Honnan jönnek a jövő Messijei?

Nem olcsó, hosszú távon mégis célravezetőbb lehet saját nevelésű futballistákat alkalmazni a nagy európai labdarúgókluboknak. Az akadémián felnövő játékosok sokszor nem is nevelőklubjuk színeiben váltják meg a világot, az értük kifizetett milliókkal azonban így is visszaadnak valamit anyaegyesületüknek. Cikkünkben utánajártunk, melyek Európa legkiválóbb utánpótlás-nevelő műhelyei, valamint melyekben élvezi a játékosok eladása és melyekben az első csapatba való beépítése a prioritást.

Majer Dániel A futball a pénzről szól és pusztán a csapatok bankszámlája dönti el, hogy melyikük ér el kiemelkedő sikereket – mondják a pesszimista drukkerek. Noha ebben sok igazság van, önmagában a pénz még nem nyeri meg a mérkőzéseket, sőt, a legjobb játékosok összevásárolgatása sem vezet hosszú távon eredményre. Így aztán Európa élklubjai is kénytelenek az utánpótlás-nevelésre fókuszálni, noha nem mindig a legnagyobb sikereket elérő együttesek azok, amelyek a legjobb akadémiákat működtetik. Mindegyikük más filozófiát követ, akad, amelyik egyértelműen saját felnőttcsapatába szeretné kinevelni a tehetségeket, így elkerülni a milliókért való igazolást, míg mások „exportra” rendezkednek be és a fiatalok minél előbbi eladását tartják szem előtt. A kettő persze nem zárja ki egymást, hiszen jócskán megnöveli valakinek az értékét, ha már nagyon fiatalon bizonyítani tud a felnőttek között.

De nézzük, melyek manapság azok az akadémiák, amelyek Európa legjobb játékosait nevelik. Nem is kell olyan messzire mennünk, hogy találjunk egyet, az ötszörös szerb bajnok FK Partizan ugyanis a határ túloldalán csak úgy ontja magából a fiatalokat. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által létrehozott Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) 31 európai bajnokságban készített felmérése alapján a belgrádiak mindenki másnál több modernkori futballistát neveltek ki az elmúlt években. Csak, hogy néhányat említsünk: az azóta a Liverpoolban futballozó Lazar Markovic, a Benficában játszó Andrija Zivkovic, vagy az Interben villogó Stefan Jovetic is innen indult el. Ha a szerb helyett inkább a horvát határ felé vesszük az irányt, előbb-utóbb szintén eljuthatunk az egyik európai viszonylatban is kiemelkedő akadémiára. Az elmúlt 12 szezonból 11-ben bajnoki címet ünneplő Dinamo Zagreb a jelenlegi horvát válogatottba is számos játékost adott már, többek között a Real Madrid nélkülözhetetlen középpályása, Luka Modric, a liverpooli Dejan Lovren, vagy az Atletico Madridban játszó Vrsaljko is itt nevelkedett. És hogy mennyire hatékony a klub utánpótlás-nevelése, azt jól mutatja, hogy évente nagyjából 1,4 millió eurót költ átigazolásra, ami elképesztően kevés. Találunk példát ettől teljesen eltérő szemléletre is. Ehhez elég megnézni az Athletic Bilbaót, amely a CIES szerint a jelenlegi első keretének 63 százalékát a saját akadémiáján nevelte ki, ami rekord az európai topligákban. Persze ha hozzátesszük, hogy a csapatban kizárólag baszk, de legalábbis baszk felmenőkkel vagy valamilyen erős kötődéssel bíró futballistákat alkalmaznak, ez a szám már nem is olyan meglepő. Természetesen azért ők is eladják a tehetségeiket, ha arról van szó, ahogy azt a Manchester Unitedben szereplő Ander Herrera, valamint a Swansea-t erősítő Fernando Llorente esete is kiválóan illusztrálja.

Ami Hollandiát illeti, először nyilván mindenkinek az Ajax jut eszébe, ha utánpótlás-nevelésről és akadémiáról van szó. Róluk később még lesz szó, de annak ellenére, hogy e téren még mindig az amszterdamiak számítanak az etalonnak (az Európa Liga döntőjébe is kirívóan fiatal csapattal jutottak be), a Feyenoordnak sincs miért szégyenkeznie. Az együttes a múlt hét végén ünnepelte 15. bajnoki címét, tíz éve azonban még korántsem volt ilyen rózsás a helyzete. A pénzügyi gondok hatására újranyitotta korábban bezárt akadémiáját, amely mostanra olyan szintre jutott, hogy a jelenlegi bajnokcsapatból tizennégyen is ott végeztek. A klub filozófiája, amely szerint minden szezonban legalább két végzőst be kell építeni a felnőttcsapatba, kifizetődőnek tűnik. Hogy ezek a játékosok nem csak a Feyenoordban állják meg a helyüket, jól mutatja, hogy a legutóbbi világbajnokságon a holland válogatott öt tagja is a Varkenoordra járt. A Premier League-t a világ egyik legerősebb bajnokságának tartják, azt azonban talán az egyszeri futballrajongó sem találná el elsőre, hogy az angol első osztály nyolcadik helyén álló Southampton az elmúlt évek egyik legsikeresebb utánpótlás-nevelő műhelyének bizonyult az elmúlt években. A klub angol válogatottak sorát nevelte ki, Theo Walcott, Adam Lallana, Alex Oxlade-Chamberlain és Luke Shaw itt kezdte, de a Real Madrid sztárja, Gareth Bale is a klub akadémiájának „csúcsterméke”. A szigetország legjobb akadémiájának ezzel együtt a Manchester United létesítményét tartják, amely a kilencvenes években az azóta legendássá váló Beckham, Giggs, Butt, Scholes és Neville-testvérek alkotta csapatot is kinevelte. A maiak közül pedig Pogba, Gerard Piqué és Danny Welbeck is a vörösök felfedezettjének számít, akik régóta tartják hagyományt, hogy meccsnapokon a keretbe neveznek legalább egy végzős játékost.

Végezetül pedig nézzük a legjobbakat. Portugália az elmúlt 20 évben valóságos ellátójává vált az európai topcsapatoknak. A luzitánok akadémiái közül a pályafutása kezdetén Cristiano Ronaldót is soraiban tudó Sporting központját tartják a legjobbnak. A 2016-os Európa-bajnok portugál válogatottban tíz Sporting-nevelés szerepelt, a klub jelenlegi első keretében pedig 11 saját nevelés rúgja a bőrt. Kicsit északabbra evezve, de továbbra is délen maradva a két spanyol gigász közül az egyik, a Real Madrid akadémiája is megér egy misét. Noha a királyiakat sokkal inkább a világ aktuálisan legjobb játékosainak összevásárlásával azonosítják, a La Fábricának (A gyár) becézett akadémiájuk így is világszínvonalú. Az onnan kikerülő tehetségek 14 különböző csapaton kell átverekedjék magukat ahhoz, hogy eljussanak az első keretbe, a folyamat végén tehát értelemszerűen csak a legjobbak legjobbjai maradnak versenyben, de ez még nem jelenti azt, hogy a többiek ne tudnának más, európai szintű csapatba szerződni. Többek között Dani Carvajal, a már a Portóban védő Iker Casillas és a spanyol válogatott Jesé is Real-nevelés, de a gyárból érkezett például a Manchester United egyik húzóembere, Juan Mata is. Johan Cruyff, Marco van Basten, Frank Rijkaard, Dennis Bergkamp, Wesley Sneijder, Edwin van der Sar, Patrick Kluivert. Néhány azok közül a klasszisok közül, akiket az Ajax adott a világ futballjának. Az amszterdamiak hosszú évtizedek óta megkerülhetetlen tényezői a fiatalnevelésnek, és noha az elmúlt húsz évben nélkülözték a kiugró sikereket, az idén ismét lehetőségük adódik komoly trófeát nyerni, hiszen most szerdán az Európa Liga döntőjében játszanak. Az akadémiájukat hihetetlenül szigorúnak és teljesítménycentrikusnak tartják, egy szempillantás alatt megválnak attól, aki csak egy kicsit is az elvárt szint alatt teljesít. Ez a szemlélet megmutatkozik a jelenlegi együttesükben, amelyben alig több mint húsz év az átlagéletkor, a csapatban ugyanis már a 17-20 éves fiatalok is rutinos rókákat megszégyenítő magabiztossággal és megingathatatlan hittel lépnek pályára a több tízezres nézőszámű európai kupameccseken. Mintha csak a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy valaki ennyi idősen európai kupadöntőt játszik a Manchester United ellen.

Mielőtt elérkezünk az etalonhoz, az akadémiák királyához, egy pillanatra még nézzünk be Bajorországba is helyi óriáshoz, a Bayern Münchenhez. A német rekordbajnok évi 3 millió eurót öl az akadémiájába, ami igencsak bagatell összeg az onnan kikerülő játékosok későbbi piaci értékéhez képest. Húsz évvel ezelőtt a bajorok teljesen átszervezték az utánpótlásukat, ami finoman szólva is busásan kifizetődött. A 2014-es brazíliai vb-n az aranyéremig menetelő német válogatottban Toni Kroos, Bastian Schweinsteiger, Philipp Lahm, Thomas Müller és Mats Hummels képviselte a Bayern-iskolát, és többé-kevésbé ők voltak azok, akik a klubot hozzásegítették az elmúlt években mutatott elképesztő hegemóniájához is. De mégsem akkorához, mint amekkorához a La Masia növendékei a Barcelonát. A katalánok óriási utánpótlás-nevelő központja manapság a világ legjobbjának számít és nem csak azért, mert már a legkisebbeknek is a nagycsapat által tökélyre fejlesztett tiki-taka stílust oktatja. A Barcelonára is igaz, hogy rengeteg fiatalja bukik el az első csapat felé vezető úton, de ennek ellenére remekül helytáll más, európai csapatokban, a topjátékosok viszont mindenkinél magasabb csúcsokat érnek el. A 2011-es aranylabda szavazás végső esélyesei közé három olyan labdarúgó került be (Messi, Iniesta, Xavi), aki a La Masián nevelkedett, a 2010-es, Spanyolországot első vb-sikeréhez vezető együttesből heten a Barcában nevelkedtek, egy 2012-es spanyol bajnokin pedig az is megtörtént a csapattal, hogy mind a tizenegy kezdőjátékosa saját nevelés volt. Mindezt úgy, hogy közben sorra döntötte a rekordokat. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.