- UtánpótlásSport - https://www.utanpotlassport.hu -

Utánpótlás az élvonalban

reb Noha a 40 éves Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a válogatott menedzsere és kapusedzője volt, irányította a Budapesti Honvéd vízilabda-szakosztályát, ráadásként ügyvezető-elnökhelyettesként dolgozott, mégis a sportvezetők „utánpótlásába” tartozik azzal, hogy január óta az egyesület ügyvezető elnöke lett.

„Az üzleti életben a korombeliek már-már rutinosnak számítanak, ott jóval fiatalabbak kerülnek felelős beosztásba, a sportban viszont valóban lassabban zajlik a generációváltás. Óriási kihívás és tanulási folyamat a nagy tradíciókkal bíró klubot vezetni, de mindent megteszek azért, hogy sikerüljön ” – jegyzi meg tágas irodájában, ahol kis túlzással 0-24-ben dolgozik azóta, hogy januárban az egyesület ügyvezetője lett (az elnök dr. Simicskó István honvédelmi miniszter).

gergely [1]

Gergely István a Honvéd ügyvezető elnöke

Gergely hosszú ideje készült a sportvezetői feladatra, így alaposan megfontolt tervekkel vette át a Honvéd vezetését. A szakember úgy véli, az a klub emelkedhet igazán magasra, amelyik nem pusztán valahonnan átigazolja a sportolókat, hanem nevel és képez, természetes hát, hogy a Honvédban is hangsúlyt helyeznek az utánpótlásra. Évek óta zajlik az „Iskolám a Honvédban”-program (korábban itt írtunk róla [2]), s a cél nem csupán a minél eredményesebb sportolók felnevelése, hanem a klub iránti hosszú távú elköteleződés megteremtése.

„Az elsődleges feladat, hogy sportolási lehetőséget biztosítsunk a gyerekeknek, és megnyerjük a családot, a szülőket. Felesleges kéthetes tanfolyamok után Michael Phelps-eket vagy háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázókat keresni, nem szabad megerőszakolni a folyamatot. Az már nem elég, hogy az edző kiszúr valakit, aki jó adottságokkal bír, mert egyrészt bárki tévedhet, másrészt a gyereknek és szüleinek is akarniuk kell a sportolást. Fokozatosan, folyamatosan kell az egyesülethez szoktatni a legkisebbeket, hogy később is itt maradjanak.”

Persze az egykori kiváló kapus szerint nem egyszerű a helyzet.

„Korábban mindenki arra panaszkodott, hogy kevés a sportba áramló forrás, kicsi a merítés, és csekélyebb bázisból kell megtalálni a legjobbakat. Ma már senki sem hivatkozhat arra, hogy nincs elég pénz, s tömegből szűrhetjük ki a leendő bajnokokat. A szemléletváltás azonban még nem történt meg. Az sem segít, hogy az edzői létszám nem nőtt a sportolókéval egyenes arányban, így a trénereknek több fiatallal kell foglalkozniuk.”

Noha úgy látja, nyilvánosan mindenki arról beszél, hogy nem az utánpótlásban kell elvárni az eredményeket, a mindennapokban nem változott az eredményorientált felfogás. „A honvédos edzőkön is látom mindezt, de talán ha érzik, hogy megvan a bizalom, és nem az utánpótlásban elért címek minősítik őket, lassan megfordulhat a gondolkodás.”

A Honvéd tizenhárom szakosztálya közül tizenegyben folyik aktív utánpótlásképzés (a szabadidősport- és a sportlövő-szakosztályban elsősorban felnőttkorú sportolók edzenek), az egyesületnek ezeregyszáz regisztrált utánpótlás-sportolója van.

„A Honvéd neve jól cseng, a hitelesség vonzó, ráadásul a múlt eredményei és a jelenkori sikerek csábítják a fiatalokat, ugyanakkor minden gyerekért meg kell dolgozni, hiszen a sportolni vágyók több egyesület közül választhatnak. Fel kell keresni az iskolát, a szülőt, és bebizonyítani, hogy nálunk minőségi nevelés zajlik.”

Bővülést vetít elő, hogy új szakosztályok bevonását tervezik, illetve nyitni akarnak az extrém sportok felé. Már működő szakosztályok is csatlakoznak a Honvédhoz, az integrálódás feltétele azonban a vállalható gazdasági és pénzügyi működés, a megfelelő szakmai terv és a szövetségi ajánlás.

„A hat kiemelt fővárosi egyesület egyikeként vonzó célpont vagyunk, ám csakis alapos megfontolás után bővítjük a szakosztályok körét, mert a hosszú távú fenntarthatóság a cél” – jegyzi meg Gergely.

Mivel folyamatosan nő a sportolói létszám, a Honvédnak is fel kell nőnie a feladatokhoz.

„Egyrészt házon belül edzőképzést indítunk el, amely a sportpszichológiától a pedagógián és a szakmai összetevőkön át a gazdasági képzésig is kiterjed. Nem kell mindenkinek mindenhez értenie, de fontos a fejlődés. Az idén jelentős létesítményfejlesztés valósul meg, amelynek köszönhetően megújul az atléták, a dzsúdosok, a tornászok, a kajak-kenusok és a kézilabdázók bázisa is.”

A közeljövőben ráadásul jóval komolyabb beruházást terveznek: Gergely István nem árult el részleteket, annyit azonban megjegyzett: ha megvalósul, modern sporttelepe révén nemcsak hazánk, hanem Európa sportinfrastruktúra-térképére is felkerül a Honvéd.