A produktivitás a kulcs

Jelentős változásokról döntött az MLSZ elnöksége. A célok ugyan változatlanok az ifjú labdarúgók szerepeltetését illetően, a fiatalszabály kudarca okán új ösztönzési rendszerre volt szükség. A szövetség így a produktivitási rendszer bevezetése mellett döntött, amely kizárólag a teljesítmény, illetve a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Leiner Soma - utanpotlassport.huLáttuk, érzékeltük hétről-hétre, hogy szép lassan csődöt mond az MLSZ fiatalszabálya. Az egykor sikeres kezdeményezés a mostani évadban rendre csalódást keltő adatokkal szomorította el a honi futball kedvelőit, a klubok többsége pedig nemet mondott az U20-as játékosok szerepeltetésére.

Az utóbbi napokban, hetekben így nem csoda, hogy a szövetség vezetői, köztük Csányi Sándor elnök is kritikus véleményt fogalmazott meg az ifjú labdarúgók játékidejével kapcsolatban. Várható volt, hogy az MLSZ hamar dönt a fiatalszabály sorsáról, és új koncepciót dolgoz ki a helyzet javítására. Megszületett tehát a döntés, az elnökség az úgynevezett produktivitási rendszer bevezetése mellett döntött. A nyártól életbe lépő ösztönzési szisztéma kizárólag objektív eredményességen alapul. Az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek. Az új támogatási rendszerben a női szakág egyesületei és labdarúgói is részt vesznek. Fontos: az NB II-ben mind a hazai játékosokra, mind a fiatal játékosokra vonatkozó eszközrendszer változatlan marad. Alaptámogatásban részesül a TAO-rendszeren keresztül valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet. Ennek mértéke igazodik a sportszervezet méretéhez és szintjéhez (csapatok bajnoki osztálya). Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás- és felnőttválogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő játékost nevel a klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.

Megmarad ugyanakkor a közelmúltban bevezetett és sikeresnek bizonyult nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. Ennek célja az átgondolt átigazolási politika, és a nevelőegyesületek képzési munkájának elismerése. Érdekesség, hogy a honlapunknak nyilatkozó George F. Hemingway hasonló rendszer kiépítését szorgalmazta. A Budapest Honvéd tulajdonosa néhány héttel ezelőtt úgy vélekedett, hogy azt a három-négy honi akadémiát kell kiemelkedő mértékben támogatni, amelyek európai szintű munkát végeznek. Kérdés azonban, hogy ezen támogatások mekkora összegekkel járnak, és milyen mértékben jelentenek előrelépést az akadémiai rendszerben. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.