Teljessé tették a serdülők a Nemzeti Kézilabda Akadémia sikereit a fiúk küzdelmeiben: amelyik bajnokságban csak elindultak, nyertek. A nagyképűségről és a szigetszentmiklósi fináléban időben érkező pofonról az edző, Vágó Attila beszélt.
reb „A heti edzésmunka után negatív meglepetésként hatott ránk a csapat játéka” – nyilatkozta az egyik tréner, Imre Vilmos, miután a Nemzeti Kézilabda Akadémia 18-18-as döntetlennel kezdett a serdülőbajnokság nyolcasdöntőjében.
A NEKA több edzőjének – Imre, Gyurka János és Vágó Attila – játékosaiból összeálló együttesnek az volt az utolsó botlása a viadalon, amelyen aztán a fináléban a Veszprém kiütésével megvédte bajnoki címét.
neka_fiuk02
„Rossz felfogásban, enerváltan játszottunk, kicsit talán nagyképűen is – idézi fel a nyitómeccset Vágó, aki tizenegy kézilabdázót „delegált” a győztes társulatba. – Mintha a srácok azt hitték volna, hogy bajnokként megjelenünk, és megy magától minden, mint a karikacsapás. Időben érkezett a pofon."
Vágó úgy érezte, ha az elszántság rendben van, sikerülhet ismét megszerezni az aranyérmet, hiszen a tavalyi bajnokcsapat döntő része egyben maradt, csak hárman-négyen öregedtek ki a korosztályból.
A Veszprém elleni finálé sem hozott izgalmakat, 29-18-ra nyertek Uros Borzasék.
„Egész évben keményen dolgoztunk, ráadásul több minőségi játékosunk volt, mint a riválisunknak, minden posztra két azonos tudású jutott. Azért jobb, hogy így, nem pedig idegőrlő, egygólos csatában nyertünk" – folytatta a tréner, aki a szezon korábbi periódusából azonban hiányolja az éles összecsapásokat.
Úgy találja, hogy a jelenlegi lebonyolítás nem ideális, mivel az alapszakaszban szinte alig játszanak olyan mérkőzést, amely sportszakmai értékkel bír. A rájátszásban talán hármat-négyet, aztán a háromnapos (kétszer napi két meccset hozó) nyolcasdöntőben viszont kevésen áll vagy bukik, hogy beérik-e a kemény munka.
„Mi van, ha ekkor dől ki játékos? Megsérül, megbetegszik, netán éppen válnak a szülei, vagy más lelki problémával küzd? Ezen múlik az egész szezon munkája?” A több tréner által kifogásolt rendszer jövője még kérdéses, de elvileg a változtatásra jogkörrel bíró Ad Hoc bizottságtól ígéretet kaptak, hogy átgondolják a versenykiírást.
Akármit is hoz a következő év, a NEKA-s srácok éltek a pillanatnak és alaposan megünnepelték a sikert: minden szakembert a levegőbe dobáltak.
A fiatal tréner szerint pedig összességében csattanós választ adtak azoknak, akik kételkednek az akadémián zajló munkában: amelyik sorozatban a balatonboglári fiúk elindultak (serdülő- és ifjúsági bajnokság, felnőtt NB II), megnyerték.
„A legtöbben azt mondják, könnyű nekünk, mert mi vagyunk a NEKA, megannyi lehetőséggel, de abba senki sem gondol bele, hogy mekkora áldozatokat hoznak ezek a gyerekek. Akár három-négyszáz kilométerre költöznek a családjuktól, vállalják, hogy a korábbi életüket otthagyva szinte újba kezdenek: korán reggel edzés, aztán szigorú iskolai menetrend, majd újabb tréning. Két-három éves munka érett be a címvédésünkkel, amely az egész akadémiáé, a játékosoktól az edzőkön át minden szakemberig, nevelőig."
A fiúdöntőről írt tudósításunkat itt olvashatja.
