Bajnoki rajt

Szombaton elkezdődnek labdarúgásunk utánpótlás-bajnokságai. A tavalyi változásokat újabbak követték, nyolccsapatosra zsugorodott az élvonal az U16-tól az U19-es korosztályig, és a kiesés rendszere is átalakult. A reformok hatásáról az előző szezon két legeredményesebb műhelyének a vezetőjét kérdeztük.

Majer Dániel A 2016/17-es bajnokságtól élesedik a harc a futball utánpótlás-bajnokságaiban. Nem mintha nagyobb trófeát adnának a győztesnek, sokkal inkább a mezőny sűrűsödése jelentheti a „magasabb színvonalú, európai mércével is versenyképes” bajnokságok kialakulását.

Az augusztus végén kezdődő idényben ugyanis már csak a legjobb nyolc utánpótlásképző egyesület csapata vehet részt az U16-os, U17-es és U19-es elitbajnokság elsőosztályú küzdelmeiben. A változtatást tavasszal hagyta jóvá az MLSZ, júniusban pedig a résztvevőket is kijelölte, alapul véve az elmúlt öt év ifjúsági és serdülőbajnokságainak első- és másodosztályú eredményét. Az így kapott huszonnégyes lista első nyolc utánpótlás-műhelye az élvonalban, a maradék tizenhat a másodosztályban indul. A kiesés, illetve a feljutás rendszerén is változtatott a szövetség. Az U19-es bajnokság eredménye ebből a szempontból semmit nem befolyásol, szeretnék ugyanis, ha ott már a játékosoknak a minél gyorsabb felnőttcsapatba áramoltatása lenne a prioritás. Ezért a kiesés sorsára az U16-os és U17-es pontvadászat együttes eredményei alapján leggyengébben szereplő műhely jut, amelynek mindhárom korosztályos csapata egy osztállyal lejjebb kerül. A feljutásról az U17-es másodosztály bajnoki címe dönt. Hogy kicsit tovább bonyolítsuk a dolgot, az U17-es másodosztály második helyezettje osztályozó mérkőzést játszik a korosztály elsőosztályú kiírásának utolsó előtti helyezettjével. Az itt elért eredmény – az egyenesági feljutáshoz hasonlóan – mindhárom korosztály jövőjéről dönt, a magasabb osztályú csapat győzelme esetén az U16-os és U19-es együttes is maradhat az élvonalban, fordított esetben viszont azok is kiesnek.

A változásokról az elmúlt öt év legeredményesebb utánpótlásműhelye, a Magyar Futball Akadémia (Budapest Honvéd) általános igazgatóját, Herczeg Vincét, valamint a második legeredményesebb egyesület, a Sándor Károly Akadémia (MTK) menedzserét, Polyák Balázst kérdeztük. „Nagyon nagy változás ez, nem lesznek könnyű mérkőzések, emelkedik a színvonal” – vélekedett Herczeg. „Mindenki előnyére válik a mezőny szűkítése, borítékolhatóan teljesen más lesz a bajnokság, minden héten ki-ki meccset játszhatnak a fiatalok, nagyobb lesz rajtuk a nyomás, ezáltal jobban is fejlődnek” – mondta Polyák. A mérkőzések száma nem változik számottevően, a tavalyi 29 helyett 28 lesz. Viszont a tavalyi három helyett idén négyszer mérkőznek meg egymással a legjobbak, ősszel és tavasszal is kétszer hét fordulóban. Herczeg Vince szerint azonban nem csak pozitív hozadékuk van az újításoknak. „Félő, hogy egy-egy másodosztályú csapat játékosai nem tapasztalhatják meg, milyen a legjobbak ellen játszani. Ki lehetne egészíteni akár egy kupasorozattal a jelenlegi rendszert, hogy ezek a labdarúgók is ízelítőt kaphassanak az élvonalból” – mondta, majd hozzátette, a kiesési szisztémával sem feltétlenül ért egyet, mert elviekben azt tartja jónak, ha minden csapat a saját sorsáról dönt. Polyák Balázs érveit sem nehéz megérteni: szerinte ne az döntsön egy játékos felnőtt csapatba küldéséről, hogy az U19-es csapat a kiesés ellen vagy a bajnoki címért küzd. Az U21-es bajnokság megszüntetése egy év tapasztalatai alapján kimondottan jó döntésnek bizonyult, kérdés: az utánpótlásból így jóval korábban kikerülő, a felnőtt labdarúgásra még nem feltétlenül készen álló fiataloknak merre vezethet az útja. „Nem vagyok sem az U21, sem az U23 híve. Azt tartom jónak, ha első osztályú klubnak van második csapata, ahol ezekkel a játékosokkal lehet kísérletezni. Mindenki másképp érik, gondoljunk a kapusokra vagy belső védőkre. Nekik remek lehetőség az NB III-as csapat, a bajnokság színvonala évről évre emelkedik. Emellett remélem, hogy a regionális utánpótlásközpontok kialakításával olyan NB II-es partnerekre tehetünk szert, amelyek az élvonalra még készen nem álló fiataloknak rendszeres játéklehetőséget adnak.”

Azért a Honvéd és az MTK akadémiáján is a fiatalítást és a minél korábbi felfelé áramoltatást helyezik előtérbe, mindkét egyesületben több, kora alapján még az U19-es csapatba beférő játékos a felnőttek között rúgja a bőrt. „Az 1998-as születésűek krémje felkerült az NB III-as csapatba. Takács Ronald és Vogyicska Bálint már az NB I-es csapat tagja. Ők biztosan nem fognak visszajátszani az U19-be, ahonnan az 1999-esek közül jelenleg Lustyik Levente és Suhodovszki Soma párhuzamosan az NB III-ban is játszik, akárcsak a jövőben Schafer András.” A Magyar Futball Akadémia tavalyi U19-es csapatából gyakorlatilag az összes, 1998-as születésű labdarúgó felkerült az NB III-as csapatba, és a gyakorlatilag U18-as csapatnak megfelelő, jelenlegi U19-esek között is kilenc játékosnak van profiszerződése. A fiatalítást sürgető tavalyi módosítások tehát – úgy tűnik – elérték a céljukat, kérdés: az idei, színvonalemelkedést elősegítő változásokról hogyan vélekedünk egy év múlva.