Lezajlott a szerkesztőségünk által immár hetedszer szervezett utánpótlás-nevelési konferencia a budapesti Hotel Millennium előadótermében. Bruckner Gábor főszerkesztő köszöntötte az ezúttal is nagyszámú érdeklődőt. Megkezdődtek az előadások, gondolatébresztőt a sportiskolai program szakértője, Lehmann László mondott. Két, átfogó témában összesen hét, magas színvonalú előadás hangzott el, majd Sárfalvi Péter utánpótlás-nevelését felelős, helyettes államtitkár adott tájékoztatást az idei eredményekről és 2018 fejlődési irányairól.
Munkatársainktól – utanpotlassport.hu Hóesés köszöntötte a hetedik utánpótlás-nevelési konferenciát, de különösebb fennakadás nélkül érkezett a hallgatóság. A program pontosan és gyakorlatilag telt ház előtt kezdődött. Bruckner Gábor főszerkesztő köszöntötte a Magyar Olimpiai Bizottság és a Decathlon Magyarország Kft. támogatásával létrejött tanácskozás vendégeit. A Decathlon külföldi tanácskozáson lévő ügyvezető igazgatója, Pósfai Gábor videóüzenetben kívánt jó munkát a konferenciának.
Lehmann László
Gondolatébresztőt kiváló utánpótlás-szakember, Lehmann László mondott. (A sportiskolai program korábbi vezetője ma a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára.) Emlékeztetett arra, hogy a 2001-től elindult utánpótlás-programok jótékonyan hatottak a fiatal sportolók fejlődésére. A nagyszerű lehetőségek ellenére több sportágban tapasztalható megtorpanás, ezért van szükség állandó elemzésre és korrekcióra.
Segítség, felnőttem! – ez a délelőtt központi gondolata, amely a korosztályváltás buktatóira utal. A bevezető előadást Köpf Károly. a Magyar Edzők Társaságának titkára tartotta, aki tíz évet töltött el a KSI-ben, annak az úgynevezett aranykorában. Külön szólt a karrierveszélyekről, amelyek lehetnek belsők, amelyek a sportoló személyiségében rejlenek. És persze külsők, elsősorban a kényszerű váltások – iskola, környezet, korosztály, egyesület, edző. Külön gond, amikor a szülő „szakemberként” sürget változásokat. Minden gond megoldásának az edző a kulcsa. A szülőnek is őszintén és reálisan kell elmondania, mi várható a sportágban a gyermekétől.
A Nandzsingban ifjúsági olimpiát nyert párbajtőröző, Esztergályos Patrik következett. A ma már a felnőttek mezőnyében versenyző remek példa a korosztályváltás nehézségeire, hiszen a kínai aranyérem után roppant nehéz időszakon ment keresztül, kevésbé jöttek az eredmények. Azóta már tudja, és el is mondta, minden fejben dől el, a felnőtt korosztályba illeszkedést ezért reméli, már kisebb nehézségek árán tudja megoldani. Emellett azt tanácsolta a jelenlévő edzőknek, testnevelőknek, hogy gyakran képzeljék magukat tanítványaik helyébe, ahogyan azt korábban az ő mesterei is tették.
Tursics Krisztián, a Csata DSE legújabban Bajnokok Tornája-győztes csapatának 26 éves vezetőedzője elmondta, fontos megtalálni az egyensúlyt a korosztályváltásokban. Kitért arra is, hogy szerinte a fiatal kora nem jelent problémát abban, hogy megtalálja az összhangot a játékosokkal, és csak személyiség kérdése, hogy mennyi tiszteletet kap. A családjában szinte mindenki edző volt, így elmondása szerint a vérében van a szakma, amelyet már 10-18 éves kora között tudatosan fejlesztett.
Az eredményes felnőtté válásnak kilenc összetevőjét állította sorba Horkai György vízilabdázó olimpiai bajnok, a junior-férfiválogatott szövetségi kapitánya. Meglepetést keltett, hogy a tehetséget csak a negyedik helyre sorolja, a sportág iránti alázat, a szorgalom (akarat) és a munka után. Érdekesen oldja meg a fiatalabbak beépítését a magasabb korosztályba: az azonos képességűek közül mindig a fiatalabbat foglalkoztatja inkább, hogy segítse a zsilipelését. Ugyanakkor nagy veszélyt lát abban, hogy az utánpótláskorú pólósokat gyakran túljátszatják.
Dr. Lénárt Ágota tanszékvezető egyetemi docens, sportpszichológus vezette fel a délután nehéz témáját, a gyermek, az edző és a szülő alkotta „sportháromszög” feszültségforrásait. Néhány nagyon fontos megállapítás az előadásából…
A pszichológiai és a mentális felkészítést már gyerekkorban, „gyermeknyelven” meg kell kezdeni, nem ér rá idősebb korban. A srácok 12 éves korig nem nyerni akar, csak élvezni a sportot, a játékot, kár beléjük „verni” a győzelmi kényszert. Sok konfliktus forrása a hibás sportágválasztás, érdemes igénybe venni a terhelésélettani labor segítségét:a szűrés megmutatja, hogy a gyermek mely sportágcsoport űzésére legalkalmasabb. A konfliktusok megelőzésének korrekt módja a néhány egyesületben már meghonosodott gyakorlat: a szülők etikai kódexének összeállítása. Fontos, hogy az edző ne egymaga akarjon „mindent tudni”, hanem építsen maga köré stábot, a társtudományokban járta szakemberekből.
Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó és kommunikációs mentor az edzők felelősségéről tartott előadást. Elmondta, hogy a szakembereknek is fontos, hogy a szülők mennyire foglalkoznak a gyerekkel, mert elhanyagolt fiatallal sokkal többet kell törődni, ha nem kapja meg a külső támogatást. Kitért Tursics Krisztián gondolataira és a Csata DSE klubjára, miszerint az együttes tökéletes példa arra, hogyan lehet tudatosan felépíteni a sikert közös támogatással. Fontos, hogy a gyerek családja együttműködjön, ugyanis az úgynevezett problémás szülők bomlaszthatják a sportolói közösséget, amelyet az edző kiépített.
Amikor az edző a szülőkkel kommunikál, mondta előadásában Zsiga Gyula, a kézilabda-szövetség szakmai igazgatója, annak nemcsak a tartalma a lényeges, hanem a formája is. A szakember tipológiája szerint vannak magabiztos, megértő, tanácstalan, bizonytalan és mérges edzők. A szélsőséges magatartások nem vezetnek eredményre. A felkészült, higgadt, a szülőkkel (is) jól kommunikáló edzők a sikeresebbek. És ők azt is tudják, amit Zsiga mester most tanácsként mondott el: szülői értekezletekre szükség van, ott pedig őszinte, tiszta beszédre.
Sárfalvi Péter helyettes államtitkár arról számolt be, hogy bár az utánpótlás idei eredményeit természetesen még nem összegezték, de nyár nagyon sikeres volt, több mint kétszáz érmet nyertek a világversenyeken a fiatal magyar sportolók.
2018-ban tovább erősödik a magyar utánpótlás-nevelési rendszer. A sportiskolák rendszerének átalakítása folyamatban van; az államilag támogatott, közoktatási típusú intézmények száma például 57-ről 71-re nő, és ugyancsak várható a finanszírozás növekedése. Az egymásra épülő Sport XXI és Héraklész program is tovább erősödik. A Gerevich sportösztöndíjból majdnem egymilliárd forintban részesülnek sportolók és szakemberek.
Az új, egyelőre négy sportágban induló akadémiai rendszer ügye sínen van, noha a kormányhatározat még nincs meg.
Sárfalvi Péter külön kiemelte az Utánpótlás Edző Programot, amely újabb jelentős lökést adhat a magyar utánpótlás-nevelésnek; a támogatás összege jövőre 440 millió forintra emelkedik.
Ezzel a jó hírrel zárult az Utanpotlassport.hu hetedik konferenciája, és tulajdonképpen már holnap megkezdődik a nyolcadik előkészítése.
