Virág a sáncon

Vörös Virágnak (18) a síugró-világkupán való sportágtörténelmi szereplése reményt adhat a sportbarátoknak, hogy fellendül a mifelénk kevésbé elterjedt, a kiváló kőszegi műhelyre koncentrálódó szakág. Virág azonban nem túl szerencsés... Tavaly a kereszt-, most a bokaszalagja szakadt el, és újra kényszerpihenőre vonul. Pont a szezon közepén.

Zsámboki Titusz – utanpotlassport.hu Itthon korántsem mindennapi, és nem elhanyagolható eredmény, amelyet Vörös Virág, a 18 éves síugrónövendék elért. Lillehammerben, a síugrók világkupáján az 58. helyet sikerült elcsípnie, ami önmagában nem világra szóló teljesítmény, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy jócskán a karrierje elején jár, és hogy huszonnyolc év üresjárat után ő az első világkupán indult versenyzőnk, akkor kalapot emelhetünk. Csakhogy idén sem úszta meg sérülés nélkül, és ezzel lehet, hogy ki kell hagynia a közelgő pjongcsangi téli olimpiát, igaz, nem volt nagy esélye az indulásra.. Ezzel együtt bizakodó, reméli, hogy felépül és megpróbálhat sikert elérni a közelgő világversenyeken. Legjobb esetben öt-hat hét múlva épülhet fel, de ahhoz már szerencsére is lenne szüksége. A síugrás fejlesztésével kapcsolatban – egyelőre – nem túl jók a kilátások, mivel jelen állás szerint itthon nem terveznek új sáncot építeni. Pedig Virág szerint az nagyon jót tenne, ha Budapest agglomerációjában is lenne egy, a kőszegihez hasonló sánc. Viszont úgy néz ki, hogy legjobb esetben is csak Kőszegen lehetnek további fejlesztések.

Virág egyébként már tavaly is rajthoz állhatott volna a világkupán, ám akkor keresztszalag-szakadás állt a szereplése útjába. Idén a bokaszalagja szakadt el. Természetesen a sérüléseiről is faggattuk, mennyire viselte meg, mennyi ideig tartott földolgozni, milyen hatással lehetnek a pályafutására: „Tavaly és idén is úgy voltam vele, hogy ez van, visszapörgetni az időt már úgysem lehet, igyekszem pozitív maradni most is, és a mielőbbi visszatérésre gondolni. Bár az első pár nap iszonyatosan nehéz ilyenkor, de úgy gondolom, mentálisan rendben vagyok, és hamar helyre tudom tenni ezeket a dolgokat. Fizikálisan gyakorlatilag semmit sem romlottam a tavalyi sérülés után. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ugyanolyan a térdem, mint amilyen az a sérülés előtt volt, ahhoz persze kellett a remek rehabilitáció. A mostani sérülésem, szerencsére, nem annyira komoly, szóval remélem, ennek sem lesz maradandó hatása. Félelem nincs bennem a sérülés iránt. A síugrásban ez benne van, de mivel eltökélt vagyok, és imádom csinálni, aggodalom fel sem merül bennem.” Szeretne olimpiára eljutni (de ha nem jönne össze, sem keseredik el), és tervben van a következő juniorvébén, és világkupára való indulás. Ha a továbbiakban is ebben az ütemben fejlődik, és nem hátráltatja sérülés, a végső cél a világkupán való, jelentős eredmény lenne, tehát akár a legjobb tíz között is felbukkanhat a neve. A sportág történelmébe már beírta magát, de hogy tovább folyatja-e a történelemírást, korai lenne megsaccolni. A gimnázium befejeztével átgondolja jövőjét, és eldönti, marad-e itthon, vagy esetleg külföldre költözik, hogy ott folytassa felkészülését, és ha minden jól megy, berepül a síugrás világelitjébe. További korosztályos hírek a SÍSPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.