Tóth Orsi mindent vitt

Aranyérem, a legértékesebb játékosnak járó díj, All Star-csapattagság, pontkirálynői cím – nem akadt olyan trófea, amelyet ne szerezett volna meg Tóth Orsolya a debreceni U18-as 3x3-as kosárlabda Európa-bajnokságon. A legfontosabbnak mégis a győzelmet tartja, amelyről azt vallja: igazi csapatként érték el.

Lakner Gábor A magyar leányválogatott győzelmével véget ért U18-as 3x3-as kosárlabda Európa-bajnokságon (új nevén: Európa Kupán) együttesünk vezére, Tóth Orsolya az aranyérem mellett egyéni elismerésekkel is gazdagodott. Ő lett a torna legértékesebb játékosa, beválasztották az All Star-csapatba, és holtversenyben a pontkirálynői címet is megszerezte. Beszélgetésünkkor azonban elsősorban az aranyérem került szóba, hiszen az egyéni elismeréseknek örül ugyan a Vasas Akadémia néhány napon belül a tizenhetedik születésnapját ünneplő játékosa, de mégiscsak a győzelem a legfontosabb.

„Az idén februárban keresett meg Földi Attila, a válogatott edzője azzal, hogy szívesen látna a válogatottban. Megismerkedtem a szakággal, és egyből megtetszett, amivel szembesültem. Nagyon fekszik nekem, hogy gyors a játék, kevés a kötöttség, szabadon lehet kosárlabdázni, nagy teret kap az egyéni játék. Ami még szimpatikus, hogy itt nem fordulhat elő, hogy valaki a kispadon ragad, mert a négy játékos folyamatosan váltja egymást. Attila ráadásul rengeteget foglalkozott minden játékossal, a pályán és a pályán kívül is jó a kapcsolatunk” – mondja a nem túl régre visszanyúló kezdetektől Orsi, aki júniusban már részt vehetett az U18-as 3x3-as vb-n Kínában. Akkor a csapat a dicséretes negyedik helyen zárt, amire az első nap után kevesen gondoltak volna, hiszen a válogatott két vereséggel nyitott, majd csodával határos módon jutott tovább a csoportjából.

„Kemény csoportban szerepeltünk, hiszen az Egyesült Államokban és Ausztráliában is nagyon népszerű a kosárlabda, és jóval több a játékosuk, mint nekünk. Tőlük ki is kaptunk, de aztán a svájciakat és a japánokat megvertük, és úgy alakultak az eredmények, hogy továbbjutottunk. Szerencsénk is volt, de megdolgoztunk érte, amit nekünk tennünk kellett a továbbjutásért, azt megtettük. Aztán a spanyolok legyőzése nagy fegyvertény volt, és a csehektől is csak egy szerencsétlen, palánkos kétpontossal kaptunk ki. A bronzmeccsről nem nagyon érdemes beszélni, tíz percet pihentünk az elődöntő után, teljesen fáradtak voltunk az oroszok ellen. Ezzel együtt nagy élmény volt a torna, bizakodva vártuk a debreceni Európa-bajnokságot, ahol minimum döntőt vártunk magunktól, de az egész felkészülés alatt arról beszéltünk, hogy meg akarjuk nyerni.” A hagyományok köteleztek is a döntős szereplésre. Két éve Minszkben aranyérmes lett a leányválogatott, tavaly Debrecenben pedig másodikként zárt Földi Attila együttese. A vb-csapathoz képest egyetlen változás történt, Balogh Júliát Tenyér Zsófia váltotta Debrecenben.

„A vébével ellentétben ezúttal jól kezdtünk, magabiztosak voltunk a csoportkörben. Az egyik legnehezebb meccsünk a franciák elleni negyeddöntő volt. Nagyon jó csapatuk van, és meggyőződésem, hogy ha nem velünk találkoznak a nyolc között, akkor éremért játszanak. Úgy érzem, volt náluk gyengébb csapat a négy között. Nagy küzdelemben megvertük őket, aztán az elődöntőben, a hollandok ellen már magabiztosan nyertünk. És akkor jöttek megint az oroszok, de ezúttal nekünk is volt energiánk küzdeni, nem úgy, mint Kínában.” Az időjárás miatt a szabadtérről terembe került finálét az ellenfél kezdte jobban, de a magyar csapat 6-9-ről fordítani tudott, és 12-9-es sikerével megszerezte az aranyérmet. „Az volt a legjobb, hogy csapatként fordítottunk. Előbb Révész Boróka dobott kosarat, aztán Tenyér Zsófi jött, duplával, én is betaláltam kintről, és a végén Jáhni Zsófi lezárta a meccset. Mindenki hozzátette a magáét, ezért tudtunk nyerni. Nagyon egységesek voltunk, és hatalmasat küzdöttünk egymásért. Minket nem zavart, hogy terembe kellett költöznünk, ott is nagyon sokan szurkoltak nekünk. Teljesen más volt így játszani, mint Kínában, ahol a távolság miatt csak a stábtagok drukkoltak nekünk. Természetesen nagyon örültünk a győzelemnek, amit aztán meg is ünnepeltünk.” Tóth Orsi az Eb után visszatért a Vasasba, ahol már az előző évadban is az NB I-es felnőttcsapatban szerepelt. A nyári alapozást végigdolgozta az együttessel. A kispálya után tehát következik a nagypálya, de az előbbitől sem szakadna el végleg. „A nyáron ifjúsági olimpiát rendeznek, és természetesen újra lesz Európa-bajnokság is. Nagyon szeretnék mindkettőn szerepelni a háromszor hármas válogatottban, igazán a szívemhez nőtt a szakág.” Egyéb korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.