Puszi a bajnoknőtől

A reméltnél is jobban szerepelt az ostravai műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságon Tóth Ivett. Sebestyén Júlia tanítványa nemcsak a nyolcadik helyezésnek örül, hanem annak is, hogy kiváló eredményének köszönhetően jövőre már két magyar versenyző indulhat a kontinensviadalon.

STJ Hétfőn érkezett haza az ostravai műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságról, de ma már jégen volt a csehországi versenyen remekül szereplő, és végül a nyolcadik helyet megszerző Tóth Ivett (18). A Sebestyén Korcsolya SE versenyzője a kiválóan sikerült rövid programmal alapozta meg előkelő helyezését.

– Még pár centivel a föld felett jár? – Elég kevés idő telt az Eb óta, most kezdenek leülepedni bennem az élmények. Még szoknom kell a gondolatot, hogy nyolcadik lettem egy ilyen rangos versenyen. Persze nem tart örökké a lebegés, már visszanéztem a gyakorlatomat. Most majd jön a részletes elemzés, és annak fényében a hibák kijavítása. – Előzetesen aláírta volna a nyolcadik helyet? – Tavaly tizenegyedik lettem, most szerettem volna a tíz között végezni. A nyolcadik hely felülmúlta a reményeimet. Annak külön is örülök, hogy sikerült plusz kvótát szereznem a jövő évi Eb-re Magyarországnak. – Volt valami meglepetés a hazaérkezését követően? – Semmi különös. Nem szoktunk nagy ünneplést csapni, inkább csak összejön a család, és beszélgetünk egy jót. – Majd ha edzője, Sebestyén Júlia nyomdokába lépve ön is kontinensbajnok lesz... – Nos, akkor biztos tartanánk egy kis mulatságot... – Ostrava nincs messze. Elkísérte a család? – Nem, a szüleim és a testvérem itthon szurkoltak nekem. De nem is baj, mert nekem nem segít, ha a szeretteim ott ülnek a lelátón. Jobban szeretem, ha magamra vagyok utalva, s egyedül kell felnőnöm a feladathoz. – Nehéz eset? – Mármint, hogy én? Ezt az edzőm tudná megmondani, de szerintem nem. Jól tudunk együtt dolgozni Julival, működik közöttünk a kommunikáció, szemvillanásokból is megértjük egymást. Ja, és nem szoktunk veszekedni sem. – A francia Benoit Richaud személyében most először dolgozott koreográfussal. Mennyi idő kellett ahhoz, hogy összecsiszolódjanak? – Tavaly május végén, június elején kezdtünk el dolgozni, hogy minél előbb összeálljon a program, s minél több időm legyen a begyakorlására. Szeptemberben mutattam be a gyakorlatokat, s aztán versenyről versenyre csiszolódtak. Az volt a cél, hogy januárra legyek csúcsformában. – Menet közben mennyit változik egy-egy előadás? – Amiről úgy érzem, hogy nem kényelmes, vagy ha több pontot érő belemenetelt találunk, akkor cserélünk, de ez természetes. – Akkor ez igazi csapatmunka. – Teljes mértékben az. – A rövid programját Michael Jackson számaira adta elő. A lassú és érzelmes Earth Songgal kezdett, ami nem éppen szokványos. – Egyéniben tényleg nem nagyon szokták használni, nekem is kihívás volt. Szerettem volna modern zenére korcsolyázni, és ez be is jött. Az idei legjobb pontszámot könyvelhettem el, s a hatodik helyről várhattam a kűrt. – Ha otthon lazít, akkor is feltesz egy Michael Jackson-lemezt? – Sokféle zenét hallgatok, Jackson a kedvenceim közé tartozik. Az edzőmmel és a koreográfussal együtt állítottuk össze a zenét; úgy érzem, jól döntöttünk, illik az egyéniségemhez. – A koreográfiába beleszólt? – Nem, az teljesen Benoit érdeme. Persze már az első találkozásunk előtt megnéztem több olyan versenyző gyakorlatát, akinek ő készített koreográfiát. Azután pedig sok-sok beszélgetés kísérte az alkotó munkát. Meg kellett ismernünk egymást, össze kellett csiszolódnunk, közösen kellett ráéreznünk arra, mi az, ami jól áll nekem, s mi az, amit remélhetően a pontozók is értékelnek majd.

– Mennyi idő egy koreográfia kimunkálása? – Most nagyjából két és fél hétig tartott. Benoit később is eljött, együtt formáltuk, alakítottuk a gyakorlatokat. A programot mostanra teljesen magaménak érzem. Igaz, vannak még olyan részek, amelyeket jobban, hatásosabban ki lehetne fejezni, ám ehhez idő kell. Lépésről lépésre lesz egyre jobb, s azt hiszem, jövőre érik be igazán. Szerintem jó úton járunk. – Gyaníthatóan a pontozók szerint is, hiszen a kűrjére 111,16 pontot kapott, s ez a szezonban az eddig a legjobb eredménye. – Elégedett vagyok az ostravai szerepléssel, már csak azért is, mert nagyobb nyomás volt rajtam, mint az évad korábbi megmérettetésein. Hiszen még nem indultam ilyen nagy versenyen, nem korcsolyázhattam ilyen népes közönség előtt. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a kűr végén rontottam, de reményeim szerint a vb-re sikerül kijavítani ezeket a hibákat. – A remek rövid programnak köszönhetően a kűrjét az utolsó csoportban mutathatta be. Miként viszonyulnak a többszörös Európa- és világbajnok sztárok egy fiatal magyar versenyzőhöz? – Egyik nap a két év kihagyás után, 29 évesen visszatérő háromszoros Európa- és egyszeres világbajnok Carolina Kostnerrel szálltam be egy liftbe. Nagyon közvetlen és kedves volt, néhány szót beszélgettünk is. Azt javasolta, figyeljek a részletekre, próbáljak minél több élményt elraktározni a versenyről. Búcsúzóul kaptam tőle egy biztató puszit. – S ön mivel biztat minket a vb kapcsán? – Az a célom, hogy addig is tovább csiszoljam a programokat, hogy minél inkább összeálljon a technika és az előadás is. – Megvan már a programja Helsinkiig? – Németországban és Luxemburgban indulok majd egy-egy versenyen, aztán március végén jöhet a világbajnokság.