Nagy visszatérés

Aho Nina a tavaly nyári kényszerpihenő után újra helyet kapott az U20-as kosárlabda-válogatott keretében. Az Amerikából hazatért irányítónak merész tervei vannak az A divíziós Európa-bajnokságon.

Lakner Gábor Az A divíziós Európa-bajnokságra készülő U20-as női kosárlabda-válogatott székesfehérvári edzőtáborában a csapat irányítójával, az amerikai egyetemi bajnokságból a nyári szünetre hazatért Aho Ninával beszélgettünk. A huszadik születésnapját a jövő szombaton ünneplő kosaras a Duquesne Egyetem színeit képviseli, első, tengerentúlon töltött évadában pedig az országos főtáblára jutott csapatával. – Mikor repültél haza Pittsburgh-ből? – Az Európa-bajnoki felkészülés kezdete előtt három héttel, így volt időm kicsit pihenni, és a családommal lenni. Közben persze az előírt program szerint készültem, kondiztam, futottam, kosárra dobtam, és mindent hozzátettem, amit csak tudtam.

– Hogyan sikerült az első, Amerikában töltött évad? – Kicsit hullámzó volt, ugyanúgy, ahogyan a csapatomnak is, de annyira nem volt vészes. A saját igényemnek nem feleltem meg teljes mértékben, de nem lógatom a fejemet, próbálok előrenézni, és a következő idényre koncentrálok. Összességében nagyon boldog vagyok, és nagyszerűen éreztem magamat kint. – Néhány kiló izmot szemlátomást rádpakoltak. Miben fejlődtél a legtöbbet? – Tény és való, megerősödtem az egy év alatt. Nagyon sokat fejlődtem mentálisan, megtanultam, hogyan kell kimászni a kisebb gödörből, akárcsak azt, hogyan tudom felturbózni az önbizalmamat. A pályán azt sajátítottam el, hogyan tudom kihasználni a fizikumomat, mert bizony jóval erősebb vagyok a többieknél. – Milyen volt újra találkozni a régi csapattársakkal? – Örülök, hogy itt vagyok, és újra látom a lányokat. Két év után találkoztunk újra, hiszen tavaly a térdemmel voltak problémáim, így nem tudtam játszani a válogatottban, Amerikából pedig nem volt lehetőségem hazajárni az összetartásokra. Nagyon hiányoztak már a társaim, úgy érzem, visszatértem a kis családomhoz. Már az első öt-öt elleni edzésen látszott, hogy jól ismerjük egymást,. Azért csak együtt játszunk négy éve! – Az idén új szövetségi edző irányítja az U20-as válogatottat. Milyen vele a munka? – Cziczás Lászlót korábban is ismertem, beszéltem is vele a válogatottról, miután kinevezték. Nagyon szeretem az edzéseit, szerintem keményen is dolgozunk, eddig elégedett lehet velünk. – Mit vársz a magyar válogatottól az Európa-bajnokságon? – Mondtam a lányoknak és a stábnak is, hogy a négy közé szeretnék jutni, utána pedig érmet nyerni. Az a lényeg, hogy minél keményebben játsszunk, küzdjünk egymásért, és ha így lesz, tudunk némi meglepetést okozni az Európa-bajnokságon. – Meddig maradsz idehaza? – Augusztus tizenhatodikán repülök vissza Amerikába, tehát az Európa-bajnokság után lesz még egy hónapom, amelyet otthon tölthetek. Addig sem állok le, de onnan kezdődik az igazán kemény munka az új évad előtt. További korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.