandóan úgy futkostam, mint egy őrült. Emlékszem, az első edzésen felkapaszkodtam a gyűrűre, himbálóztam, kinyújtottam a lábamat, majd átfordultam. Azok, akik a teremben voltak, egytől egyig azt mondták, ez szenzációs. Az egyik edző szólt anyának, hogy szívesen lát a kezdő osztályában, onnan kerültem át a haladó csoportba, most meg már a Centerben edzek. Nagy-Britanniában a legígéretesebb tornászok között tartják számon. Keményen dolgozik, hogy igazolja a szakemberek várakozásait, és hogy megvalósítsa az álmait. − Ha a világ legjobbjai közé akarok tartozni, anyagerős gyakorlatokat kell bemutatnom. Az persze időbe telik, hogy megtanuljam a nehezebb elemeket, de előbb-utóbb beépítem a gyakorlatokba. Talajon már most 16,8 a kiinduló pontszámom, amely az egyik legmagasabb a világon, de egyébként tudok tizenhetest is, csak abban még sok a rizikós elem, amelyet még pontosítanom kell. Remélem, az év végére sikerül megoldanom, de ha nem, akkor sem leszek elkeseredve, úgyis eljön az ideje. Giarnni Regini-Moran talajgyakorlata a brit felnőttbajnokságon A jövőben ő lehet a példakép, de most még ő néz fel a nála tapasztaltabb versenyzőkre, elsősorban honfitársára, a lólengésben kétszeres Európa-bajnok Daniel Keatingsre. − Kisebb koromban ugyanabban a régióban versenyeztünk, minden vasárnapomat abban az edzőteremben töltöttem, ahol ő is gyakorolt. Mindig felnéztem rá, most pedig már a barátomnak tekinthetem, akivel együtt járunk a Liverpool meccseire. Már ha a kedvenc csapata vasárnap játszik, ugyanis csak aznap van szabadnapja. Egyébként a Europe Centerben hétfőn, szerdán és pénteken kétszer négy és fél órás edzésen vesz részt, kedden és csütörtökön kicsit kevesebb a munka. Ezen kívül két társával külön is edz, Tommy Nicolauval például rendszeresen versengenek azon, kit tud egy-egy új elemet hamarabb megtanulni.

Edzője, Pete Etherington azt mondja tanítványáról: − Giarnni remek ember. Az edzéseken sokat viccelődünk, de amikor versenyez, akkor csak a feladatra koncentrál. Az elmúlt néhány évben maga figyel az edzéseire, korábban azért sokszor mondanom kellett neki, mikor mit csináljon, de ez is mutatja, mennyire komolyan veszi a tornát. Rendkívül büszke vagyok rá. Amikor 2013-ban készült a brazíliai Gymnasiade-ra, nem gondoltunk arra, hogy érmet is nyerhet. Aztán talajon és korláton is sikerült, ami elképesztő volt. Aztán egy évvel később az ifjúsági Európa-bajnokságon még erre is rátett egy lapáttal. A nandzsingi ifjúsági olimpiára az egyik versenyző sérülése miatt mehetett. Egyéni összetettben a hat közé kerülést tűztük ki célként, de végül megnyerte, majd még négy szeren érmet szerzett. A valaha volt legjobb brit utánpótlás-eredményt érte el. Hogy mit hoz a jövő, még az edző sem tudja, de keményen dolgoznak azért, hogy még az eddiginél is szebb eredményeket. A londoni olimpia sikere még inkább megerősítette a brit férfitornát és annak utánpótlását. A fiúk közötti versengés az, ami előreviszi őket, hiszen mindenki jobb akar lenni a másiknál. És Giarnni azért edz minden nap, hogy a jók között is ő legyen a legjobb. Az eredeti cikk ITT megtekinthető.