Kispestiek a rangsor élén

Az MLSZ a Budapest Honvéd akadémiáját az elmúlt öt év legeredményesebb utánpótlás-nevelő műhelyének rangsorolta. A Magyar Futball Akadémia csapatai a nemrég befejeződött szezont is kiemelkedően zárták, az U15-ös együttesük bajnoki címet, másik három korosztályos csapatuk ezüstérmet szerzett. Az akadémia képzéséről annak általános igazgatójával, Herczeg Vincével beszélgettünk.

Majer Dániel Elismerésre méltó szezonon van túl a Magyar Futball Akadémia. A Honvéd utánpótláscsapatai kibérelték a dobogót a kiemelt korosztályos bajnokságokban, az U15-ösben arany, az U16-ostól az U19-esig ezüstérmet szereztek. Ez a teljesítmény is hozzájárult ahhoz, hogy az MLSZ a klub akadémiáját az elmúlt öt év legeredményesebb műhelyeinek sorában az első helyre rangsorolta.

„A nálunk fejlettebb futballkultúrával bíró országok képzési rendszerét követjük, holland szakmai igazgatóval dolgozunk. Célunk, hogy minden játékosunk magas technikai képzést kapjon, mindkét lábát megfelelően használja. Addig gyakoroltatunk egy-egy technikai elemet, amíg nem lesz tökéletes. Hangsúlyt helyezünk az életkori sajátosságokra, és az is fontos, hogy jó hangulatú, vidám, mégis dolgos edzések sorával tegyük” – mondta Herczeg Vince, az akadémia általános igazgatója, aki hozzátette: a modern technikai eszközök használata sem idegen tőlük. A klubban eddig az U7-estől az U19-es korosztályig folyt a képzés, de ma már óvodás csoportokkal is foglalkoznak. „Természetesen ebben a korban még nem válogatunk a gyerekek között, itt inkább kiválasztódás zajlik. A cél, hogy minél több gyereket megfertőzzünk a sport szeretetével. Aztán hogy kiből mi lesz, atléta, kézilabdázó, öttusázó, vagy labdarúgó, lényegében majdnem mindegy, mi azért a saját sportágunkat preferáljuk.” De hogy maradjunk a futballnál, a klub utánpótlásrendszerébe kerülő gyerekeket nagyjából 7-8 éves koruktól kezdik felkészíteni arra, hogy később a labdarúgást válasszák., a 10-12 éves korosztály számára regionális megfigyelő rendszert hoztak létre. „Mi főként a délpesti régiót tartjuk szemmel, partnerhálózatot alakítottunk ki különböző egyesületekkel, mint a Gloriett SE, ESMTK, Csepel Halászi Focisuli, de partnernek mondhatjuk Jászberényt és Orosházát is. Folyamatos kapcsolatban vagyunk, szakmai képzéseket tartunk, és tornákat rendezünk. A legjobbjaikból létrehozott partneregyesületi válogatott a Honvéd csapatával mérkőzhet meg.” A MLSZ határozatának értelmében a jövőben regionális hálózatokra épül az ország utánpótlás-nevelése, 12 központ kialakításáról döntött a szövetség. A rendszernek az a célja, hogy lehetőleg egy tehetséges gyerek se vesszen el, folyamatos legyen a felfelé áramlás, a kijelölt centrumok pedig, megfelelő szakmai munkával, minél több játékost neveljenek a felnőtt labdarúgásnak. Budapesten négy központ alakul, azok egyike a Honvéd akadémiája. Cél továbbá, hogy országos lefedettség jöjjön létre, fehér foltok nélkül. Az akadémiák ne egymástól raboljanak játékosokat, hanem valódi játékosmegfigyelés és tudatos kiszemelés történjen.

Az U14-es korosztálytól országos hálózatban dolgozik a klub, az U16-osok pedig már akadémistáknak mondhatják magukat. „Az akadémiára azok kerülnek, akikben látjuk azt a potenciált, hogy később az NB I-ben és nemzetközi szinten is megállják a helyüket." A gyakorlati képzés mellett az elméletre is hangsúlyt fektetnek és nem csak a labdarúgás terén. Az akadémia az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolával áll kapcsolatban, az oktatás azonban nem ott, hanem a Bozsik Stadion területén található saját épületében zajlik. A játékosok iskolai teljesítményére kiemelten figyelnek. „Ha valaki egyest kap, azt délutánra én is tudom, és az edzője is . De szerencsére ilyen ritkán van, minden évfolyam átlaga négy fölötti, és van hat-nyolc, szinte kitűnő tanulónk.” Az akadémisták labdarúgás utáni életére is gondolnak, emelt szintű ismereteket szerezhetnek angol nyelvből és anatómiából. Külön feladat a kommunikációs ismeretek bővítése. „A gyerekek többsége későbbi életét is sportban képzeli el. Több mint ötven százalék a felvételi arányunk egytemekre, főiskolákra, ahol sportmenedzsernek, testnevelőtanárnak, edzőnek, rekreációs szakembernek tanulnak. Az élettani és anatómiai ismereteiknek már az aktív pályafutásuk alatt is hasznát veszik, megértik a helyes táplálkozás fontosságát, tisztában vannak a testükben zajló folyamatokkal.” A következő szezontól átalakul az utánpótlás-bajnokságok rendszere. Mostantól a legjobb nyolc akadémia, műhely csapata küzd egymás ellen az élvonalban U16-tól U19-ig. Az eredmény viszont csak a két fiatalabb korosztályban számít majd, az U19-es bajnokságból az esik ki, aki az U16 és U17 együttes eredményeit figyelembe véve a legkevesebb pontot gyűjti. A feljutásról az U17 bajnoki címe dönt. A változtatás célja, hogy a legidősebb korosztályban már minden a játékosok felnőttcsapatba áramoltatásáról szóljon. „Számunkra ez különösebb változást nem jelent, remélhetőleg ezután is az első helyekért fogunk harcolni. Viszont magam is kíváncsian várom, hogyan valósul majd meg azoknak a játékosoknak a felfelé áramlása, akik nem tudnak a legmagasabb osztályban játszani, holott a képességeik alapján ott lenne a helyük. Ezeket a labdarúgókat árgus szemekkel fogjuk figyelni. Akárcsak a fiatalabbak esetében a regionális hálózatban, itt is a saját nevelés élvez előnyt, kicsit a felnőttmezőnyben tapasztalható légiós-nem légiós kérdés mintájára. Fontos a jó szereplés a különböző korosztályos bajnokságokban, de a legfontosabb mutató, hogy hány játékost tudunk feladni az első csapatba.”

A Honvéd-akadémia sikerének titka az, hogy a játékosokat minél fiatalabb korban kipróbálják az eggyel magasabb korosztályban és az NB III-as felnőttcsapatban. „Az U19-ben, akárcsak eddig, jövőre is a korhatárnál egy évvel fiatalabbak kapnak lehetőséget. Igyekszünk minél előbb kipróbálni őket a felnőttek között, mert azt szeretnénk látni, hogyan alkalmazkodnak a gyorsabb játékhoz, a nagyobb küzdelemhez. Teljesen mást jelent hibázni az utánpótlásban, mint a felnőttek között. Nálunk még szabad hibázni, hiszen az is mutat valamit, és lehetőség a korrekcióra. Fontos, hogy ugyanazt a hibát ne kövesse el ismét. Büszkék vagyunk arra, hogy a Honvéd első csapata a magyar mezőnyben a legtöbb, európai összehasonlításban pedig a 14. legtöbb saját nevelésű játékost alkalmazza.” Arra is figyelnek, hogy azokra a posztokra, amelyekre játékost tud adni a közeljövőben az akadémia, ne igazoljanak fiatalt más csapatból. Ilyenkor rövid távú megoldásként olyat hoznak, aki mellett a kikerülő fiatal beleszokhat a felnőttritmusba, később pedig stabil csapattaggá válhat.