Akadémiai szemléletváltás

Szalai Lászlót nevezték ki a Puskás Akadémia utánpótlás-szakmai igazgatójának. Az elmúlt hetekben az U19-es Európa-bajnokságon tevékenykedett az UEFA szakmai csoportjának tagjaként, a hazaérkezése után pedig nyilatkozott honlapunknak a Felcsúton tervezett változásokról és a fiatal magyar labdarúgókról.

Majer Dániel Szalai László nevét vélhetően minden futballszerető magyar hallotta már legalább egyszer. A szakember korábban edzőként, valamint az MTK és a Honvéd utánpótlásának vezetőjeként is dolgozott, az utóbbi időben pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőképzéséért felelt. Hogy utóbbi pozícióját a jövőben is betölti-e, egyelőre nem tudni. Július 1-jétől a Puskás Akadémia utánpótlás-igazgatója. Kinevezésekor „vonzó feladatnak” minősítette jövőbeni munkáját, melyről honlapunknak beszélt.

„Az egész klub változtatni szeretne, visszatérni abba az irányba, amiért létrejött: saját nevelésű fiatalokból felnőttcsapatot építeni, amely lehetőség szerint az NB I-ben tud szerepelni. A kezdetekkor volt erre törekvés, majd máshogy alakultak a dolgok, most viszont újra ebbe az irányba szeretnénk haladni.” Az első csapat jelenleg a másodosztályban szerepel, ami – amellett, hogy Szalai szerint színvonalában fejlődött – mégiscsak könnyebb terep lehet a fiatalok kipróbálására. A változtatásokat pedig itt is ugyanúgy be lehet vezetni. „Szeretnénk a klubfilozófia mentén némi átalakítást eszközölni. Ehhez az infrastruktúra megfelelő, a szakmai és a kiegészítő területek minőségét kell hozzáigazítani, és a benne szereplőknek úgy teljesíteni, hogy a cél megvalósítható legyen. Ehhez természetesen – mint minden folyamathoz – türelemre van szükség, de ősszel elindul, és remélhetőleg látható eredményei lesznek.” A szakmai igazgató UEFÁ-ban betöltött szerepének köszönhetően folyamatosan testközelből látja: milyen irányokban és milyen sokat kell még fejlődnie a magyar utánpótlásnak. Legutóbb az U19-es Európa-bajnokságon vett részt technikai elemzőként. „A kulcsjátékosok feladatkörétől kezdve a játékszervezésen át a különböző játékrendszerek alkalmazásáig sok dolgot kellett figyelnem. Az európai élvonal komoly játékerőt képvisel, a célunk pedig az ott szereplő játékosokéhoz hasonló képzést adni a magyar gyerekeknek.” Akár a belga Double Pass jelentéséből szemezgetve is rábukkanhatunk, de több külföldi, vagy akár magyar edző szájából is elhangzott már, hogy nálunk mindenki ugyanazt a képzést kapja, legyen akár középhátvéd vagy csatár. Felcsúton ezen is változtatni fognak. „Egyéni fejlesztőprogram indul az akadémián, ami posztspecifikusan képzi a játékosokat, és pótolja a hiányosságaikat. Fontos, hogy egyéniségeket neveljünk, kihozzuk a képességeikből a lehetséges maximumot. Természetesen nem baj, ha ez csapateredményességgel is párosul, de nem az az elsődleges szempont.” Ahogy a külföldi edzők foglalkoztatása sem, noha az utóbbi időben több akadémia is abba az irányba mozdult. „Hiszek a magyar edzőkben és a fiatal generációban. Három, az edzőképzésen feltűnt tehetséges, fiatal utánpótlásedzőt már szerződtetünk. Van két horvát edzőnk is, de nem tervezem több külföldi szakember alkalmazását.” Szalait az MLSZ által bevezetett fiatalszabályról is kérdeztük. Az immár második éve alkalmazott ajánlás a tavalyi, 1995. január 1. után születettek után idén már egy évvel fiatalabb labdarúgók pályára küldését követeli meg a pluszpénzek lehívásához. Hosszútávon ez akár több, a korhatárból kieső fiatal mellőzéséhez is vezethet. „Valóban feltorlódhatnak így a játékosok, és szerintem annyi tehetség sincs minden évjáratban, mint amennyit megkövetel a szabály. Elsősorban nem azért kell játsszon valaki, mert fiatal, az edzőknek tehát komoly felelősségük van a szabály alkalmazásában. Ami egyébként jól ösztönzi őket a fiatalok használatára, akiknek azonban legalább annyit fel kell mutatniuk a pályán, mint az idősebb játékosoknak, az első csapat meze ugyanis nem járhat alanyi jogon senkinek, csupán az életkora miatt.”