Az MTK Budapest korcsolyaszakosztálya rendkívül sikeresnek mondható, legfőképpen a rövid pályás gyorskorcsolyában. Ezt mutatja az is, hogy jónéhány sportolót adnak a felnőtt válogatottba. A klub színeiben versenyez például a váltóban pjongcsangi téli olimpiai bajnok testvérpár, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang is. De vajon mit kell tudni az MTK utánpótlásbázisáról?
Krasznai Bence – utanpotlassport.hu Kétségtelen, hogy az MTK Budapest korcsolyaszakosztálya jelenleg Magyarország egyik, ha nem a legerősebb sportági egyesülete. Igazolja ezt az is, hogy a váltóban pjongcsangi téli olimpiai bajnok testvérpár, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang, s az ugyancsak válogatott Oláh Bence, Varnyú Alex, valamint Cole Krueger, a junior-válogatott Sziklási András, a váltóban téli olimpia bajnoki negyedik, Európa-bajnok, nemrégiben visszavonult Heidum Bernadett, s a szintén ötkarikás negyedik, Eb-bronzérmes Bácskai Sára Luca is az egyesület rövid pályás gyorskorcsolya szakágának tagja.
A váltóban téli olimiai bajnok Liu testvérek (Balról: Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor)
Azt MTK szakosztályvezetőjével, Bánhidi Ákossal az firtattuk, mennyire nőtt meg az érdeklődés a korcsolyasportok iránt az olimpiai bajnoki cím megszerzése után Magyarországon és az MTK-ban:
„Érzékelhető volt a hatása, de közel sincs még elég érdeklődő az országban. Nálunk az utánpótlásbázis körülbelül negyven-ötven fiatalnak teszi lehetővé a gördülékeny felkészülést, s ezt a számot elértük. Országosan probléma viszont , hogy a korcsolyasportoknál összességében közel sincs rendben a széles bázisú kiválasztás. Szerencsére rengeteg olyan programot kezdeményezett a szövetség, amelynek révén feltörekvő sportág lehetünk.”
Bánhidi szerint a körülbelül hatéves kor az ideális, hogy először korcsolyát húzzunk a gyerekek lábára, s elkezdjék ezt a sportot.
„Az MTK-ban három részre bontottuk a sportolók felkészülési rendszerét. Vannak a kezdők, a haladók és a profik. Ideális esetben körülbelül két-három év szükséges ahhoz, hogy a fordulatok, a váltások és a fékezések tökéletesen berögzüljenek. Amikor mindez megvan, akkor mehet először versenyezni a lurkó. Tizennégy éves korára gyakorlatilag tökéletesen kell korcsolyáznia, ha komolyabb céljai vannak. Ekkor emelkedik meg drasztikusan a terhelés. Heti öt-hatszor hat órát kell a pályán lenniük.”
A mester elmagyarázta, hogy nem Magyarországon a legkeményebb a korcsolyázók felkészülése. Dél-Koreában például mosolyognak erre az edzésmennyiségre. Kanadában – amely szintén nagyhatalom a rövidpályás-gyorskorcsolyázásban – viszont valamelyest kevesebbet készülnek.
A szakosztályvezető beszélt arról is, hogy mindenféleképpen javítani kell a minőséget is sportágban. Elmondta, hogy ezentúl teszt és limitrendszer szerint kívánnak dolgozni. Ez pedig annyit jelent, hogy átfogó vizsgálatok után javasolják a fiataloknak az élsportot.
Bánhidi kiemelte, hogy emellett a következő szezonban szeretnék még hatékonyabban képezni edzőiket is, akik legújabb nevelési módszerek megismerésének és tökéletesítésének érdekekében rendszeresen járnak majd továbbképzésre. Nem feledkezett meg az eredményességről sem: "hasonlóan sikeresek szeretnénk lenni, mint tavaly, ehhez meg kell őriznünk válogatottaink létszámát."
Egyéb korosztályos hírek KORCSOLYASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.
