- UtánpótlásSport - https://www.utanpotlassport.hu -

Az ihletett pillanatokért

A junior és a felnőtt korosztályban is nagy feladatok várnak az idén a birkózó kadet-világbajnok Németh Zsanettre. Súlyos műtét után fél év alatt letudta az eredetileg egyévesre tervezett kényszerpihenőt. A MOL tehetséggondozó programjának kedvezményezettje január 21-én, ma húsz éves.

Szekeres István Németh Zsanett a magyar női birkózás első világbajnoka. 2011-ben Szombathelyen gyűrte le a 70 kilósok mezőnyét. Ez sporttörténelmi tény marad az idők végezetéig, a főhősnek pedig dicsőség forrása lesz még nagymama korában is.

Másoknak az idő statisztikai adattá szürkíti.

NZs.-profilkép [1]

Profilkép az FB-oldaláról

Az meg végképp kikophat a kollektív emlékezetből, ahogyan nyert. Nem a döntőből származik a legfontosabb üzenet. Hanem a török Gamza Durukan elleni negyeddöntőből. A harmadik menet végén úgynevezett összekapaszkodás döntött. A kadet Eb-bronzérmes ellenfél lett a kedvezményezett. Zsanett állt előtte a szőnyegen, kiszolgáltatottan, tíz százaléknál is kevesebb eséllyel, mert majdhogynem fizikai képtelenség győztesen kijönni ilyen helyzetből.

De ő kijött. Kilépett a fogásból, és ledöntötte a törököt. Erre a nagyon jó birkózó is csak akkor képes, ha tűhegyesen koncentrált, és hatalmas akarat munkál benne.

Ihletett állapotnak nevezhetjük. Aki képes eljutni ide, az mindenre képes.

Ezért egyértelmű, hogy Németh Zsanett a magyar birkózás egyik legnagyobb ígérete.

2012-ben majdnem megtört a pályafutása. De nem hagyta.

„Folyton kiugrott a térdem – emlékezik. – Fájdalmas is, zavaró is volt. Így nem lehet normálisan felkészülni, márpedig junior-vébé állt előttem. Két orvos azt állapította meg, hogy nem szakadt el a keresztszalagom, mígnem a Sportkórházban kimondták, hogy mégis. Augusztus elején operáltak. A teljes gyógyuláshoz egy évet jeleztek előre.”

Amikor most beszélgettünk, elsősorban arra voltam kíváncsi, hogyan lehet a hosszú kényszerpihenő alatt fejben, mentálisan mégis erősödni. Ha úgy tetszik, versenyben maradni azokkal, akik közben naponta edzenek. Az ember végiggondolja, szükség esetén újra is értékeli az addigi útját, van ideje elemezni az egyes fogásoknak még a legapróbb mozzanatát is, netán új stratégiát összerakni.

Berhidai nevelőedzőjével, Nesó Sándorral [2]

Berhidai nevelőedzőjével, Nesó Sándorral

Zsanett ebben nem volt partner. „Persze, van ilyen” – mondta. De arról kezdett beszélni, mit érzett, mit tett valójában. „Mindennap arra gondoltam, milyen jó lenne futni, de az akkor is lehetetlen volt, amikor a gipsz után térdgép került rám. Szeptembertől viszont már jártam iskolába, és minél több időt akartam az edzőteremben is eltölteni, együtt a többiekkel, a szőnyeg közelében. Az adja a legtöbb erőt a gyógyuláshoz. A januári kontroll azt állapította meg, hogy ritkamód gyorsan javul az állapotom, így óvatosan edzeni is elkezdhetek. Úsztam, kerékpároztam, majd végre futhattam is. Az egyévesnek jósolt kényszerpihenőt a felére szorítottam le.”

A szent türelmetlenség mellett azonban az óvatossága is példaértékű.

A felépülést gyógytorna segíti. A sportolók többsége azonban hamar lemond róla, amikor úgy érzi: már teljesen rendben van. Zsanett a fél hatos kelés kellemetlensége ellenére is becsülettel eljárt a tornákra, mert tudta, szükség van rájuk.

Tíz hónappal a műtét után megnyerte a bukaresti juniorversenyt, majd újabb hónap elteltével ezüstérmes lett a korosztály Európa-bajnokságán.

Most ismét teljes év áll előtte, nagy feladatokkal: felnőtt-csapatvilágbajnokság, Eb, majd vébé a felnőttek és a juniorok között. A mesterei a fokozatosság elvét vallják: neki most elsősorban a saját korosztályát kell legyőznie, az idei fő versenye a junior-világbajnokság.

A távlatok? „Rióba nehéz kvalifikációs tortúrán át lehet eljutni, de ott leszek, és az első ötbe akarok kerülni. Az én igazi olimpiám azonban a 2020-as lesz.”

De előbb a hétköznapok jönnek, rengeteg munkával. Nem sajnálja rá az időt, az energiát. Tudja: azt, hogy újra és újra átélhessen ihletett pillanatokat, nem adják ingyen.

VÁZLATOK NÉMETH ZSANETT PORTRÉJÁHOZ
Berhida. A Veszprém megyei kisváros birkózása nagy hagyományokra tekint vissza. Életerejét mi sem jellemzi jobban, mint hogy ma is működik a Berhidai Birkózó Ifjúsági és Diák SE, miközben a megyeszékhelyen kívül mindenütt megszűnt a szakosztály, párhuzamosan a bányászat és az ipar leépülésével. Zsanett hatévesen itt kezdett, igaz, eleinte csak a bátyját kísérte el az edzésekre. Nesó Sándor volt a nevelőedzője, ő tanította meg birkózni. („Amikor hétvégéken hazamegyek, meg-meglátogatom” – mondja a leghíresebb tanítvány.) Diákolimpiát először már Mohácsi László irányításával nyert. Az útja természetesen a megyeszékhelyre vitte tovább, ma a Veszprémi BC és a Csepeli BC színeiben versenyez.
Vorobjova. Az orosz Natalja Vorobjova az ifjú birkózó hölgyek nagy példaképe. Huszonegy évesen nyerte meg a londoni olimpiát a 72 kg-ban, a döntőben az ötszörös világbajnok, bolgár Zlatevát két vállra fektette. Tavaly kétszer is kikapott, először a lengyelországi Spalában, majd Budapesten, a vébé-fináléban. „Nagyképű benyomást keltett – mondja Zsanett. – A világbajnokságon magabiztosan vezetett a döntőben, amikor teljesen feleslegesen újabb támadásba kezdett, a karja azonban beakadt, és a kínai tusolta.” De a véleménye nem változott: „Sokat lehet tőle tanulni. Nagy vágyam, hogy menjünk el egyszer oroszországi edzőtáborba. Vele is birkózhatnék.”
Dicséret. Nagy Lajos, a női utánpótlás-válogatott mestere nagyon elégedett Zsanett szorgalmával és profi szemléletével. „Alig néhány héttel a súlyos műtéte után már közöttünk volt. Januárban újrakezdhette az edzéseket, s az úszás és a kerékpározás mellett óvatosan már kocogott is. Május közepén elindult a felnőtt-bajnokságon, és kikapott a kanadai, amúgy magyar állampolgár Vanessa Wilsontól. Alig tudtam megvigasztalni, hogy hiszen ez az első versenye az operációt követően, a formába lendüléshez idő kell. Két héttel később Bukarestben már első lett.”