Az év felfedezettje

Muhari Esztert mindig is motiválta, ha érem került a nyakába a versenyeken. Az MTK Budapest 13 éves párbajtőrözője a szezon után elégedetten nézhet végig a megszerzett ereklyéken, amelyek mellett fontos helyet kapott a kiváló iskolai teljesítményét visszajelző bizonyítvány is.

Pusztai Viola Jó nagy Muhari Eszter táskája, másképpen hogyan fért volna el benne a hat kupa a hozzá járó érmekkel, amelyeket a balatonfüredi Olimpici párbajtőr Grand Prix-versenyen gyűjtött? Amellett, hogy a saját korosztályában, az újoncok között egyéniben és az MTK Budapest csapatában is nyert, ugyanazt megismételte a serdülők mezőnyében. A 13 éves vívó megnyerte az újoncok éves összesített versenyét, az idősebbek között pedig második lett. Továbbá az év felfedezettjének választották: – Az újoncverseny még gördülékenyen ment, a csapatviadalon sem éreztem fáradtságot. Ugyanez már nem volt igaz, amikor a serdülők között léptem pástra. De ilyenkor mindig felmegyek a közösségi oldalakra, elolvasom a gratulációkat, a biztatásokat, érzem, hogy bíznak benne, és attól mindig új erőre kapok.

Édesapja, Muhari Tamás azt mondja, a lányát mindig is ösztönözte, ha valamit nyert. Amikor megkapta élete első érmét, nem lehetett levenni a nyakából. Ellenben nehezen viseli a kudarcot, s bár nagyobbak nem érték, a kisebbekre is jól emlékszik. „Az egyik a felnőttválogatón történt, amikor olyan ellenfelemtől kaptam ki, akit simán meg kellett volna vernem – idézi fel Eszter. – Fél órát sírtam az asszó után, aztán a hátam mögött hagytam, ahogyan azt a vereséget is, amelyet a serdülők között szenvedtem el az Olimpici versenyen azon a hétvégén, amikor nyelvvizsgáztam.” Miután két tannyelvű iskolába jár, a nyelvvizsga tervbe volt véve erre az évre, az azonban nem, hogy újoncként kiharcolja a kadét Európa-bajnokságon való részvételt. Ő ezt azért másképpen látja… „Kinéztem magamból, hogy sikerül a válogatottba kerülnöm – mondja mosolyogva. – Persze, akkor sem lettem volna elkeseredve, ha nem, de bíztam magamban. Az újvidéki Eb-n rengeteg tapasztalatot szereztem, megismertem az ellenfeleket, a különböző vívóhatalmak stílusát. Most még izgultam, mielőtt pástra léptem, de legközelebb már nem lesz bennem hasonló érzés. Egyelőre még kijött a különbség a két-három évvel idősebbekkel szemben, hiszen hozzám képest már rutinosak, erősebbek, több taktikát ismernek, de idővel legyőzőm őket.” Úgy véli, azért érettebb a kortársainál, mert szélesebb a taktikai repertoárja, magas, mentálisan fejlettebb és balkezes; ez utóbbi „tulajdonsága” a jobbkezes ellenfeleknek nem fekszik. A víváshoz való érzéke már az első versenyein is megmutatkozott, az édesapja úgy emlékszik, hogy a szülőknek leesett az álluk, mit tud a páston. Az MTK Budapest szakosztályának a trénerei, köztük a klubban vezetőedzőként dolgozó, a felnőttválogatottban szövetségi kapitány Udvarhelyi Gábor is látott benne fantáziát, de igazán a mestere, László István hitt benne.

„Eszterrel nagyon jól kijönnek, pedig a lányom éppen kamaszodik – így az édesapja. – Az edzőjét azonban elfogadja főnöknek, végrehajtja, amit kér tőle – mondja Muhari Tamás, aki tudatosan választotta sportágként a vívást gyermekének. – Úgy gondolom, hogy az élsportolónak mindig két lábon kell állnia. Bármikor jöhet olyan sérülés, amely véget vet a karrierjének, ezért rendkívül fontos a tanulás. A vívótársadalomban alapkérdés, hogy a sportoló mindkettőt komolyan vegye, így amikor Eszter elkezdte az általános iskolát Zuglóban, és nem tudta Kőbányán folytatni az úszást, akkor mentünk el az MTK vívótermébe.” A kislány amellett, hogy a páston remek szezont zárt, az iskolapadban is kiváló teljesítményt nyújtott. Az angol nyelvvizsga mellett kitűnő lett a hetedik osztályos bizonyítványa, négy tárgyból dicséretet kapott, sőt néhány napja a „Magyarország jó tanulója – jó sportolója”-cím büszke tulajdonosa is. A következő évben még inkább előtérbe kerül a tanulás, miután középiskolába felvételizik, ezért úgy véli, a vívásra kicsit kevesebb ideje jut. De ha ismét sikerülne kiharcolnia a részvételt a korosztályos világversenyeken, az nem lenne ellenére…