Egyértelmű a tendencia: Európában a klubok egyre kevésbé bíznak a saját nevelésű fiatalokban. Az NB I-ben éppen ellenkező folyamat figyelhető meg, miközben a friss bajnok Ferencvárosban a saját utánpótlásban legalább három évet eltöltő futballisták aránya alig több mint négy százalék.
Nagy-Pál Tamás A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központ (CIES) legutóbbi tanulmányából megtudhattuk (ITT), hogy az európai élvonalbeli bajnokságokban milyen mértékben támaszkodnak a fiatal játékosokra. Ezúttal az került górcső alá, hogy az előző bajnoki évben a kontinens klubjai mennyire bíztak a saját nevelésű labdarúgókban. A kategóriába azok a játékosok esnek, akik 15 és 21 éves koruk között legalább három évet eltöltöttek az adott klubban.
Gera Dániel
Nézzük először is az európai tendenciát: egyértelmű, hogy a klubok egyre kevesebb saját nevelésű labdarúgónak szavaznak bizalmat. Hat és még öt évvel ezelőtt is 23.1 százalék volt az arányuk az élvonalbeli bajnokságokban, ez mostanra 19.7-re csökkent. Magyarországon azonban ellentétes folyamat figyelhető meg: bár 2009-től az NB I-ben is egyre kevesebb saját nevelésű labdarúgó kapott lehetőséget, mostanra az arány megközelíti a hat évvel ezelőtti mértéket (2009: 30.5, 2015: 29.5).
Hazánk ezzel jelenleg az országok rangsorában az igen előkelő harmadik helyen áll Fehéroroszország (34) és Csehország (30.7) mögött. A 31 bajnokságot vizsgáló lajstrom első felében jellemzően a gyengébb bajnokságok találhatók, a legerősebbek pedig a végén. Persze, vannak kivételek. Spanyolország például a tizenharmadik (23.7), meglepetésre megelőzi például Horvátországot (23.4) vagy Szerbiát (23) is.
Szintén nem gondoltunk arra, hogy Románia (14.5) mindössze a 23., egyetlen pozícióval Németország előtt (13.3). Csupán két bajnokság van, ahol tíz százalék alá csökkent a saját nevelésű futballisták száma: Olaszország (8.6) és Törökország (8.3) áll a lista végén.
Fehéroroszország sikere a klubrangsorban is visszatükröződik, hiszen még a második Neman Grodni 69.6 százalékos aránya is nagyon magas, nem beszélve a Gomel több mint 90 (!) százalékáról. Az Athletic Bilbao (63) negyedik helye sem meglepetés, hiszen a mai napig csak baszk játékosokat alkalmaz. Topcsapat nincs az első húszban, ellenben három magyar elfért a legjobbak között: a Budapest Honvéd (54.2) tizenhatodik közvetlenül az MTK Budapest (52.4) előtt. A Puskás Akadémia a harmadik NB I-es klub, gondolhatnánk, de nem: a Debrecen (51.9) található a huszadik helyen.
Térjünk át akkor a hazai rangsorra: a DVSC után a Haladás (45.8), majd a Puskás Akadémia (33.3) következik. A Videoton nyolcadik helye és 20.8 százaléka nem is rossz teljesítmény annak tükrében, hogy tavaly bajnoki címet ünnepelhetett. Miközben a bajnokságban a Paks (16) és a Vasas (13.6) alkalmazza a legtöbb fiatalt, a lista végén kullognak, ugyanis közöttük nagyon kevés a saját nevelés. Az utolsó helyen a Ferencváros áll, a 2015-ös esztendő keretének mindössze 4.2 százaléka nevelkedett legalább három évig a zöld-fehérek utánpótlásában, ami – akárhogy is nézzük – nem túl hízelgő.
Végül a kontinens topklubjait is megnéztük: a Barcelona továbbra is viszi a prímet 40 százalékkal, ami bravúros azt nézve, hogy a katalánok Bajnokok Ligáját nyertek tavaly. A Real Madrid 34.8-as aránya is kimondottan magas, ahogy az Atlético Madrid (23.8) is kiemelkedik ebből a mezőnyből. Az angol klubok csak ezután következnek, az Arsenalban (24), a Manchester Unitedben (20), a Chelsea-ben (12.5), a Liverpoolban (7.7) és a valószínűleg bajnoki címet ünneplő Leicester Cityben (11.5) is egyre kisebb a saját nevelésűek aránya.
A Bayern Münchenben (13) sincsenek új Thomas Müllerek, és a Borussia Dortmund (16) is előszeretettel igazol kisebb német csapatokból vagy külföldről. A Serie A-ban már a Milan 14.3 százaléka is kiemelkedőnek számít, hiszen a bajnoki címre pályázó Juventusból (4) és Napoliból (3.7) gyakorlatilag teljes mértékben eltűntek a saját nevelésű játékosok.
Európai átlag az elmúlt 6 évben
2009: 23.1 %, 2010: 23.1, 2011: 22.2, 2012: 21.7, 2013: 21.7, 2014:21, 2015: 19.7
Hazai átlag az elmúlt 6 évben
2009: 30.5, 2010: 26.5, 2011: 24.3, 2012: 26.3, 2013: 27.2, 2014: 25.9, 2015:29.5
Az európai bajnokságok ranglistája
1. Fehéroroszország 34, 2. Csehország 30.7, 3. Magyarország 29.5, 4. Dánia 29.1, 5. Szlovákia 28.5, 6. Izrael és Norvégia 26.6, 8. Szlovénia 26, 9. Finnország 25.1, 10. Bulgária és Ukrajna 25, 12. Svédország 24.4, 13. Spanyolország 23.7, 14. Svájc 23.6, 15. Horvátország 23.4, 16. Szerbia 23, 17. Hollandia 22.8, 18. Skócia 20.9, 19. Franciaország 19.4, 20. Ausztria 19.3, 21. Lengyelország 18.6, 22. Oroszország 15.7, 23. Románia 14.5, 24. Németország 13.3, 25. Belgium 11.8, 26. Anglia 11.7, 27. Ciprus 11.5, 28. Portugália 11.1, 29. Görögország 10.7, 30. Olaszország 8.6, 31. Törökország 8.3
Az európai klubok toplistája
1. FK Gomel (fehérorosz) 91.7, 2. FK Neman Grodno (fehérorosz) 69.6, 3. Sigma Olomouc (cseh) 65.4, 4. Athletic Bilbao (spanyol) 63, 5. Metalurg Zaporizsja (ukrán) 62.5, 6. Aalborg (dán) 60.9, 7. Inter Turku (finn) 60, 8. Fastav Zin (cseh) és Gorica (szlovén) 59.1, 10. Senica (szlovák) 56.5, 11. Liteksz Lovecs (bolgár) 55.6, 12. Ružomberok (szlovák), Hapoel Haifa (izraeli), Elfsborg (svéd) és FK Minszk (fehérorosz) 54.5, 16. Budapest Honvéd 54.2, 17. MTK Budapest 52.4, 18. Dinamo Breszt (fehérorosz) 52.2, 19. Levszki Szófia (bolgár) 52, 20. Debrecen 51.9
Az NB I-es klubok ranglistája
1. Budapest Honvéd 54.2, 2. MTK Budapest 52.4, 3. Debrecen 51.9, 4. Haladás 45.8, 5. Puskás Akadémia 33.3, 6. Békéscsaba 24, 7. DVTK 22.2, 8. Videoton 20.8, 9. Újpest 16.7, 10. Paks 16, 11. Vasas 13.6, 12. FTC 4.2
Néhány topcsapat a teljesség igénye nélkül
Arsenal 24, Manchester United 20, Chelsea 12.5, Leicester City 11.5, Liverpool 7.7, Manchester City 7.4 (angolok), Barcelona 40, Real Madrid 34.8, Atlético Madrid 23.8 (spanyolok), Dortmund 16, Bayern München 13 (németek), Milan 14.3, AS Roma 11.1, Inter 7.4, Juventus 4, Napoli 3.7 (olaszok)
