Új utánpótlás-kapitány

Február elsejétől Makrai Csaba lesz a kajak-kenu utánpótlás szövetségi kapitánya. A Dónusz Évát váltó szakember munkájának a vezérfonala az U23-as korosztály problémáinak megoldása, a kenu szakág bázisának erősítése és a korosztályos tehetséggondozás lesz.

Gy. Szabó Csilla – utanpotlassport.huVáratlan személycsere történt a kajak-kenu hazai utánpótlásának irányításában. A fiatalok eddigi szövetségi kapitánya, Dónusz Éva, a hétvégén személyes okokból kérte felmentését a tisztsége alól. Gyorsan kellett utódot találni, az idei korosztályos versenyekre való felkészülés ugyanis már megkezdődött. A válogatottak körüli ügyek intézése nem várhat. Olyannyira nem, hogy a hivatalába február elsején belépő szakember, Makrai Csaba már meg is kezdte az egyeztetéseket az ifjúsági olimpia kvalifikációs versenyéről. Az európai selejtezőt ugyanis áprilisban rendezik, amely a sportág megszokott versenynaptárában igen korai eseménynek számít.

− Igyekszem minél előbb felszedni a szálakat – mondta Makrai Csaba, amikor új tisztségében az első interjút kértük tőle. − Ez persze elsősorban az adminisztrációs munkára vonatkozik, hiszen kilenc éves korom óta, tehát több mint negyven éve, a sportágban élek, ismerem minden szegletét. Versenyzőként és edzőként egyaránt. Furcsa helyzet, hogy éppen Évit kell váltanom. Gyerekkorunkban ugyanabban a csoportban kezdtünk kajakozni Vácott, a TF-en is egy osztályba jártunk, most pedig őt követem ezen a poszton. Sajnálom, hogy így alakult, mert ritka lelkiismeretes szakemberként, remekül végezte a munkáját. − Az egyik legsikeresebb utánpótlással rendelkező sportág fiataljainak irányítását veszi át. Ez csak első pillantásra tűnhet könnyű feladatnak. − A magyar kajak-kenu utánpótlása azért ilyen sikeres, mert a klubokban kiváló nevelőmunka folyik. Ezen nincs mit szépíteni. A szövetségi kapitány szerepe is fontos, a válogatási elvek kidolgozásán, a csapat összeállításán akár érmek is múlhatnak, ennek ellenére hangsúlyozom, hogy csak azokra a versenyzőkre építhetek majd én is, akiket az egyesületekből kapok. Hosszútávon azonban vannak olyan szakmai kérdések, amelyek megoldására ebben a pozíciómban mostantól nagyobb befolyásom lesz, s ezt a sportág érdekében ki is szeretném használni. − Kinevezésekor a felnőttmezőnybe átlépő huszonhárom éven aluliak problémáit említette elsőként. − Mégpedig azért, mert ez az egyik legfontosabb. Sokan jogosan kérdezik, hová lesz a sok ifjúsági világbajnok felnőtt korában? Klubedzőként én is főleg ezzel a korosztállyal foglalkoztam az utóbbi időben, így magam is tapasztaltam a nehézségeket. A tizennyolc éveseknek nemcsak azzal kell megküzdeniük, hogy fizikálisan vagy mentálisan még nem elég érettek a felnőttek közötti sikeres versenyzésre, de komoly egzisztenciális döntéseket is meg kell hozniuk. Úgy gondolom, a magyar társadalom különleges, köztes helyzetben van. Annyira nem vagyunk gazdagok, hogy a szülők ebben finanszírozni tudják ezt a két-három éves, eredménytelenebb időszakot, de annyira szegények sem, hogy a fiataloknak a sporton kívül ne legyen más kiugrási lehetőségük. Pedig a tizennyolc éves kajakosban már benne van tíz év munka, nem lenne szabad elveszíteni. A problémát világosan látom, a megoldást egyelőre keresem. − Másik kulcskérdésnek a kenus szakág fejlesztését tartja. A legfiatalabbak között tavaly éppen ők hoztak a korábbiakhoz képest jobb eredményeket. − A bázis ennek ellenére még túl szűk. Száznál is több klubunk van, de csak töredékében oktatják a kenuzást. Ezen változtatni kell. Ráadásul női számok is kerültek az olimpiai programba, ezt a lehetőséget sem szabad kihagyni. A harmadik fontos kérdés pedig, amelyre különösen szeretnék figyelni, az a személyre szabott tehetséggondozás, amelyet már serdülőkorban el kell kezdeni. Tudom, hogy az elődeim is figyeltek azokra a tehetségekre, akik későn érő típusként esetleg nem hívták fel magukra időben a figyelmet. Ehhez kell a szem, a kapcsolatok. És itt kanyarodom vissza a hazai edzőgárda kiválóságához. Egy magyar tréner a tudásával, az ambícióival és a lelkesedésével olyan gyerekből is világbajnokot tud nevelni, akiből mondjuk hiányzik a szikra. A felnőttsikerekhez azonban már ez is nélkülözhetetlen. Ezért fontos és alapkérdés a kiválasztás és a folyamatos tehetséggondozás. Szeretnék az itt említett valamennyi problémára megoldást találni az új pozíciómban. Elismerem, nem lesz könnyű.

Az új szövetségi kapitány, Makrai Csaba versenyzőként sokszoros magyar bajnok, maratoni világbajnoki ötödik és többszörös világkupagyőztes volt. A váci kajakos edzőként az Atomerőműnél, majd Gödön dolgozott, legutóbb pedig az MTK szakembercsapatát erősítette, onnan érkezik a szövetségbe. A Londonban olimpiai ezüstérmes Kulifai Tamás nevelőedzője több ifjúsági világ- és Európa-bajnokot is nevelt, Sólyom Dórát, Hagymási Anitát, Boros Gergelyt vagy Gecse Mártont.

Egyéb korosztályos hírek KAJAK-KENUBAN a sportági aloldalunkon.