Gyereksúly

Testes, japán férfiak, határozott terpeszállás: a szumóról általában ezek a képek jutnak eszünkbe. A távol-keleti sportág azonban az alig hatvan kilós fiatalok körében is népszerű – bizonyítja ezt U16-os, U18-as és U21-es korcsoport. A kölcsönös tisztelet és a pillanatok alatt eldőlő győzelem sportjáról Tar Mihállyal, a Magyar Sumó Szakszövetség szakmai alelnökével beszélgettünk.

Sajó Annamária – Tévhit lenne, hogy a szumó a nagy, testes férfiak sportja? – Teljes mértékben, amely azért alakulhatott ki, mert a sportág hallatán az emberek fejében a japán profi szumó villan fel, amelyet csak férfiak űzhetnek, egyetlen kategóriában, az openben. A méret azonban már itt is folyamatosan csökken, a korábban jellemző kétszáz-kétszázhúsz kilós súly egyre ritkább. Valószínűleg azért, mert egyre több külföldi sportoló – köztük a magyar Tóth Attila –csatlakozik a japán profikhoz, így egyre nagyobb szerepet kap a gyorsaság és a robbanékonyság. Az amatőr szumót azonban súlyra való tekintet nélkül mindenki űzheti. – Az U-16-os és U-18-as utánpótlás súlycsoport ötvenöt kilogrammtól száz kilogrammig terjed. Mi jelenthet kihívást egy zsenge, alig hatvan kilós gyereknek a sportágban? – Például a nemzetközi versenyeken természetes, kis nadrág nélküli mawasi viselet elfogadása, valamint a távol-keleti tradíciók átvétele, megszokása. – A fiatalok edzésmódszere miben tér el a felnőttekétől? Ebben a korban a speciális előkészítő gyakorlatok minél pontosabb elsajátítása a legfontosabb. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a technikai, taktikai alapok tanítására, nagy szériaszámban véghezvitt szituációs gyakorlatok és játékos elemek beépítésével. – A küzdősportokban nagy hangsúlyt kap a testalkat, ám egy kamasz szervezete rengeteget fejlődik. Felismerhetők így az igazi tehetségek junior korban? – Ez a kor edzőnek és versenyzőnek egyaránt kihívást jelent, hiszen alkalmazkodniuk kell a testi sajátosságokhoz, a sok esetben ezzel járó eredménytelenséget pedig lelkileg kell kezelniük. Ebben az időszakban a koraérett gyerekek előnyt élveznek eredményességben, a többiek viszont taktikai elemekkel kompenzálhatják hátrányukat. A tehetség azonban felismerhető, hiszen a sportoló mozgásán lehet látni fejlődési lehetőségeit. A mai világban inkább a szülői háttér, a szorgalom és a kitartás hiánya jelenthet nagyobb akadályt. – Mentalitásban is fejlesztik a fiatalokat, vagy inkább a fizikumra fektetnek hangsúlyt? – Nagyon sok sportágban fejben dől el a győzelem, a szumóban pedig ez még fokozottabban jelentkezik. Egy hibás döntés és mozdulat nehezen korrigálható, egy-két másodperc alatt éves munka veszhet kárba. A fizikum is fontos, hiszen ez segít hozzá a taktika végrehajtásához, így a robbanékonyság, a gyorsaság, a laza ízületek fejlesztése is szükséges. – Milyen mondandója lehet annak a sportágnak a fiatalok számára, amely egy távoli kultúra meghatározó hagyománya? – Már a formagyakorlat, egymás üdvözlése is jelzi a fegyvertelen, tiszta küzdelmet. Az európai fiatalok számára a versenyek légköre, a fegyelmezettség, valamint az eredmény és a bírói döntés szó nélküli elfogadása az igazi kihívás. Mindezek segítenek megismerni a keleti ember mentalitását, fegyelmezettségre, önfegyelemre, kölcsönös tiszteletre tanítanak. – Szoros az átmenet a birkózás és a szumó között, ám előbbi olimpiai sportág, utóbbi nem. Miért válasszák a fiatalok az önök sportágát? – Nagyon sokan párhuzamosan művelik a két sportágat, pontosan az átfedés miatt. Az utóbbi években bekerültek olyan szabályok a birkózásba, amelyek a szumóban is alapelemként érvényesülnek. Nálunk azonban a pillanat műve a győzelem, ezáltal minden egyéni adottság külön-külön még jobban érvényesül, győzelmet jelenthet, s az ellenfélnek minimális a javítási lehetősége. Az egyszerű szabályok pörgős versenyeket eredményeznek, így a papírforma ellenére mindenkinek van esélye a győzelemre! – A szumó nem olimpiai sportágként szerepel a Világjátékok műsorán, amelynek megrendezésére Magyarország is pályázott. Mit gondol, mit jelentene egy hazai szervezésű világverseny a magyar szumónak? – Jó néhány Európa-bajnokságot rendeztünk, de sajnos ezzel a magyar szumó helyzetén nem sikerült javítanunk. A kevés médiamegjelenés és az anyagilag veszteséges rendezés ugyanis nem sok előrelépést jelentett, ezért a 2017-es Világjátékok nagyban segítené a sportág fejlődését. Különösen hosszú távon adhatna neki nagy lökést, hiszen megfelelő anyagi háttérrel és médiatámogatással elnyerné méltó helyét a hazai sportágak között.